26. Róma kultúrája

Az õsi italiai vallásban a félelem volt a hit alapja. Testetlen, de néven nevezett isteneik voltak. Ezek egyikei az ártó szellemek (lemures) voltak. A védõ szellemek közé tartoztak a penates- (családok jólétérõl gondoskodtak, oltáruk a házban volt), a lares- (a terõségrõl gondoskodtak, oltáruk a földeken volt) és a manes-istenek (az utódok számára védelmet nyújtó “õsök szelleme”). A halottak szellemét Man istennnek ájánlották. A fõbb istenek ekkor Silvanus (erdõk védelmezõje), Flora (növények növekedését segítõ isten), Faunus (a nyájak épségére vigyázott), Venus és Mars (a termékenység nõi és férfi istenei) valamint Diana és Dianus (világosság istenei) voltak. Dianusból lett a késõbbi kétarcú isten, Ianus.

Az etruszkok istenei már fõleg emberalakúak voltak. Két nagyobb csoportjuk a Földi trias és az égi trias volt. Ez élõbbibe a fõisten, Tinia és felesége, Uni, valamint Menura, a szûz istennõ tartozott. Az Égi trias tagjai Liber (bor férfi istene), Libera (termékenység nõi istene) és Ceres (gabonatermés nõi istene). Haláldémonjaik vegyes alakúak voltak. Fõleg a madarak repülésébõl és állati bensõségekbõl (máj) jósoltak.

A római vallás középpontjában a Capitoliumi trias állt. Ebbe Iupiter, felesége, Iuno és Minerva tartoztak. Iupiter egy másik triasban is jelen volt, ott társai Mars (jelképe a farkas és a harkály) és Quirinus (sabin törzsi isten; pásztorok védelmezéõje). Ekkorra már teljesen emberalakúak lettek az istenek, a mindennapi életben is megjelentek.

A római év már 12 hónapos volt. A hónapok sora Martius (Mars hava), Aprilis (aperire=rügyfakadás), Maius (=nagyobb, a gabona növekedésére utal), Iunius (Iuno hava), Iulius (késõbbi név Caesar emlékére), Augustus (hasonlóan), September (7. hónap), Oktober (8. hónap), November, December, Januarius (Ianus [kezdet-vég] hava) és Februarius (februa valamilyen tisztítóeszköz volt).

A római napok sora dies Lunae (Hold), dies Martis (Mars), dies Mercurii (Mercurius), dies Iovis (Iupiter), dies Veneris (Venus) és dies Saturni (Saturnus) volt.

A vallási ünnepek közül a legritkább a saeculum volt. Ez egy száz éves békekort jelentett (pl. Augustus korában). Az évkezdõ ünnepnap Martius 1. volt. A férfivá avatás ünnepségét, a Liberalist (Liber és Libera tiszteletére) március 17-én tartották. Saturnus (kisarjadt vetés védõje) ünnepe, a Satornaria december 17-én volt. A kalendae a hónap elsõ, az idus a hónap középsõ (13-15) napja volt.

A rómaiak istenei közel megegyeztek a görögökével, de más, latin nevet kaptak. Párok voltak Mercurius és Hermész (tolvajok, kereskedõk), Apollo (tudomány, költészet) és Apollón (dögvész, férfiszépség), Bacchus és Dionysos (bor, mulatság), Vulkanus és Hephaistos (istenek kovácsa), Pluto és Hades (alvilág istene), Ceres és Demeter (termékenység nõi istenei), Diana és Artemis (vadászat nõi istenei), Neptunus és Poseidon (tenger), Vesta és Hestia (családi tûz védõje), Sol és Helios (Nap), Luna és Selene (Hold), valamint Herkules és Herakles. Furcsaság, hogy a múzsáknak nem volt párja.