Mai világirodalom

Mai világirodalom

I. Regénytípusok
1. 19. sz.

regény korszaka

regény előtérbe kerülésének oka: kor változásával művészet is változik; polgári társadalmak kialakulásával új réteg újfajta művelődést kíván

polgárság anyagilag eltartja regényt; kulturális szintje, művelődésigénye van (nem katonai témáról akar olvasni, hanem nemzeti múltjáról, életéről, szerelemről, rém- és kalandtörténetekről)

2. Romantikus regénytípusok 19. sz-ban

kalandregény, szerelmi ill. történelmi regény

színes cselekményre épül; szélsőséges jellemek (ősgonosz és tökéletes harca)

hétköznapi embert nem mutatja be

mese múlt - menekül saját korából

3. Realista regénytípusok 19. sz-ban

történelmi, filozófiai, társadalmi, lélektani (analitikus), karrierregény

objektívan ír saját koráról

eseménytörténet helyett gondolatok és meditációk, ráció küzdelme válik a regény alapvető szervező elemévé

belső monológ; tudatfolyam aprólékos, részletező feltárása

4. 19. sz. 2. fele

regény műfaja fellazul, megváltozik

cselekmény alárendelt, közvetítő szerepet kap

külső eseményeknél fontosabb belső történés

jellemábrázolás háttérbe szorul (egyén szerepe csökken; egyes szereplők az emberi lét példáit mutatják be)

Henry James: nézőpontváltás, szubjektív idő

Broust: idősíkok, asszociációs technika

Kafka: szűkszavú, lélektanra épülő regények; elidegenedés mint téma megjelenik

20. sz.

regény lélektan felé fordul

erősen intellektuális - filozófiai, egzisztenciális problémák

5. 20-as, 30-as évek világirodalma

túl az avantgarde-lázadáson

klasszicizálódási folyamat megy végbe ® szintézist próbál teremteni: feldolgozza az avantgarde-ból azt, ami jó (új nyelv; szürrealista képi világ; líra és hétköznapok nyelve közeledik egymáshoz; mélylélektan)

nem támad; nem akar radikálisan változtatni - elfogadja a világot

felismeri, hogy a világ széttöredezett

elfogad és keserűen beletörődik; nem polgárpukkasztó támadás

feleleveníti régi hagyományos formákat; újra jelentkeznek a szabályok, minden forrást tudnak használni

avantgarde időben a jövőbe, előre nézett - ez a kor előre és a múltba is néz

elege van az avantgarde harsány lázadásából

cél: új, klasszikus szépség, harmónia, arányok megtalálása

II. Epikus művek elemzési szempontjai
1. Cselekmény

hány szálon fut

egyes cselekmény részek között van-e ok-okozati összefüggés

külső cselekmény v. belső cselekmény dominál?
(romantika) (analitikus, lélektani - 20. sz.)

2. Időkezelés

lineáris időt, kronológiai sorrendet megtartja- e (19. sz-ig)
idő linearitásának megbontása: Tolsztoj: Ivan Iljics halála
emlékező idő (20. sz.): időt síkokra bontja; történet idejében ugrál
valós (objektív, mérhető) v. belső (szubjektív, egyén által érzett) idő

3. Jellemek

tipizálás: egy szereplővel egy egész társadalmi réteget jellemez, jelképez

valódi v. jelképes figura

szélsőséges v. átlagtípus

jellem bemutatásához felhasznált eszközök (cselekmény, belső monológ, környezet véleménye, leírás, beszéde stb.)

4. Hely

valós v. képzeletbeli? Ha képzeletbeli: mesék világa v. belső helyszín (maga a lélek)?

romantikában főleg atmoszférateremtő

20. sz-ban kisebb hangsúly; elvont tájak

5. Elbeszélő magatartása

mindentudó elbeszélő: mindenkibe belelát ® objektívan mesél. Nem szól bele a történetbe

énregény (szentimentalizmus): E/1; alkotó felvállalja szubjektivitást

társalgó magatartás: miközben elmeséli történetet, meg is kérdőjelezi

nézőpontváltás: objektívan kezd, majd hirtelen egy szereplő nézőpontjába helyezi; ő szempontjából mutatja be történetet

romantikus magatartás: mesél egy történetet, megállítja, belelép, elmondja a véleményét, kilép és mesél tovább

6. Nyelvezet

mennyiben használ irodalmi eszközöket

használja-e a nyelvet jellemzésre (szereplők egyénített nyelven beszélnek?)

kollázstechnika: hétköznapi szövegek a műben (reklám stb.)

