Zrínyi Miklós
I. Ált.
1. Bevezetés
- a magyar barokk kiemelkedő alakja
- politikus és hadvezér, irodalommal csak mellékesen foglalkozott
- 1620-1664
- szül. Csáktornya, nagybirtokos arisztokrata család
- apja korán meghal, Pázmány Péter neveli ®
Habsburg-hű, katolikus nevelés, rendkívüli műveltség
- tanulmányút Olaszországba - barokk hatás
- 1637-től Csáktornyán él - állandó háborúskodás a birtokait zaklató törökkel
- élete fő célja: török teljes kiűzése
- bécsi udvar kényszeríti 30 éves háborúban ill. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni hadjáratban való részvételre
- felmerül benne Magyaro. és Erdély egyesítésének gondolata ®
együttes erővel űzhetnék ki törököket az országból
- 1646: tábornokká, 1647: horvát bánná nevezik ki
2. Hadtudományi munkái
- Tábori kis tracta (1646-51): hadsereg szolgálati szabályzata, szervezése
- Vitéz hadnagy (1650-53): több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés: ideális hadvezér személye, hadvezetés kérdései
- Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57): Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarja bemutatni
- Az török áfium ellen való orvosság (1660-61): állandó nemzeti hadsereg megteremtése
3. Tervei, hadi sikerei
- 50-es évek: rájön, hogy magyarság érdekei ellentétben állnak a királyi udvar politikájával ®
szervezettebb közéleti tevékenységbe kezd
- Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette ®
annak szerencsétlen lengyelországi hadjárata ®
meghiúsulnak tervei
- 1663: Montecuccoli vezette császári sereg képtelen feltartani Bécs felé irányuló offenzívát ®
bécsi udvar Zrínyit nevezi ki magyar hadak fővezérévé
- megállítja a támadást ®
leváltják
- 1664. téli hadjárat: sikerek a Dél-Dunántúlon
- 1664 ősze: Montecuccoli előnytelen békét köt Vasváron (újabb területek törököknek) ®
Zrínyi erőteljes szervezkedésbe kezd udvari politika ellen
- 1664 nov.: Csáktornyán vadászat közben meghal.
II. Szigeti veszedelem
1. Történelmi háttér
- 1640-es évek közepe: Habsburgok nem támogatják törökellenes harcait ®
rájön, hogy magyarság csak saját erejéből, nemzeti összefogással szabadulhat meg a töröktől.
- Eszméjének megvalósításához meg kell győznie magyar nemeseket ®
ő buzdításukra írja meg 1645-46 telén Szigeti veszedelem c. eposzát
2. Téma
- Szigetvár 1566-os ostroma, a várvédők, elsősorban a költő dédapjának, Zrínyi Miklósnak hősies küzdelme és halála, a török felett aratott győzelme
- Paradox tételre épül: egy kis vár, egy elszánt, maroknyi nép megtöri az ellen túlnyomó erejét s önfeláldozásával megmenti a hazát; számbelileg kicsi sereg képes felmorzsolni a hatalmas török túlerőt, s noha egy szálig elveszik, mégis ő marad a győztes
- Isten büntetésként küldi a törököt Mo-ra, mert letértünk az igaz útról (reformáció)
3. Jellemek
- szigetiekben legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság - ilyen védősereg ellen nem elé
gséges a törökök számbeli, anyagi és technikai fölénye
- Zrínyi Miklóst a barokk eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be
- Zrínyi tudja, hogy nincs remény, mégis harcol ®
ettől válik eposzi hőssé
- barokk hős felsőbb erő vonzására cselekszik, isteni küldetése van
4. Szerkezet
- magyar eposznak nincsenek hagyományai ®
antik és olasz epikus mintákat követi
- barokk szerkesztés kettős elve: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával
megteremti a valóság illúzióját
- események három cselekményszálon indulnak: 1. isteni rendelkezés az égben (látomás); 2. Arszlán budai pasa palotai vállalkozása (reális ábrázolás); 3. Zrínyi imája (látomás és realizmus)
- a három szál a III. énekben fonódik össze
- tulajdonképpeni főcselekmény, a vár ostroma csak a VII. énekben kezdődik.
- Terjedelmes bevezető szerepe: erőviszonyok tisztázása, erkölcsi szembeállítás (nyers erő ®
¬
mindent vállaló hősiesség)
- Hihetővé teszi: nem lehetetlen legyőzni a hatalmas támadó
sereget.
