Bessenyei György
(1747–1811)
- a magyar felvilágosodás elindítója
- református nemesi család
- 5 évig járt a sárospataki kollégiumba
- 1765-ben Bécsbe megy Mária Teréziához
- rádöbben Magyarország elmaradottságára
- írócsoportot alakít
- 1773: visszatér Magyarországra, a protestánsok ügyvivője lesz, de rövidesen katolizál
- a bécsi császári könyvtár őre lesz, de II. József megvonja tőle az életjáradékot
- 1787–1811: Pusztakovácsi; gazdálkodik
- 1804: utolsó művei
- sok kézirat maradt halála után
- stílusa: udvari-gáláns rokokó kezdetben, majd szentimentalizmus
- deisztikus materialista vallásfelfogás (Voltaire, Montesquieu, Holbach, Lock hatnak rá)
- 1772: Ágis tragédiája: az új magyar irodalom kezdete
- klasszicista ízlésű lírai művek, személyes mele
gségű leíró költemények
- filozófiai-v
ilágnézeti-eszmei művek: A holmi (1779), A természet világa (1799), A bihari remete (1804), Az értelemnek keresése (1804)
- A holmi: az irodalomkritika műfajának me
gteremtése
- A filozófus (vígjáték, 1777)
- Tariménes utazása (államregény, társadalmi utópia, társadalomkritika (rokonság: Candide, Perzsa levelek
- publicisztikai írásai: Magyarság (1778, röpirat), Magyar néző (1779), Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781)
Batsányi János
(1763–1845)
- Tapolcán, Keszthelyen, Veszprémben, Sopronban és Pesten tanult
- Pesten Orczi Lőrincnél nevelt, majd Kassán jogi-kamarai tisztviselő lett
- Kassa: Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dá
viddal létrehozza az első magyar szépirodalmi folyóiratot: Magyar museum (1788)
- Orpheusz: Kazinczy szerkeszti (1790–91), Kassa
- Uránia: Kármán József (1794–95), Pest
- Mindenes gyűjtemény (1789–92), Komárom
- Kazinczyval összeütközésbe kerül, ezért a Ma
gyar Jakobinusok mozgalmába lép be, Kazinczy a haladás jozefinista képviselője
- Kuvsteini elégiák
: Kuvsteinben volt fogoly 1794-től Kazinczyval és Barótival
- 1805: összeházasodik egy költőnővel, Baumberg Gabriellával
- lefordítja 1809-ben Napóleon kiáltványát magyarra, Párizsba menekül
- 1815-ig Párizsban Napóleon kegydíjából él, ekkor letartóztatják és Linzbe viszik
- 1789: Franciaországi változásokra (király és zsarnokellenes epigramma
- A látó (hasonló téma)
Kazinczy Ferenc (1759–1831)
- kisnemes család
- Sárospatakon tanult, joggyakornok volt Kassán, Eperjesen és Pesten, Kassán vármegyei tisztviselő lett
- 1786–1791: II. József oktatásügyi reformjának
tanügyi felügyelője a Felvidéken
- 1788: Magyar museum
- Goethét és Shakespeare-t fordít németről
- Hajnóczy József révén bekapcsolódik a Martinovics-féle összeesküvésbe
- 1794-ben Kuvsteinbe viszik: Fogságom naplója
- 1804: Török Sophieval házasságot köt, Szép
halmon letelepszik, innen irányítja a magyar kulturális életet, levelez a kor összes jelentős írójával és költőjével
- 1811: Tövisek és virágok (kötet)
- nyelvújítás
- epigrammák
- A nagy titok: észhez szól (racionalista)
- Himfy: nyelvújítás
- Mondolat (1813): az ortológusok által írt röpirat, melyben támadják a neológusokat, akik túloznak
- Felelet a Mondolatra (1815): Kölcsey Ferenc és Nemere Pál meg akarják védeni Kazinczyt
- 1819: Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél: Kazinczy lezárja a nyelvújítást
- memoár jellegű prózai művei: 1829: A pályám emlékezete, 1831: Fogságom naplója
Kármán József (1769–1795)
- Pesten jogot tanul
- 1788: Bécsbe meg
- szentimentális levelezést folytat egy nála id
ősebb hölggyel
fejlett kultúra megismerése
színház jelentőségének felismerése
Pesten legyen a kulturális központ!
A nemzet csinosodása: esszé: nemzeti illúziók ellen, mezei élet helyett városiasodás, cenzúra mérséklése
Fanni hagyományai: szentimentális levélregény, lány szerelme, Hamupipőke-történet
Csokonay Vitéz Mihály (1773–1805. január 8.)
- stílusszintetizáló
- beéri a nyugat-európai irodalmat, és túlszárnyalja
első polgáríró (Debrecen)
nem írt klasszicista ódákat
Kazinczy nem ismerte fel a magyar írók és költők többségét
12 évig tanult kollégiumban
21 évesen a poeta classis tanára lett
1795-ben fegyelmi vétséggel kizárják
Sárospatakra megy, hogy jogot tanuljon
1796: a pozsonyi országgyűlésen mecénásokat keres, ki akarja adni a Diétai Magyar Múzsa című lapot
Komárom: szerelem Vajda Júliával (Lilla)
a keszthelyi georgikonban és a csurgói gimnáziumban akart tanítani, de nem kapja meg az állást, szerelme férjhez megy
1799: Csurgó, segédtanító
1800 tele: gyalog megy Debrecenbe, hogy műveiből éljen (Széchenyi Ferenc és Festetics György támogatja)
1802: tűzvész, leég a háza
1804: utolsó nagy műve: a bihari földesúr feleségének temetésére írt mű, a temetőben meghűlt, s 1805-ben meghalt
sok idegen nyelven tudott olvasni: latin, görög, német, francia, olasz, héber, perzsa
vígeposzai (eposzparódiák, Somogy megyei kalandjai)
1792: Békaegérharc
1798: Dorottya; A dámák diadala a Fársángon
drámái:
1793: A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon
Cultura
1799: Az özvegy Karnyóné s a két szeleburdiak
A magyar prosoidáról (tanulmány)
Árpádiász (félig kész honfoglalási nagyeposz)
műfordítás: Schikaneder: Varázsfuvola, Tassó, Anakreón, kortárs német és olasz szerzők
népies lírája
Parasztdal
Szegény Zsuzsi, a táborozáskor
Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
rokokó versei
Anakreóni dalok: a rokokó érvetek, dekadens, édeskés jellegét a természetesen erotikus, pajzán humor teszi értékessé: A boldogság, Az esküvés, Az alvó Lillám
A szeplő, A rózsabimbóhoz: ütemhangsúlyos, erőteljesen zenei
Tartózkodó kérelem: szimultán, bimetrikus verselésű
ionicus a minore: ritmikus időmértékes verselés
A reményhez: rokokó-, létösszegző-, időszembesítő elégia, elhessentő ima
klasszicista ódái
1794: Az estve
alaphelyzet: piktúra
második rész: szentencia
megoldás: panteisztikus, szentimentális befejezés
rokokó kezdet, klasszicista ódai folytatás, szentimentális megoldás
magántulajdon-ellenes
1794: Konstancinápoly
piktúra (1. álleírás, katolikus egyház ellen)
2. babonaság ellen
3. pozitív vallásosság
panteizmus
szentimentális elégiái
1804: Tüdőgyúladásomról (a szerelemtől búcsúzik)
1798: A magánossághoz (hisz a jövőben, hívó ima)
1803: A tihanyi Ekhóhoz (paradox szembeállítások)