• VIII-X. sz.: Európát a kereszténység filozófiája és kultúrája uralja
• misztériumjátékok
• kereszténységé az igazi, mély kultúra ® prédikáló pap a kultúra közvetítője, a nép nevelője
• gazdasági fejlődés ® új osztály: polgárság
• Észak-Itália: feudalizmus megszüntetése, városállamok kialakulása ® kézművesség, kereskedelem központjai
• Firenze: 13-15. sz-ban világ egyik legnagyobb városa
• polgárság: új életforma, új életeszmék: tehetségének, értékeinek tudatára ébred. Jó dolgok: élet élvezete, jólét, szerelem
• képzőművészeti alkotásokban megjelenik az egyén érzéseinek, lelkivilágának kifejezése
• 14. sz. eleje: itáliai polgárok rájönnek, hogy az antik görög ill. római kultúra az ő új nézeteiket fejezi ki: emberközpontúság; önmagunk felfedezése

• Reneszánsz = újjászületés; művelődéstörténeti korszak és művészeti stílusirány
• megkérdőjelezi a feudalizmus mozdíthatatlannak tűnő értékrendjét
• 1260. Itália: reneszánsz megszületése
• 13. sz.: trecento ® képzőművészeti alkotások; irodalomban nem igazán jellemző
• 13-15. sz.: reneszánsz gondolatot megújító világa
• reneszánsz elutasítja dogmatikus filozófiát (dogma: illetékes egyházi fórum által elfogadott és kihirdetett hittétel) ® ember újjászületik
• ember az antikvitásból meríthet értékeket
• reneszánsz: antikvitás alapjaira dogmától mentes világot épít
• reneszánsz sosem harsány vagy vad; mindig finom
• reneszánsz fő törekvése: természet hű utánzása; művészi önérzet és öntudat; sokoldalúság

• kultúra világiasodása ® földi élet élvezése ; boldogság keresése (szerelem, emberi test, természet szépsége; barátság, család, haza
  ® szellem és művészet szerepköre, tisztelete (racionalitás és szépségkultusz egymás mellett virágzik)
  ® egyéniség; személyiség teljessége
• minta: antikvitás; itáliai nemzeti egység újjászületése
• emberközpontúság (humanizmus) ® antik, főként római civilizáció feltárása, újraértékelése

• humanizmus: reneszánsz kor eszmerendszerének összefoglaló neve
• reneszánsz része; reneszánsz polgárság világi ideológiája
• klasszikus műveltség, tudós magatartás; kezdetben ókori görög és latin szerzők tanulmányozása
• humanisták úgy gondolják, hogy erénynek számít minél jobban ismerni az antikvitás kultúráját

• korai reneszánsz első nagy képviselője
• 1304-1374 él; quatro cento
• költészete finoman tér el a középkori gondolkodástól
• örökös nyugtalanságban él
• érzelmes hangütésű; nem történetet mesél
• nem latin, hanem közérthető (olasz)nyelven ír
• egyik verse: magányos költő nyugalmat keres, hogy ott nyugodtan merenghessen a szerelemről ® ez eddig nem volt a költészet témája; tiltja a kor
• életművét 3 tényező határozza meg: ® áhítatos vallásosság
  ® szülőföldje iránti rajongása
  ® latin ókor vonzásköre

• szonett: 4 szakaszos vers; 1-2. vsz. 4; 3-4. vsz. 3 soros. Eredeti rímképlet: abba-abba-cdc-dcd
• szonett két szakasza eredetileg két ellentétes motívum; Petrarcánál csak az utolsó strófa hoz új elemet
• szonett témái: természet, szerelem, filozófia, Isten világa megkérdőjelezve (de nem vallástalanság); kiábrándultság
• teljesen új hang; később panteizmus néven
• új vallásfelfogás: szerző átlényegíti a tájat, ahol megjelentik Isten és az emberi természet
• panteizmus felhasználja a ferences hitek egy részét; beépíti magába
• Jordano Bruno: Isten nem fent uralkodik, hanem benne van mindenkiben
• szerelmes versei: kimondottan vkiről szól, akire gondolva a szerző ünneplésre szólítja a természetet

• 19. sz-ig meghatározza az európai szerelmi lírát
• nem szerelmeséről, hanem önmagáról szól a 366 vers
• Petrarca önmagába fordul, megfigyeli és elemzi érzéseit ® vívódás, panasz
• legvonzóbb újítása: vívódó lélek kitárulkozása
• formailag változatos; nagy formakultúra

• Daloskönyvben található
• természet iránti vonzalom és a szerelmi szenvedély elválaszthatatlan összeforrottságát; természet és szerelem szétbonthatatlanságát fejezi ki
• természeti tárgyakat jelzőkkel ruházza fel
• természet nem önmagában szép hanem azért, mert a szerelmesre emlékeztet
• ember és természet kapcsolata: gyengéd vonzalom de ugyanakkor féltékenység is
• költő azonosul az átlényegesített természettel
• Laura és a költői én többféle kapcsolatát villantja fel; sokféle hangulatot, érzelmet fejez ki

• természetben magány és csend ® ¬ emberben belső lelki vihar
• embernek őriznie kell titkait; csak a természetben bízhat meg
• természet átlelkesítése: megértő emberség ® ¬ emberi világ kegyetlensége
• versindító motívumok önmaguk ellentétébe csapva érnek vissza

• 1564-1616
• reneszánsz már nem az antik hagyományokat őrzi
• vándorszínész
• polgári család; rendkívül művelt anya ® családi háttér támogatja kibontakozását
• vándortársulatot vezet Londontól D-re
• piactéren játszanak alkalmi, szekerekből összeállított színpadokon (átmenet bemutató és illúziókeltő színház között)