5. Vár ostroma
- VII-XIII. ének mutatja be
- tömörítés: Zrínyi a különböző forrásokból ismert tíz ostrom helyett egyetlen hatalmas ostromot ír le a X. énekben
- Változatosság: epizódok kitűnő elhelyezése (pl. pogány érzéki szerelem ábrázolását a hitvesi szerelem példája követi).
- Végzetszerűséget érzékeltető véletlenek (pl. postagalamb elfogása)
6. Végkifejlet
- két utolsó ének
- barokk festészet fény-árnyék technikája szerint épül fel
- Alderán, a sötétség ura az egész alvilágot mozgósítja Zrínyiék elpusztítására, de a fény fiai Gábriel arkangyal vezetésével visszaűzik a pokolbeli szellemeket
7. Nyelvezet
- monumentális képek, hasonlatok, jelzők
- barokkosan gazdag, színes nyelvhasználat jelenítik meg a heroizmust
- hősi élet megkívánta testi és lelki erő megnyilvánulásait festő képek sokasága
- megszokott, ismert képek megújítása ("páncélba öltözött" szárnyas hajnal)
- Szóhasználat: tájszók, török nyelvi elemek, archaikus elemek
- Verselés nem követi az antik példát, négyrímű tizenkettesben (magyar verselés) íródott
8. Barokk jellegek (kiemelve)
- monumentális kompozíció
- valóságos és realisztikusan ábrázolt események misztikus, vallásos szférába emelése
- naturalizmus
- végzetes érzelmek
- Istennel való kapcsolat
- hősi pátosz, hősiesség kultusza
9. Eposzi kellékek
- invokáció - segítségkérés, fohász Istenhez
- propositio - tárgymegjelölés
III. A barokk
1. Ált.
- reneszánszot követi
- Mo-on: 17. sz. második felétől 1770-es évekig
- kezdetben az ellenreformáció stíluseszköze
- Célja: meghökkentés, gyönyörködtetés, misztikus révületbe emelés, szimmetria, érzelmi túlfűtöttség
- gazdasági és társadalmi alapja a feudalizmus újraerősödése és az ellenreformáció
- lényege: kettősség - látvány és látomás, realitás és irrealitás
- Elsősorban az építészetben jelentkezik - klasszikus elemek túlzsúfolása. Mozgás szétfeszíti kereteket. Gazdag fény-árnyékhatások, gigantikus méretek
- Szobrászat, festészet: izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakok
- Zene: hangszerrel kísért szólóének. Új műfaj: zenés színjátszás, opera
2. Barokk hatás az irodalomban
- barokk hatás művek stílusán, szerkezetén figyelhető meg
- virtuóz rímtechnika, meglepő ellentétektől feszülő hasonlatok, erős érzelmi tartalmú kifejezések, patetikus stílus, érzéki hatások keltése, hősi pátosz
- nyakatekert formák (bonyolult, de áttekinthető körmondatok)
- merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költői képek (főleg metafora)
- eposz felevenítésének okai: monumentalitás, nehéz forma, hívők és hitetlenek harca jól bemutatható
- jellemző műfaja: leginkább eposz, továbbá szerelmi dalok, emlékiratok, önéletrajzok, vitairatok, prédikációk
IV. Pázmány Péter
1. Bev.
- irodalmi nyelv egyik megalapozója
- jezsuita, esztergomi érsek, ellenreformáció harcos irányítója
- irodalmi alkotásait katolikus egyházért való szolgálatnak tekintette
- Kempis Tamás: Krisztus követése c. művének lefordításával tisztázza a magyar fordításelmélet alapelveit
2. Stílusa
- hömpölygő, de érthető szövegformálás
- barokk díszítőelemeit logikus érvelés szolgálatába állítja
- nagyszabású körmondatai áttekinthetőek, egyértelműen vezetnek egyik gon
dolatról a másikra
- érzékletes, realisztikus képek, közmondásszerű megállapítások, elvont, misztikus tartalmak összekapcsolása
3. Művei
- protestánsokat támadó vitairatai: szatíra, gúny, humor stíluseszközei személyes sértegetésekkel kapcsolódnak össze
- 1603: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére
- 1606: Imádságos könyv - ájtatatossági mű; korának vallásos igényeit elégíti ki
- 1609: Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levél
- 1613: Isteni igazságra vezérlő kalauz - hitvédelmi mű
4. Szónoki beszédei
- 1636: Prédikációk c. mű - 101 szentbeszéd
- magyar élőbeszédet szónoki művészetté emeli
- katolikus hit igazságáról akarja meggyőzni hallgatóit-olvasóit ®
kerüli barokkos zsúfoltságot, elsősorban követhetőségre törekszik