Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály

I. Élete
1. Bev.

magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja

költő és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

diadalra viszi a nyelvújítást; annak vívmányaival dolgozik

haza sorsának problémái foglalkoztatják, de erőteljesebb bizakodása, mint Kölcseyé

reformkori költő, ezért jellemző rá a nemzetféltés

2. Gyermek-, fiatalkora

szül. 1800. dec. 1. Kápolnásnyék

elszegényedett katolikus nemesi család gyermeke

evangélikus, majd cisztercita iskolába jár

1816.: a pesti Piarista Gimnáziumba kerül

1817.: apja meghal ® felfelé ívelő pályáját családja eltartása miatt abbahagyja; kereső foglalkozás után néz

Perczel család házitanítója Pesten, majd Börzsönyben

Perczel Etelka nagy szerelme - vagyoni és rangbéli különbségek miatt sosem vallotta be szerelmét

hatalmas családi könyvtár ® önmagát képzi

Tolna vármegye alispánja ® életközelből figyeli magyar nemesség növekvő ellenállását Béccsel szemben

3. 1820-as évek

Vörösmarty útkereső korszaka - pályakezdés nehézségei, megélhetési gondokon való felülemelkedés

irodalmi élet vezető szerepét Kazincytól, majd Kisfaludytól a “romantikus triász”: Toldy-Schedel Ferenc, Bajza József és Vörösmarty Mihály veszi át

1828-tól Vörösmarty szerkeszti Tudományos Gyűjteményt

1825.: Zalán futása c. honfoglalási eposza - minden szava az elérhetetlen szépséget és boldogság utáni vágyat, a reménytelen szerelmet tükrözi

Vörösmarty főleg kiseposzokat ír, melyek témája a hazai történelem (Cserhalom, Eger) v. a tündérmesék világa, a magyar őstörténet (Tündérvölgy, A Délsziget, Magyarvár)

4. 1830-as évek

azokat a műfajokat részesíti előnyben, amelyek az általa felismert és vállalt liberális reformprogramot a leghatékonyabban tudják közvetíteni

drámákat ír, hogy a magyar színházak ne nélkülözzék az eredeti magyar műveket, ne szoruljanak rá az érzelgős német drámákra (Kincskeresők, Vérnász, Marót bán, Az áldozat)

1837.: Szózat

Gutenberg-albumba c. epigramma: osztályellentétek megszűnését, polgári haladás eszméinek terjedését, emberiség népeinek együttműködését követeli

5. Kései szerelem

Vörösmarty baráti társaságából politikai egylet formálódik (Ellenzéki kör)

Vörösmarty az Ellenzéki körben ismerkedik meg 1841-ben Bajza József sógornőjével, Csajághy Laurával - beleszeret a kedves, derűs fiatal lányba, de kétségek gyötrik a nagy korkülönbség miatt

1843.: Merengőhöz c. vers a magyar irodalom talán legszebb jegyajándéka

1843.: Ábránd: viszontszerelem heves vágya

Laura hűséges, szerető, jó felesége lett Vörösmartynak; házasságukból öt gyermek születik

6. 1840-es évektől haláláig

1846.: alkotói válság

1848 után politikai szerepet vállal, ezért bujdosnia kell

Világos után sosem talál többé régi önmagára; utolsó éveit a tőle idézett verssor jellemzi: ”Miért én éltem az már dúlva van”

Haynau-kormány megkegyelmez neki ® Barackán telepszik le családjával

Előszó: világosi katasztrófát kozmikus tragédia víziójává növesztő vers

A vén cigány: költő hosszú hallgatás után önmagát biztatja dalolásra. Megjelenik benne visszanyert optimizmusa: “Lesz még egyszer ünnep a világon”.

1855. nov. 19. Pest: meghal

Temetése a Bach-rendszer elleni nagyszabású nemzetközi tiltakozásba torkollt

II. Szózat (1837)
1. Tört. háttér

reformországgyűlések kora

magyarok egyre teljesebb követelésekkel állnak elő; megindul a harc a szellemi barikádokon

országgyűlés radikális eszméit látva Bécs erőszakosan beszünteti diétát, bécsi udvar nyíltan szakít magyarsággal

Vörösmarty ezekben a jellempróbáló napokban szól a kortárs magyar néphez rendületlen hazaszeretetet, hűséget és ellenállást követelve; cselekvésre biztatva - erősíteni akarván a magyarok nemzeti öntudatát

2. Bev.

keretes szerkezetű, romantikus képsorokat felvonultató óda

magasztos tartalmú és hangszerelésű felhívás a magyarokhoz a hazáért, a haza miatt

tkp. szónoki felhívás; ünnepélyes, magasztos hazafias óda, melyben egy szószóló megszólítja a nemzetet

költő magyarságnak követel létjogot, hisz a nemzet igazságtalanul szenved a végzettől; sorsa tragikus

múltunkat már megbűnhődtük, sőt, nagy szellemeink áldozatával már megváltottuk a jogot a boldogabb jövőre

e jobb korért mindent vállalnunk kell, még a halált is

E/2. ® bensőséges kapcsolat az olvasóval

3. Cím

cím műfajjelölő, jelentése: intelem

cím utal mondanivalóra: Vörösmarty címzettektől (néptől) várja hazája felvirágoztatását, kezükben a haza sorsa

időmértékes verselésű, bizakodó hangulatát jól kifejezik jambus verslábak

4. 1-2. vsz.

keret; rendületlen hazaszeretet fohásza

hazához való hűség erkölcsi parancsa; válságos történelmi pillanatban hazaszeretetre szólítja fel reményét vesztett nemzetet

5. 3-7. vsz.

