28. Bizánc a középkorban

Byzanthion városát az i.e. 7. században Kis-ázsiai ionok alapították. Fejlett árutermelõ- és pénzgazdálkodásuk volt. A rabszolgaság mellett létrejött a colonus-rendszer, de mivel kevés volt a szabad munkaerõ, a colonusokat röghöz kötötték.

Jelentõs korszaka volt az i.sz. 6. század, mert ekkor uralkodott I. Iustinianus (527-565) császár. Alacsony származású volt. 529-ben bezáratta platóni Akademiát, majd ugyanez évben kiadta a Corpus iuris civilist, a Polgárjogi törvénykönyvet. Uralkodása alatt épült a Hagia Sophia (532-537), ekkor foglalták el Észak-Afrikát (534) és az 552-es Totila-támadásoktól legyngített Italia egy részét (555).Telepeket hoztak létre Hispaniában, így sok területet szereztek vissza a régi birodalomból. Volt ugyan 532-ben egy kormány-elllenes felkelés (Nika-felkelés), de ezt könnyen leverték.

A 6. század végére egyre nagyobb problémát jelentettek a longobárdok (Észak-Italia), az avarok (568: Kárpát-medence), a szlávok (Balkán) és az arab terjeszkedés. Ez utóbbi és a 600-610-ig tartó trónviszály miatt a keleti területek (Palesztina, Szíria: 7. század közepe, Észak-Afrika: 7. század vége). Háborúztak a perzsákkal is.

Az ekkori gazdaságban már nem a rabszolgamunka volt a meghatározó. A sok bevándorló szláv hatására megszûnt a colonus-rendszer is. Létrejött a szabad paraszti réteg öröklõdõ földbirtokaikkal. A birodalom körzetekre (themákra) lett osztva. Ezek élén egy-egy strategos állt. A katonaságban új volt a parasztkatonaság (stratioták), akik a katonáskodásért örökletes (nem öröklõdõ) földbirtokot kaptak. Így felbomlott a régi nagybirtok-rendszer.

III. Leo (717-741) császár 728 körül betiltotta a szentképek tiszteletét, így megindult a képrombolás.

Az utolsó nagyobb arab támadás 717-ben Konstantinápoly ostroma volt. Az egy éves ostromlást a bolgár segítség tette sikertelenné, mert ekkor használtak elõször görögtüzet, mely a vízen is ég. Bizánc cserébe elismerte a Bolgár állam függetlenségét. 746-ban visszafoglalták Ciprust.

Az újabb fénykor a 9-11. században jött el. Ez VI./Bölcs Leo (886-912), VII./Porphyrogennetos Konstantin (912-959) és II. Basileos (976-1025) uralkodására esett. Bizánc visszaszerezte régi tekintélyét, majd térítéssel és katonai terjeszkedéssel hódított területeket. 863-ban elindult Cyrill és Method térítõ útjukra, mire 865-ben a bolgárok Boris vezetésével felvették a kereszténységet. Vlagyimir (orosz) 988-ban vette fel a bizánci kereszténységet. Visszafoglalták Szíriát, majd újra meghódították Bulgáriát (1018).

A 11. században alakult ki a pronaia-rendszer, melynek lényege az volt, hogy a hivatalnokokat, katonákat szolgálati idejükre kapott földdel fizették. Ezeknek õk lettek haszonélvezõi. Újjáalakult a nagybirtok-rendszer, de megindult a hanyatlás, mely 1453-ban Bizánc elvesztésével végzõdött.