13. Az atheni demokrácia kialakulása

és fénykora

Az i.e. 12-8. századi átmeneti korban Athen visszaverte a vándorló dórok támadásait, zsákmányszerzésrõl átállt mezõgazdaságra (földmûvelés, állattenytésztés). Politikai változás volt, hogy az addigi királyság helyett arisztokratikus köztársaság alakult ki.

Ebben 3 db. archont választottak 10 évre. Õk voltak a gazdaság és a poitika irányítói. A 7. századtól már 9 db-ot választottak 1 évre. Az archonok feladata ekkor a törvényhozás, a védelem és közigazgatás megszervezése és a törvények és rend betartatása volt. Õk lettek a végrehajtó hatalom is.

Az areiospagos egy volt archonokból álló gyûlés volt, ami nevét gyûléshelyérõl, az Ares-dombról kapta. Feladatuk az archonok ellenõrzése volt.

A demos (iparosok, kereskedõk, földmûvesek) így átvette a hatalmat.

Jelentõs változást hozott i.e. 621-ben Darkon archon megválasztása. Szigorú törvényeket hozott (magántulajdon védelme), és ezeket írásba is foglaltatta, így azokat mindenkinek be kellett tartani.

I.e. 594-ben Solon (Selon) archon enyhítette ezeket a törvényeket, de újakat is hozott. A társadalmat 4 vagyoni csoportra osztotta. Az elsõ az 500 mérõsök, a második a 300, aztán a 200, és végül a 200 mérõnél kevesebbet keresõk (napszámosok) csoportja volt. Csak az ezek bármelyikébe tartozó tölthetett be hivatali tisztséget. Eltörölte az adósrabszolgaságot, és bevezette, hogy ha egy apa nem tanítatta a fiát, akkor az nem köteles õt öregkorában eltartani. A négy phylébõl összeálló 400 fõs bule (tanács) gyakorolta a végrahajtó hatalmat.

Ezt a Tyrannis-rendszer követte, amit Peisistratos (560-527) hozott létre. Erre egyszemélyû uralkodás volt jellemzõ. Ha egy arisztokrata származású embernek sikerült magát felküzdeni a trónra, akkor õ lett a tyrannos. Az uralkodó segítõje a demos volt. Cserébe állami építkezésekbe, kereskedelmi vállakozásokba fogott, olcsó hiteleket és mozgóbíróságokat biztosított. Peisistratos fiai Hipparches (514 körül megölték) és Hippias (elûzték) voltak.

I.e. 508-ban Kleisthenes hozta a döntõ reformot. A véségen alapuló 4 phyle helyett 10 (területen alapuló) phylét szervezett. Mindegyikhez tartozott egy vidéki, egy városi és egy kikötõi rész, így a phylékben többségbe került a demos (2/3) a vidéki arisztokráciával szemben. Minden phyle évente 50 képviselõt és egy strategost választhatott. A bule így 500 fõsre nõtt (500-ak tanácsa). A tanács, a 10 strategos és a 9 archon alkotta a végrehajtó hatalmat. A törvényhozó hatalom a népgyûlésé (ecclesia) lett. Ebbe tartozott minden 20 év feletti szabad atheni férfi. A törvények betartását a bule ellenõrizte. Az esküdtbíróság a heliaia (6000 fõ) volt. Évente ostrakismossal döntötték el, hogy mely politikus tör tyrannisra, és annak 10 évre el kellett hagyni Athent.

Ez nagyjából így maradt a Perikles (431-429)-féle demokráciában is (462-404 [Athen veszít Spártával szemben]).

Look back at Történelem I. 236-239.,II. 28-35.

Written by Asbót Márton 1996.