3-5. vsz.: igazságtalan Sorssal való küzdelem bemutatása

azt idézi vissza a múltból, amire a jelennek a legnagyobb szüksége van: harci erényeit ® történelmi tudat nélkül ugyanis nincs nemzeti öntudat

múlt feltámasztásának célja: múlt magyarjának harci erényeit kor embere elé vetítve erőt adó példaképet mutasson jelen harcainak vállalásában

5. vsz.: fordulópont - szabadságharc bukása

6. vsz.: költő saját koráról nyújt képet

7. vsz-tól: jövő megjósolása: bukásaiból feltámadó nemzet a népek hazájához, a nagyvilághoz fellebbez történelmi igazságszolgáltatásért ® kozmikus háttér és részvét, könnyek ® emberi végesség látomása

6. 8-9. vsz.

bebizonyítja, hogy újból ki kell vívni szabadságot, különben hiába volt a véráldozat
szenvedélyesen tiltakozik elnyomás ellen, ám csak indulatai vannak, érveket nem tud felsorakoztatni

7. 10-12. vsz.

10-11. vsz.: kétféle jövő várhat országra: jobb kor azaz szabadság v. nemzethalál

nem kegyelmet, hanem igazságot vár

12. vsz.: jövő bizonytalansága ® nemzethalál látomása

8. 13-14. vsz.

zárókeret; kezdő rész megismétlésének szerepe legfontosabb mondanivalóra felhívni a figyelmet

szórend változik ® parancsolóbb hangnem

Bef.

harcba hív, elszánt küzdelmet követel ® bátor őszinteség, merész szembenézés bukás lehetőségével alapvetően optimista kicsengésűvé teszi a költeményt (nem a véres harctól, hanem a bukástól riad vissza)

1843.: Nemzeti Színház pályázatot hirdet megzenésítésére ® Egressy Béni nyeri meg

III. Csongor és Tünde
1. Bev.

forrása: 16. sz-i mese (História egy Árgyélus nevű királyfiról és egy tündérszép lányról)

Vörösmarty kibővíti mesét - új szereplőket rak bele

téma: boldogságkeresés

tündérromantika

1831-ben, Székesfehérváron jelenik meg; Paulay Ede 1881-ben mutatja be

legfőbb szerkezeti tv-e: két ellentétes sík (élet-halál, súly-könnyűség, szenvedély-játék, gondolat-érzelem) egymást kiegyensúlyozó válogatása

2. Szerkezet

mű tkp. harmóniakeresés lehetőségek és vágyak között ® ezt bizonyítja szerkezet pontossága

1. Kert (tündérfa) 11. Kert (elvadultan)
ÉJFÉL ÉJFÉL

2. Hármas út 10. Hármas út

3. A HAJNAL országa 9. Az ÉJ országa

4. Mirigy udvara 8. Varázskút

5. Szoba (Ledér I.) 7. Szoba (Ledér II.)

6. Kert

DÉL

3. Szereplők

Főszereplő: Csongor ® világgá megy, hogy megkeresse Tündét, aki a boldogságot jelenti a számára

Balga: Csongor társa - ellentéte. Népi alak, a realitásnál marad

Mirigy: rossz megtestesítője; megakadályozza Csongor és Tünde találkozását a Hajnal birodalmában (nem derül ki, miért gyűlöli 2 szerelmest)

Éjasszonya ® Vörösmarty teremti meg; monológja az általa megteremtett világról és emberekről szól. Ez a világ nem lehet nyugodt

4. 3 szimbolikus alak

3 vándor ® 3 különböző életideál

fejedelem = hatalom ® hatalom

tudós = okosság ® tudomány

kereskedő = gazdagság ® pénz

5. “Éj monológja”

Tünde ember szeretne lenni, hogy Csongorral találkozhasson és boldog lehessen, de az Éj figyelmezteti, hogy az emberi boldogság múlandó

világ, létezés céljára kapunk megrendítő választ: minden próbálkozás csalódással végződik, az ember és a világ egész léte pusztulást ígér, alá van vetve a kezdet és a vég közötti időnek, a nagy törvénynek

Csongor megtalálja Tündét, történet végkicsengése mégis pesszimista a boldogságukat meg nem talált tudós, kalmár, fejedelem és az Éj lenéző, gunyoros világszemlélete (minden értelmetlen) miatt