24. A regényirodalom
I.
II.
III. Bulgakov: Mester és Margarita
1. Bulgakov
1891-1940
végzett orvos; újságíró, majd színházi dramaturg és szerző
1925.: kisregénysorozat (Ördögösdi, Kutyaszív, Végzetes tojások)
19. sz-i orosz regényhez nyúl vissza (főleg Dosztojevszkij)
20-as években zaklatják (házkutatás stb.); darabjait ritkán mutatják be; 1928-tól állás és munka nélkül
1928-40.: Mester és Margarita ®
legfőbb műve. Tudja, hogy nem lehet publikálni; magának írja
2. Mester és Margarita
Bev.
két idősík, ezen belül 2-2 történet
- 1. ókor (Jeruzsálem): Pilátus + Jesua; bibliai történet
- 2. 30-as évek Moszkvája
- 2 tér, 2 idő
- 2 sík között szereplők kapcsolata: Mester írja meg Jeruzsálem-regényt
- 2 szál csak a legvégén olvad össze
Témái
- hatalom működése - tkp. ez köti össze a két regényt
- művész és hatalom viszonya
- emberi hiszékenység
Tiberius császársága
- totális, teljes diktatúra - Sztálin hatalma is ilyen
- Pilátus szabadon engedné Jézust, de Kajafás, a főpap nem engedi
- Kajafás megzsarolja Pilátust: felségárulási tv.: aki nem ítéli el a lázadó árulót, az kerül keresztre
- Jézus bízik magában; nem adja fel hitét, nézeteit; inkább vállalja a kereszthalált
- Júdás felismeri jézusi igazságot (legtehetségesebb tanítvány); tudatosan árulja el Jézust 30 ezüstpénzért
- Pilátus: korlátozott döntésjog (v. ő hal meg v. Jézus ). Elárulja Jézust, de nem elítélhető
- Jézusnak és Pilátusnak halál és élet között kell választania; Júdás nincs halállal fenyegetve
- nem Jézus, hanem Pilátus sorsa a középpontban: bűnhődik lelkiismeretfurdalása miatt
- zárásban Pilátus sorsa: Mester szavára 2 ezer éve bűnhődő, kínlódó Pilátus mennybe jut
- bibliai történetet nem változtatja meg; Pilátus helyzetére világít rá
- Pilátus végülis eljuthat Istenhez, mert felismerte a jót; 2 ezer éven keresz
tül “vezekelte bűnét”
Moszkva-regény
szinte társadalmi regény; sztálinizmus, terror korszaka
téma: 30-as évek Moszkvája ®
káosz, zűrzavar; értékek eltorzulása
aktuálpolitika kimarad ®
időtlenebb, témája általánosabb; közember nem foglalkozik politikával
Véleménye az emberekről
pletykaéhes tömeg
pénzhajhászás
nem a járó macskán csodálkoznak, hanem azon, hogy jegyet akar venni
mindenki közönyös
kapzsiság, hazudozás
érzelemhiány
bürokrácia kifigurázása
korrupció szinte természetes
Művészet helyzete
Ma már nincsenek Dosztojevszkijek”; mindenki a kedvezmények miatt ír
30-as évek szűklátókörűsége: csak 1 jó nézet van, minden más rossz (Mester regényét elutasítják: Jézus elavult téma)
Hontalan Iván jellegzetes korabeli író: elismeri, hogy versei rosszak; műveletlen
2 történet összekapcsolása
ugyanaz érdekli Bulgakovot: autonóm, gondolkodó egyénnek milyen szabadságlehetőségei vannak a hatalommal szemben
érdekli a hatalom működése; bemutatja Tiberius császárságát és a 30-as évek Moszkváját is
összekötő elemek: - analógiák (ld. etikai képlet)
- alapvető ellentét: jó világa ®
¬
rossz jövő
- Jézus, majd Sátán ölt emberalakot
- vezérmotívumok (telihold, kakasszó, vihar, rekkenő hőség)
Bulgakov etikai képlete
- Berlioz-Júdás: mindketten árulók. Felismeri az értéket, ám mégis az értéktelent fölé emeli.