montázstechnika: másik irodalmi műből beemel sajátjába

III. Franz Kafka (1883-1924)
1. Bev., élete

Prágában születik németül beszélő zsidó kereskedőcsaládban ® kettős kitaszítottság

balesetbiztosító intézet hivatalnoka ® megfigyeli bürokrácia gépezetének félelmetes működését

tüdőbeteg ® magányra hajló

témája az elidegenedés, a magányérzet, a szorongó bizonytalanság

világa nyomasztó, sivár, reménytelen, lehangoló

lét végső értelmét keresi, kimondhatatlant ostromolja

úgy érzi, az ember magárahagyottan, kiszolgáltatva él egy olyan világban, amelyet nem ért ® műveiben hatalmukban tehetetlenül vergődő embert jeleníti meg

embertől elidegenült társadalom gépezete megöli egyéniséget ® ember elveszti emberi lényegét; elszigetelődik, emberi kapcsolatai eltorzulnak

ember bűnösnek érzi magát, hogy a létezés kedvéért elárulta a létet ® keresi szabadulás lehetőségeit

egyént kettős, egymással ellentétes törekvés vezeti: megszökni az átlagostól, a társadalomtól, a kapcsolatoktól ® ára a magány, szorongás; ugyanakkor kapcsolatokat keres

hősök különös, abszurd fordulat révén egyszer csak egy másik, a mindennapi közönséges világtól eltérő világban találják magukat ® köznapi létezés átugrik a képtelenbe

rettenetesnek a mindennapiság látszatát adja

metaforikus képnyelvet használ: a jelenség azzá válik, amihez hasonlítható

műveire jellemző a groteszk: tragikum iróniával társul; borzalomnak komikus, nevetséges vonásai is vannak

2. Az átváltozás (1915)

klasszikus novella szabályai szerint készült

téma: elidegenedés; emberi kapcsolatok kiürülése

fantasztikus-csodás dolog történik: utazó ügynök féreggé változik, de átváltozásának közvetlen okáról vagy értelméről nem tudunk meg semmit

Előélete: eddigi élete tartalmatlan és üres; monoton, egyhangú és kiszolgáltatott volt. Családját eltartó maradi kispolgár, akinek szellemi érdeklődését betölti az újság és a menetrend tanulmányozása

átváltozás után első gondolata: nem fog tudni bemenni a munkahelyére mert

átváltozás után ráébred, hogy a hétköznapi világgal már nem tud kapcsolatba lépni; teljesen magára maradt ® fokozatosan alkalmazkodik új világhoz

novella tere 1 szobára szűkül ® mintha börtön lenne

Család

eleinte etetik, takarítják szobáját - normális érzések; de már ekkor felmerül bennük, hogy mit fog szólni a környezet

fokozatosan lemondanak róla, elhidegülnek tőle; meggyőzik magukat arról, hogy a bogár nem is Gregor

átrendezik, majd kiürítik szobáját, végül lomtárrá teszik

féreggé vált fiú egyre terhesebb családnak

nem fogják fel a tragédiát, csak magukra gondolnak (már nem tartja el őket) ® önzőség

bogárba fúródott alma szimbolikus: Gregor sebesülései tkp. a családjától kapott lelki sebek ® ezek + átváltozással együtt járó megpróbáltatások énjének olyan vonásait hozzák elő, amelyek eddig ismeretlenek voltak saját maga számára is

Gregor húgát szereti a legjobban; érte tett a legtöbbet ® legnagyobb csalódás: halálos ítéletét húga mondja ki: “Jobb lenne, ha nem élne”, “Meg kell szabadulni tőle” ® Gregor egyetért ítélettel; maga hajtja végre ® halála előtt megtisztul

halála és temetése is ugyanolyan kisstílű, mint a családja (család a temetőben nem Gregorról, hanem a lány jövőjéről beszél)

Nézőpont

belülről, Gregor Samsa szemszögéből; részben családéból, kívülről

Szerkezet

rövid, meghökkentő bevezetés

tárgyalás: rovarlét; család hozzáállása; Gregor fizikai és lelki pusztulása

befejezés: család reagálása Gregor halálára (aránylag hosszú) ® kispolgári létre figyelmeztet: minden marad a régiben; család tkp. megkönnyebbül; még a szörnyűség sem tudja ráébreszteni őket arra, hogy másképp kéne élni

Ellentétek

Gregor külseje megváltozik, de belseje ember marad

amíg ember volt, féregként, gépként élt; féregként felerősödnek benne emberi érzései

emberként féreg a lelke; féregként ember módjára viselkedik és érez ® sajnáljuk

Cím

átváltozás szimbóluma annak, hogy lélek féreg ® hasonlat tárgyiasul; lelki változás fizikai állapotban jelenik meg
emberek elidegenedése
korabeli polgári társadalom torzulásának egyfajta ábrázolása