• korában beköltöztetik színházat pubokba (pub: olyan hatalmas fapanzió, melynek szintjein istálló, néhány vásáros, étterem, kocsma, hálóhelyek lakások találhatók; tkp. fogadó)
• Shakespeare olyan helyen rendezi be színpadát, ahol természetes kellékeket tud használni
• színpadi tér egyre pontosabb; egyre több színpadi instrukció
• állandó színészekkel dolgozik; színészeket állandóan ott tartja ® fizetni kell őket ® jegypénzt szednek ® legszegényebbeket kirekesztik
• színház átalakul: populáris színházból elit színház
• 1599: Shakespeare megépítteti Globe színházat
• szimultán színpad: színpad 3 részre osztott (előszínpad, hátsó színpad, felső színpad-erkély) ® lehetővé teszi különböző színterek gyors váltását; tér- és időbeli távolságok merész áthidalását
• nincsenek díszletek; mindent a nézők élénk fantáziájára bíz

• bosszúdráma; hatalomhoz jutás + felnőtté érés drámája; modern színpadi mű
• etikai értékek vannak, de megkérdőjeleződnek, megromlanak
• értékválság nincs (csak a rossz pusztul; a jó megmarad)

• emberi lélek bonyolult sokrétűsége, kiismerhetetlen talányossága, belső megosztottsága
• összes nagyon fontos klasszikus emberi kapcsolat bemutatása, nem pedig sablonná vált közösségek (szerelem, barátság, anya-fiú, férj-feleség, apa-gyerek, testvéri kapcsolat) - egyetlen fontos alapkapcsolat sem marad ki
• emberek helyükön vannak; senki szerepe nem kérdőjeleződik meg ® nem mosódnak, zavarodnak össze emberi kapcsolatok

• többiektől lélekben, erkölcsben, gondolkodásban, világnézetben elütő nagy egyéniség
• egyfajta emberi értéket képvisel (humánum egy felborult világban)
• nem köt kompromisszumot; nem mond le értékeiről
• harcol értékekért; nem hajlandó feladni őket
• nem tudja, ki van mellette v. ellene; tanácstalanul áll a világban
• anyja elfordul tőle; Rosencrantz + Guildenstern Claudius hatására pillanatok alatt Hamlet ellen fordulnak
• Horatioval és Ophéliával szemben is bizalmatlan
• késlekedő hős; nem tudja, mit kell tennie
• túl sok csalódás; úgy érzi, felborult körülötte minden
• Dániában történt esetet egész világ romlottságaként éli át
• egész világot felborultnak, önmagából kifordultnak látja ® nem biztos, hogy egyedül meg tudja váltani
• őrültség színlelésébe menekül ® megpróbálja újraépíteni magában a világot

• Hamlet feladatot kap atyja szellemétől ® késznek mutatkozik vérbosszúra
• szellemtől kapott feladat több Hamlet számára puszta vérbosszúnál: egész züllött világ megjavításának feladatává nő
• bosszú akadályai főhős jellemében vannak ® valódi konfliktus nem Hamlet és Claudius között jön létre, hanem Hamlet lelkében: bosszú kötelezettsége és e kötelességet megakadályozó erkölcsi-világnézeti aggályai, fenntartásai között

• nincs bizonyíték (egyetlen bizonyíték a Szellem tanúvallomása, aki akár “ördög is lehet”)
• várja a megfelelő alkalmat
• anyja szerelmes a gyilkosba
• ugyanazt tenné, mint Claudius
• hívő ember ® hogyan vehetné át Isten ítélő szerepét
• senki nem ütközik meg ® úgy érzi, az egész világgal szembekerült
• gondolkodó, igazi értelmiségi, aki minden helyzetnek, állításnak rögtön az ellenkezőjével számol; elméjében minden konkrét kérdés azonnal egyetemessé növekedik

• békés család; külföldön tanul ® burokban él
• zárt, védett világban élt ® nincs rutinja
• rövid idő alatt kell felnőtté válnia; súlyos döntéseket kell hoznia (emberi sorsok kerülnek kezébe)

• monológok, belső viták, párbeszédek világítják meg gondolatait
• középkori és reneszánsz világfelfogás ütközik össze benne

Expozíció (drámai alaphelyzet, amiből a cselekmény megindul)

• őrségváltás ® szellemjárás ® megteremti mű komor, vészjósló, kísérteties hangulatát
• megismerhetjük mű főbb szereplőit; Hamlet lelkiállapotát; feltárul a végzetes jövőt magában hordozó múlt
• “Nohát, éjjel is itt járt az az izé?” ® bonyodalom még nincs; kibontakozik a helyzet

• zárással nem kérdőjeleződnek meg emberi alapkérdések
• zárás: mindenki elpusztul (értékeket elpusztító emberek is), de Dánia megtisztul
• tragikus hős bizonyosan meghal, de pusztulása egyszerre vereség és győzelem: az erkölcsi világrend, amelyet a tragédia főszereplője önnön feláldozása árán helyreállít, a lét és a tudás világrendje is egyben

• két család: Montague-k, Capuletek viszálya megmérgezi a két fiatal szerelmét
• rendkívül fontos szerepet játszanak a véletlenek
• véletlenül találkoznak Capuleték bálján ® azonnal szerelemre lobbannak; egymásban magukra ismernek
• a tragédia második része szinte egymásra épülő véltetlenek halmaza
• tragikum oka valójában a határokat nem ismerő, örökifjú kamaszszerelem