- Jézus-Mester: a jót hirdetik; nem adják fel elveiken, inkább meghalnak igazukért
- Hontalan-Pilátus: ráérez az igazság egy részére ®
rájön, hogy minden, amit eddig csinált, értelmetlen volt. Megbűnhődnek mindketten; Hontalan “megjavul”, Pilátus “megtisztul”
- emberi léthelyzet 3 alapmodellje: hatalom és etikai parancs egymásnak ellentmondó kettős szorításában választás lehet:
- etikum parancsának követése (Jesua)
- etikum parancsának megtagadása, hatalom kiszolgálása (Berlioz, Kajafás, Júdás)
- gyávaságbó l v. tudatlanságból hatalom parancsának követése; majd megtisztulás útjának felismerése ®
etikum felvállalása (Pilátus, Iván)
Woland
- Bulgakov úgy ábrázolja, mint a középkori haláltáncokban a Sátánt
- elsőre Sátánnak, bűnre csábítónak tűnik ®
valójában ő a Rossz, aki jóra sarkall
- a Jó mellé áll, a Rosszat támadja
- jóságot képviseli, ám senki nem változik meg a hatására
- legnagyobb cselekedete: visszaadja Mesternek a művet
- végén mindenkinek megbocsát
- olvasás közben jövök rá, hogy Woland nem sátán ®
enigma (talány)
- emberi tulajdonságai vannak; megérti az emberi érzéseket
- zárásban átveszi Isten szerepét; dönt a szereplők sorsáról
- Ősgonoszból jó mellé pártoló szellemalak, majd Isten parancsainak követője, akaratána
k végrehajtója
- nem megbünteti, hanem otthagyja a teljesen lezüllött Moszkvát; kimenekíti a jókat
Jézus
- közelebb áll a hétköznapi élethez
- nem a hegyibeszédek, példázatok Jézusa - nem tanító v. próféta
- gyarló testben rendkívül erős jellem
- fizikailag gyenge ember ragaszkodik hitéhez ®
még nagyobb jellem
Zárás
- eredeti műben Woland felégeti Moszkvát; véglegesben megbocsát
- ha felégetné, sátáninak tűnne
- isteni tanítás és ezáltal a mű lényege: megbocsátás, szeretet
- nem büntetheti az ártatlanokat is
- jézusi tanítás (jobb jövőben való hit) nem valósul meg Moszkvában
- Bulgakov rettenetesen pesszimista: hiába van irgalom, jóság; a jövő negatív irányba változik
- Jeruzsálem: rossz világba születik jó Jézus
- Moszkva: még s Sátán is jobb a világnál
- még s Sátánnál is rosszabbak vagyunk
- nincs értékrelativitás; tudom, hogy mi a jó és mi a rossz
- hierarchikusan besorolható, ki mennyire jó (Mester, Margarita legfelül; Berlioz, Kajafás és Lihogyejev legalul - felismerik és tudatosan pusztítják a jót)
3. Irod. műfajok; hatásuk a műre
Drámai költemény
romantikus műfaj; élet filozófiai nagy kérdései (élet-halál, élet célja; tudomány, szerelem, művészet szerepe)
főhős ált. szimbolikus alak, aki az Embert képviseli
Goethe: Fausthoz köti: - ember és Sátán kapcsolata
- időtlen; hatalmas időt ölel fel
- ördöggel való alku, szövetségkötés
- tanítvány (Jézusé: Pilátus, Lévi Máté, Júdás)
- Faust és Mester is a tudományban csalódott tudósok
Dante: Isteni színjátékhoz köti: - túlvilág bemutatása
- 3 szint (Pokol = Moszkva, Purgatórium = Pilátus szenvedése; Éden = mindenkinek más)
- Dante: pokol a túlvilágon van. Bulgakov: materializálódott, itt van (Moszkva)
Meniposzi szatíra
- ókori szatíratípus; nem ismer tekintélyt, kíméletet
- mindent ironizál, minden hibát leleplez (Moszkva-regény)
Romantika kettős regénye
2 ×
2 történet: Jeruzsálem ®
Pilátus és Jézus; Moszkva ®
Mester és Woland
2, egymást értelmező önálló regény
19-20. sz-i orosz regény
Puskin történelmi munkái
Gogol nyelvi stílusa; kisember-ábrázolása
Dosztojevszkij: Félkegyelmű c. művének alakja (Miskin herceg): mint Jézus
20. sz-i mítoszregény
jellemző regénytéma: régi mítoszok átértelmezése, feldolgozása
