7. Mezopotámia az i.e. 2-1 évezredben

 

Asszíria Észak-Mezopotámiában a Tigris mentén alakult ki. Aššur városállamuk már az i.e. 20. században önálló városállam volt. Itt éltek a hurrik, kaššuk, amurruk és asszírok. A lakosok életmódja kereskedésből, állattartásból és földművelésből állt. Első kísérletük Mezopotámia meghódítására kudarcba fulladt. Az i.e. 2. évezred első felében Mitanni uralma alá kerültek.

Mitanni gyengülését (I. Suppiluliumas) I. Aššur Uballit (1365-1330) uralkodásával függetlenedés követte. Katonai államot hozott létre, majd meghódította Észak-Mezopotámiát, így egységes államot hozott létre Aššur központtal. Határai ekkor Karkemištől Dél-Mezopotámiáig tartottak.

I. Tukulti-Ninulta (1244-1208) hódításainak célja a kereskedelmi útvonalak ellenőrzése, a művelhető területek növelése és nem utolsó sorban a zsákmányszerzés volt. A 13. század végén gyengülés következett.

Az újasszír állam II. Aššur-dan (934-912) uralkodásával indult meg. Királysága alatt gazdasági erősödés mutatkozott, új csatornák készültek, és nőtt a gabona- és juhállomány. Hadjáratokat vezetett Urartu ellen észak felé az Örmény-hegyvidékbe, neki adóztak nyugatról a szír városállamok és övé volt az Iráni-hegyvidék kelet felé.

A következő jelentősebb uralkodó II. Aššur-nasil-apli (883-859) volt. Új fővárosába, Kalhuba (mai Nimrud) telepítette a lakosságot. A hódított területek királyi tulajdonba kerültek. 853-ban Qarqarnál megverték a szírek szövetségét.

A 8. század elején újabb visszaesés volt tapasztalható, amit Urartu ki is használt, és elhódította a kereskedelmileg fontos peremvidékeket. Az i.e. 745-ös kalhui felkelés új uralkodót, III. Tukulti-apil-ęšerrát (745-727) nevezett ki. Az ő reformjai közé tartozik a városok adómentességének megszüntetése, áttelepítések növelése és megszüntette a hadjáratokat. Ezek helyett adót fizettek a Szírek. A területeket körzetesítette, ezek élére új vezetőket nevezett ki. Hadseregreformnak számít, hogy bevezette a királyi gárdát, ami igen koszerű, új fegyverekkel volt ellátva (i.e. 728: Babilon). Egész Mezopotámia uralma alá tartozott.

A következő uralkodó, II. Šarrukin (721-705) fővárosa Dur-Šarrukin lett. I.e. 721-ben elfoglalta Izraelt, majd i.e. 714-ben Urartut és a kimmereket verte meg.

Őt Sin-ahhe-erîba (705-680) követte, aki fővárosául Ninivét választotta. Nevéhez véres leszámolások fűződnek.

A virágzás és bukás Aššur-ah iddina (680-669) uralkodásától kezdve volt. Ekkor terjeszkedtek (i.e. 671: Alsó-Egyiptom meghódítása), harcoltak Urartu ellen, 670. körül szkíta támadások is érték őket. Két fia, Aššur-ban-apli (668-629?) és Šamaš-šum-ukin (668-648) volt. Ez utóbbi fia i.e. 655-ben asszír-ellenes felkelést robbantott ki, mely egészen i.e. 648-ig elhúzódott. Ekkortájt (i.e. 655-ben) függetlenedett Egyiptom. Az i.e. 640-es évek során a kerületi kormányzók és a katonai parancsnokok függetlenedtek, majd a zsákmányhiány miatt lázadás tört ki.

I.e. 626-ban Nabu-apal-usur (Káld sejk), Babilon vezetője szövetkezett Kyaxares (más nevén Huvahšatra) méd uralkodóval az asszírok ellen. Az i.e. 614-es aššuri, az i.e. 612-es ninivei (utolsó asszír király halála), majd az i.e. 609-es harrani csata (itt II. Aššur-uballit volt a katonai vezető) veszteségei miatt az Asszír Birodalom elbukott.

Helyét délen Újbabilonia és Média foglalta el.

 

Look back at Történelem I. 147-161.

Written by Asbót Márton 1996.