6. Szíria Főnícia és Palesztína

 

Mindhárom állam a termékeny félhold területére esik. Gazdaságukban legjelentősebb a kereskedelem.

Szíria már a neolitikum korában (6-5. ée.) lakott volt, majd az i.e. 4. évezredben, a rézkorban alakultak ki városias központok. A városállamok közül két fő központ, Karkemiš és Damaskus emelkedett ki. A kereskedelem szárazföldön zajlott, nem volt megtalálható az ókori keleti társadalmi forma. A hatalom a nagybirtokos arisztokrácia kezében volt, de állandó hódoltsági terület volt.

Előbb Mitanni, majd III. Thotmes (15. sz.), aztán I. Suppiluliumas (14. sz.), majd Egyiptom és a Hettita Birodalom közösen uralta a területét (13. sz.). Ezt 2 évszázadon át tartó függetlenség, majd asszír uralom (853: Qarqar) követte. Egy ideig urartui, majd ismét asszír asszír fennhatóság alá került. Volt Újbabilon (605: Karkemiš) és Perzsia (539: II. Kyros) területe is.

Főnícia gazdaságában a tengeri kereskedelem volt a jelentősebb. Főbb városállamai közé Tyros, Byblos, Sidon és Ugarit tartozott. Itt sem volt meg a keleti társadalmi forma; Byblos, Sidon és Ugarit felváltva uralkodott. A döntő változást az i.e. 2. évezredben Mykene bukása eredményezte.

Így emelkedett ki Tyros az i.e. 1. évezred elején. Kereskedő telepeket hozott létre a Földközi-tenger sok pontján (Cipruson, Rhodoson, Máltán, Krétán, Szicílián és Afrikában [814: Carthago]).

Palesztína a Jordán mellett népesedett be először. Itt jött létre az egyik legrégebbi város, Jericho (i.e. 7. ée.). A lakosság életmódja földművelésből, állattenyésztésből és kereskedelemből állt.

III. Thotmes és II. Ramses alatt Egyiptom területéhez tartozott. Az i.e. 13-12. században érkeztek ide a filiszteusok. A 12. században a haribuk és a helyi törzsek keverékéből létrejött a héber lakosság. A törzsek a 11. századra egységes államot hoztak létre, melynek fénykora Saul (1030-1010), Dávid (1010-970) és Salamon (970-931) uralkodása alatt volt. 930-ban az ország két részre szakadt. Északon Izrael jött létre Samaria központtal (-721: Šarrukin), délen Iuda, Jeruzsálem fővárossal (-586: II. Nabu-kudurri-usur).

 

Look back at Történelem I.135-145.,II. 131-136.

Written by Asbót Márton 1996.