átértelmezett mítoszok: Jézus-történet, Sátán-mítosz, Woland - Faust
Polihisztorikus regény
- James Joyce: Ulisszesz ®
20. sz-i hétköznapi ember napja eposzi méretekben
- egyetemességre törekszik; nem korhoz kötött
- széthulló világot próbálja egységben bemutatni; rendet teremt a rendetlenségben
Parabola
példázat; bibliai eredetű
IV. Camus: Közöny
1. Camus (1913-1960)
Algírban, francia gyarmatok születik és tanul (filozófia)
1957: irodalmi Nobel-díj
elsősorban filozófus és moralista; összes regénye erre épül
fő témája az élet abszurditása
Regényei: - 1942.: Közöny
- Sziszüphosz esszéje
- 1847.: Pestis
- 1956.: Bukás
Drámái: - Caligula
- félreértés
Esszéi: - Sziszüphosz mítosza
- gondolatok a halálbüntetésről
- Prométheusz-mítosz
2. Közöny
eredeti francia címe: Az idegen ®
nehezebben érthető, de többrétű (nem a tulajdonságot, hanem a világban való helyzetet ábrázolja a mű)
egzisztenciális mű; téma: elidegenedés, emberi kapcsolatok hiánya (virrasztás, temetés, házassága - tökéletes érzelmi hiány)
emberhez elméletileg anyja + társa áll a legközelebb ®
egyikkel sincs érzelmi kapcsolatban
Műfaj
E/1 ®
énregény. Oka: egész szinte belső monológ
nem napló és nem is visszaemlékezés
2 rész; elválasztó: gyilkosság
- kinti élet; objektívabb
- alak és a történet bemutatása
- száraz, objektív stílus
- maga az alak abszolút ellenszenves
- börtön, bíróság ®
szubjektív
- ugyanezt újragondolja
erősebb lélektani ábrázolás
szánalom
szánalom oka: - másságáért kiutasítják
- belső monológjait látom ®
közelebb kerülök hozzá; kezdem megérteni
- sajnálom érzelemszegénysége miatt
Írói magatartás: első részben szerző elhatárolja magát; második részben a kitaszítottá, kiszolgáltatottá vált ember mellé áll; együttérzéssel mutatja be
Ismétlődő motívumok
pap “fiam”-nak szólítja; kenetteljes motívum
közönyös nő: kávézóban + tárgyaláson
este hangulata: hőség vége
hőségtől szenved temetésen, gyilkosságnál is ®
életének meghatározó pillanatai ®
egyfajta kibúvó
égető, szikrázó, emberből mindent kiölő napsütés
Tér
1. rész hatalmas, tág, szabad tere ®
¬
szűk cella
Idő
- 1. rész: szűkebb idő gyors, részletes elbeszélése ®
lineáris idő
- 2. rész: kevesebb cselekmény; belső válik fontossá ®
szubjektív idő
Cselekmény
1. részben külső, 2. részben belső cselekmény
eredetileg teljesen közönyös, elidegenedett ember, aki csak a jelennel törődik
csak ösztönélete van, cselekedetei automatikusak, a mindennapi életfunkciók ellátásán túl semmi értelmük nincs
más az értékrendje, mint a többi embernek, ezért elszigetelődik
börtönbe kerül ®
változni kezd
elkezd anyjára visszaemlékezni; apja is előkerül egyszer
elkezd figyelni emberekre
Változás oka:
- eddig senkivel nem foglalkozott, vele se foglalkoztak ®
most foglalkoznak vele; gyűlölik
gyűlölet oka: más mint a többi, nem hajlandó elfogadni, eljátszani társadalmi konvenciókat, játékszabályokat ®
agressziót vált ki
tárgyalás: tkp. nem is a bűnéről van szó, hanem anyjának temetéséről
nem tud és nem is akar hazudni
3 halál: - anyjáé
- arabé ®
véletlenül, akarata ellenére hal meg; ez a sorsa
- sajátja ®
tudatosan hal meg; ettől érzi magát boldognak
Meursault: nincs halálfélelme
mű végén boldog lesz: mert nem adja fel magát. Eddig nem volt életcélja; most van.
tudja, hogy meg fog halni ®
új ismeretlen
fontosnak érzi magát (tárgyaláson nem vele foglalkoznak, akasztáson viszont igen)
Meursault alakja szimbólum: elidegenedettséget, abszurditást testesíti meg
V. Balzac: Goriot apó
1.
NAGYON KELL?
(Egyik lehetséges tétel)