Ayasofya: 532-537-ig építette Iustinianus császár. Neve Szent/Isteni bölcsesség. 1934 óta múzeum. Helyén 325-404-ig és II. Theodosius korában is állt templom. Felépítése 180 mázsa aranyba került. Magyar vonatkozása, hogy az egyik mozaikon látható Eirene (Piroska), Szent László lánya, II. Johannes Komnesos felesége. A templomban van két budai gyertyatartó.

Saint Benoit templom: a Tophane-térnél van. Itt temették el Zrinyi Ilonát és Rákóczit.

Chora-kolostortemplom: Iustinianus alatt építették, majd sokat restaurálták. A sok freskót és mozaikot a VIII. szban lemeszelték, majd 1951-ben megtisztították.

Pammakaristos-templom: mai neve Fetihye camii (hódítás mecsete).

Sultanahmet camii: 1609-1616-ig építette I. Ahmed Mehmet agával. Kupolája hossza 22.2, magassága 43m.

Tekfur saray!: ez a legjobban fennmaradt bizánci palotarom a X. századból.

Topkap! Saray!: bejutás sorrendje Szultáni kapu (Bab-i Hümayun; 1478), Szent Eirene-templom (régi !), Üdvözlés kapuja (Bab-i Selam). Van benne istálló, hárem, konyha, belsô szerájudvar, fürdôház (most kincstár). Keresztény ereklyéi Keresztelô János koponyája, és sok más.

Régészeti múzeum: fontos benne Nagy Sándor szarkofágja.

Hódító múzeuma: II. Mehmed építtette Kemaleddinnel 1465 és 1472 között.

Ókori kelet múzeuma: nagy ásatási anyaga van, legértékesebb a II. Ramses és III. Hattusilis közti i.e.1270-es béke.

Yerebatan saray!: Iustinianus építtette 565-ben. Hossza 114m, átm. 73m, 336 oszlopa van.

At Meydani: (hyppodrom) itt található III. Thotmes obeliszkje, melyet Theodosius hozott 390-ben, a Y!lanl! sütün, a görög kígyós oszlop, mely a delphoi Apollon-jósdából való (magassága: 8m) és a dikilitaš, mely VII. Konstantinos oszlopa a X. századból. Bronzborítását a keresztesek szedték le. Késôbbi még a téren található kút, mely II. Vilmos ajándéka.

Küçük Ayasofya camii: I. Iustinianus épített itt templomot 527-536-ig Szent Seregius és Bacchus tiszteletére. Különlegessége, hogy kívülrõl 4, belülrõl 8 szögletû.

Bayezid camii: II. Bayezid építtette 1501-1506 között. Külliye az egyetem (1845) és a torony (1823).

Šehzade camii: Sulejman fiának, Mehmednek építtette 1544-1548-ig Sinannal.

Mihrimah camii: 1550-ben Sinan Nagy Suleyman korán meghalt szeretett fia emlékére építette.

Süleymaniye camii: Sinan építette 1550-1557 közt (vizsga). Külliye a konyha, fürdô, iskola, könyvtár.

Rüsten pasa camii: Sinan építette 1560-ig.

Selimiye camii: I. Suleyman építtette (Sinannal) apja tiszteletére.

Kariye camii: mozaik és freskómúzeum.

Sultanahmet camii: 1609-1616-ig építette Mehmed Aga I. Ahmed megbízására. A fõkupola 43m magas, 23.5m széles.

Yedikule: fõbb részei, a Feliratok tornya (külföldi követek) és az Arany-kapu (kivégzések).

Valens-aquaduct: 378-ban készült

Dolma Bahçe: ez az 1854-ben épült Új Palota.

Bazárok: egyik az Egyiptomi bazár (M!s!r Carš!s!), mely 1660-ban épült, és a Nagy bazár (Kapal! Carš!s!).

Anatóliai kultúrák múzeuma: (Anadolu Medeniyetleri Müzesi) másik neve a hettita-múzeum. Hettita, phryg, lyd, urartui, és klasszikus kori ásatási anyagok, melyet egy XV. Századi bazárban helyeztek el.

Citadella: (Ak Kale, Fehér Vár) az óvárosban van Ankara legrégebbi dzsámija, az Alaeddin camii.

Haci Bayram camii: közvetlenül a Fellegvár mellett van. Ehhez elég közel van Augustus és Róma templomának romja. Csak az elõcsarnok falai állnak, mégis azért lett jelentõs, mert megtalálták rajta Index rerum gestrarum, a császár cselekedeteinek felsorolása. Még 300m után vagyunk Iulianus Apostata oszlopánál, amit valószínüleg 362-ben állítottak.

Római fürdõ: (Roma Hamamlar!) Ezt 1926-ban tárták fel. A III. században épült.

Kocatepe camii: a K!z!lay-tér közelében van. Ez a legnagyobb alapterületû dzsámi a világon. Alatta a Maltepe városrész van.

Atatürk mauzóleuma: (An!tkabir) Mustafa Kemal szarkofágja, 1953-ban fejezték be építését.

Néprajzi múzeum: 1925-ben épült késõ oszmán stílusban. Itt volt Atatürk sírja 1938-53-ig. Az épületben egyébként népviseletek, szõnyegek, textiliák, fajanszok, hangszerek, és használati tárgyak vannak.

Magyar utca 32.: ez volt az 1717-tõl török földön tartózkodó II. Rákóczi Ferenc ebédlõháza. 1735-ben halt meg.

Namik Kemal költõ is itt élt 1840-1888-ig.

Pertev pasa camii: Sinan építette

Thököly Imre élt itt, és itt is temették el. Zrinyi is volt itt.

Söyüt: Etrogul, az 1. Törzsi központot létrehozó oszmán sírja.

Yešil külliye: türbe és mecset. Haci Ivaz építette I. Mehmed megbízására.

Muradiye camii: 13 türbéje van

Ulu camii: 20 kupolája, és 1 üvegkupolája van. 1399 táján építették.

Halikarnassos volt arégi neve.

Mauzóleum, melyet Mausolos emelt, majd a rhodosi lovagrend a köveibõl megépítette a Szent Péter erõdöt.

Mevlevi-rend központja. Vezetõjük a perzsa Celaladdin Rumi. Szertartásuk, a kerengés neve sema.

Itt élt Sille, a IV. századi Nagy Konstantin anyja.

Nasreddin Hoca (Ludas Matyi) jelképes sírja.

Régen neve Antiochia volt. Jellegzetessége a mozaikok, és a barlangban levõ Szent Péter kápolna.

Itt élt Kossuth Lajos 1850. Április 13-tól 51. Szeptember 1-ig. Testvérvárosa Pécs.

Régi neve Edessa volt. Megemlítendõ a Nemrut-hegyen (2200m) i.e. 1. Században épült monumentális szoborcsoport (Kommgenei Királyság).