17. A korai köztársaság kora Rómában

A 7 király bukása után i.e. 510-tõl Rómában arisztokratikus köztársaság alakult ki.

Népgyûlési formák jöttek létre. Ezek közül az elsõ a comitia curiata, a patriciusok gyûlése. Ez volt a törvényhozó testület a 6. század végéig. A 6-ik századtól kezdve már csak a családjogi törvénykezés és a fõhivatalnokok hatalommal való felruházása volt a dolguk.

Másik népgyûlés volt a comitia centuriata. Az öt vagyoni rétegnek összesen 193 centuriát kellett kiállítani. A legvagyonosabb réteg 80+18 centuriát, a második, a harmadik és a negyedik vagyoni osztály 20-20 centuriát kellett kiállítson, míg a legszegényebbeknek 30 könnyûfelszerelésû és 5 kisegítõ gyalogos centuriát kellett kiállítani. Minden centuria egy szavazattal rendelkezett. Határozatuk csak a Senatus jóváhagyásával lépett érvénybe.

Késõbb alakult ki a comitia tributa, az össznépgyûlés. Ez lakóhely (tribus) alapján szervezõdött. Kezdetben csak négy, de a hódítások után 35 tribus lett. Ebbõl 4 volt városi, 31 vidéki. Az i.e. 3. századra ez lett a legfontosabb törvényhozó szerv, de nem dönthetett a családjogi és háború-béke kérdésekben.

A magistratusok, avagy fõhivatalnokok sora a következõ volt. A legfontosabbak a consulok, mert ezek hivatalviselési éveibõl tudjuk kiszámolni, hogy mi mikor történt. Két embert választottak egy évre. Háborúkban õk voltak a hadvezérek, békében övék volt a végrehajtó hatalom.

A következõ a praetor, a consulhelyettes volt. Ez a hivatal i.e. 366-tól jelent meg. Ezek voltak a városi közigazgatás irányítói, bírái.

A harmadik a censor, melybõl 5 évenként választottak kettõt, de hivatalviselési idejük csak fél évig tartott. Õk voltak a vagyonbecslõk. Becsléseik alapján alakították a comitia centuriatát, határozták meg a Senatus összetételét és ennek alapján határozták meg az adókat és vámokat.

Mindhárom magistratusi tisztviselõt a comitia centuriata válsztotta ki és a comitia curiata iktatta hivatalba.

A további hivatalokat plebeiusok is viselhették. A néptribunusi hivatalt i.e. 494-ben vezették be. Kezdetben kettõt, késõbb aztán négyet, majd tizet választottak egy évre. Ezeknek vétójoguk volt, tehát leszavazhattak minden olyan magistratusi intézkedést, ami a plebeiusok érdekeit sértette. Személyük sérthetetlen volt.

Az aedilis plebis kezelte a plebeiusok levél- és pénztárát.

Az aedilis curilis a városi közigazgatásért, rendfenntartásért volt felelõs.

Questorból i.e. 447-tõl négyet választottak évente. Feladatuk az állam pénzügyeinek intézése volt.

A római jog négy legfontosabbja a ius connubii, a szabad házasságkötés joga, a ius commercii, a szabad vagyonszerzés joga, a ius suffragii, a szavazati jog és a ius honorum, a hivatalviselési jog volt.

A belpolitikában jelentõs ez idõ tájt a patriciusok és a plebeiusok hatalmi harca volt. Ez a secessioval, a plebeiusok kivonulásával kezdõdött. I.e. 494-ben a plebeiusok kivonultak Rómából, hogy a Mons Saceren új várost alapítsanak. Erre persze nagy ijedség támadt a patriciusok között, ezért engedményeket ígértek, hogy azok visszatérjenek. Ilyen volt a néptribunusi hivatal is. I.e. 451-ben elkészült a leges duodecim tabularum, a 12 táblás törvény bronzból. (Fontos a törvények írásban való rögzítése!) Ezek a magántulajdon védelmérõl, szokás- és perjogról szóltak. I.e. 445-ben életbe lépett a lex Canuleia, a Canuleia-féle törvény, mely engedélyezte a patriciusok és a plebeiusok vegyesházasságát. A leges Liciniae Sextiae i.e. 367-ben három javaslatot tartalmazott. Az elsõ biztosította a plebeiusok számára a consulsági jogot. A második a plebeiusok adóin könnyített, míg a harmadik kimondta, hogy csak max. 500 iugerumnyi földet lehet az államtól bérbe venni. Ez kb. 125 ha, 230 hold. I.e. 366-ban létrejött a praetori hivatal. Ezt csak patricius viselhette. I.e. 339-tõl a censori, 337-tõl a praetori hivatalt is viselhették azonban plebeiusok. Az i.e. 326-os lex Poetilia eltörölte az adósrabszolgaságot, majd 300-ban a lex Ogulnia a plebeiusok számára is lehetõvé tette a Pontifex Maximus cím viselését, így azok is lehettek fõpapok. I.e. 287-ben a lex Hortensia megszûntette a senatusi jóváhagyás szükségességét a comitia tributa határozataira.

Így létrejött egy patriciusokból és meggazdagodott plebeiusokból álló vezetõ réteg, a nobilitas.

Look back at Történelem II. 71-79.

Written by Asbót Márton 1996.