2. Tudományok, vallás, mûvészet az õskorban

Az õskor vallása a számukra megmagyarázhatatlan természeti jelenségekbõl fakad. Ezeket félelem és tisztelet övezte. Szerették volna elnyerni a természetfölötti erõk jóindulatát, ezért áldozatokat (mágia) mutattak be az isteneknek. Ezekben táncoltak és le is festették pl. egy tervezett vadászat menetét (Lascaux, Altamira). Minden nemzetség egy totemtõl származtatta magát. A természetfeletti erõk hordozója a fetis. A hívõknek a tabu az volt, amit nem volt szabad kiejteni, megérinteni, megfogni. A láthatatlan jó erõ a mana volt.

A vallásokról általában elmondható, hogy többistenûek (politeisták) voltak, az alakos ábrázolásban állatok, emberek és keverékek tûntek föl, az istenek közt is volt hierarchia, és mind hitt a halál utáni életben (ezt a temetkezési szokásokból tudjuk). Nagy szerepe, kultusza volt a termékenységnek.

Az egyiptomi istenek élén Amon-Re állt. Nevének elsõ tagja Theba, második tagja Heliopolisból származott. Három neve is volt: Heper (reggel), Re (délben) és Atum (este). Jelképei a skarabeusz bogár és a napkorong; szent állata a macska volt. Az Amarna-reform idején a fõisten Aton volt.

A fontosabb mezopotámiai istenek: a šumereknél An, Enki, Enlil, az akkádoknál Anu, Ea és Enlil, Babilonban Marduk, és az asszíroknál Aššur voltak.

A mûvészetek a létfenntartás miatt alakultak ki, de mind vallási okokra vezethetõ vissza. Az egyre több szerszámtól az ember ujjai ügyesedtek, egyre finomabb munkát tudott készíteni. Festmények találhatók Altamirában, Lascauxban, jellemzõ volt a porfestés. A szobrok a termékenység-kultusz jegyében születtek. Ha isteneket ábrázoltak, akkor méretkülönbségeket alkalmaztak köztük és az uralkodók közt. Jellemzõ rájuk az egynézõpontúság. A letelepedés során észrevették az összefüggést a nap és a termés közt, valamint a csillagok és az idõjárás közt. A házak falára is festettek totemeket. Több vallással kapcsolatos építményt is készítettek. Ilyenek voltak a menhirek (faragatlan kõoszlop), a dolmenek (terméskövekbõl állított asztalszerû síremelvény) és a crolenchek (köralakban felállított vízszintes köveket tartó oszlopok sora). Az építõmûvészet ágai a templom-, a palota- és a sírépítészet mellett a könyvtárak építése is. A fémek felfedezésével új mûvészeti ágak jöttek létre. Az elsõ zeneszerszám i.e. 10000 körül (felsõ paleolitikum) a furulya volt.

A tudományok közül egyik legfontosabb az orvostudomány volt. Ezek a gyógyítani, ill. a gyógyulni akarásból fejlõdtek ki. Két része a belgyógyászat és a sebészet. A korai nagy orvosok emléke eltorzulva istenként él tovább. A túlzott csillagászat és a papság gátolták fejlõdését. Az egyiptomiaknak már jó makroszkópos ismereteik voltak. Az Ebers-papyrus 900 gyógyreceptet tartalmazott, de fejlett volt India és Kína orvostudománya is. További meglevõ tudomány volt még a csillagászat is.

Look back at Történelem I. 60-65.

Written by Asbót Márton 1996.