Radnóti Miklós

Radnóti Miklós

I. Élete (1909-1944)
1. Életrajz

szül. Budapest, zsidó polgári értelmiségi család

születésekor anyja, ikertestvére meghal ® önvád egész életében

1921.: apja is meghal ® textilkereskedő nagybátyja neveli

textilipari középiskola, majd csehszlovákiai textilipari főiskola

1930.: szegedi egyetem magyar-francia szaka ® Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma (szocialista)

1934.: irodalomtörténetből doktorál; zsidó származása miatt nem kap tanári állást

egyre erősebbé válik veszélyeztetettségének, üldözöttségének tudata

fővárosba költözik; fordításokból, alkalmi munkákból tartja fenn magát

1935.: házasság Gyarmati Fannival

1937.: Baumgarten-díj

1940-től 3x hívják be munkaszolgálatra

jugoszláviai Bor mellett elhelyezett táborba szállítják. Munkatábort kiürítik ® foglyokat “erőltetett menetben” Ny felé indítják

1944. nov.: Győr melletti Abdánál Radnótit agyonlövik

Kötetei

1930.: Pogány köszöntő ® klasszikus + avantgarde

1931. Újmódi pásztorok éneke ® vallásgyalázás miatt perbe fogják; börtönbe kerül

1933.: Lábadozó szél

1935.: Új hold

1936.: Járkálj csak, halálraítélt

1938.: Meredek út

1940.: Ikrek hava

1944.: Bori notesz

1946.: Tajtékos ég ® posztomusz kötet

2. Költői pályakép

Indulás (1-2. kötet)

avantgarde, főleg expresszionizmus

élet és természet szerepe fontos téma

gyakran kozmikus; versei tele vannak élettel

közvetlenül, egyszerűen szólal meg ® nincs benne póz

humánum, emberi értékek őrzése (pl. Hajnali elégia)

megőrült világ elől természetbe, szerelembe (örök értékek) menekül

hat rá: Ady (szimbólumok), Kassák (expresszionizmus), Füst Milán (magány, kozmikus szemlélet), Illyés Gyula

2. korszaka (3-4. kötet)

érettebb, elmélyül; politikailag érzékenyebb (főleg Újhold c. kötetének elkobzása miatt)

baloldali fiatal értelmiség képviselője

fontos számára a polgári humánum megőrzése

háború előjelei már érezhetők ® kezdetektől fogva háborúellenes

vértanúság, meg nem alkuvás motívuma (Mint a bika)

klasszikus, igazi tájversek (Kánikula, Zápor)

életöröm (Zápor után)

elégikus hangulat; halálsejtelem

3. korszaka (36-39)

Járkálj csak, halálraítélt; Meredek út ® 2 igazán nagy kötete

halálsejtelem; magányos szembenállás; rettegés, rémület; háború (Istenhegyi kert, Elégia, Háborús napló)

lírai ellenpontok: természet, szerelem, művészet, emberi értékek (Április)

II. Idill és halál
1. Bev.

Radnóti költészetében 1935-ig uralkodó az idill

1935.: Mint a bika ® fordulópont. Ettől kezdve körülveszi a halál tudata, de utolsó pillanatáig megtalálható költészetében az idill

fiatal Radnóti költészetében az idill: majdnem minden versének közege a természet; annyira feloldja magát a tájban, hogy szinte kibogozhatatlan

2. A la recherche

nosztalgikus idill ® ¬ tragikus valóság

cím utalás Proust: Az eltűnt idő nyomában c. regényére, melynek témája: nosztalgia a szép múlt után

Appollinaire-hez is kötődik; képversének témája: hova tűnnek a háborúba vonult emberek?

keretes vers; ugyanazzal a képpel indít és zár ® kép hangulata viszont megváltozik

indítás: negatív leírás: “hol van...?” 1. vsz.: jelen ® hiányérzet

4. vsz-ig múlt ® múltban is háború volt, de azt az emberek akkor még saját ügyüknek érezték; létezett az otthon, mint “sziget, barlang”

5. vsz. váltás: “...mindegy.” Háború elhúzódik ® kezdeti hit eltűnik

menedék, “hátország” (család) eltűnt

zárás: hangulat megváltozik ® végső reménytelenség, elkeseredettség

3. Erőltetett menet

Bor, 1944 ® halála előtti utolsó versek egyike

forma: tördelt ® kacskaringós; képversre emlékeztet

versforma: Vogelweide 13. sz-i jambikus lejtésű nibelungi sora

cezúrasorok asszociációk: maga a menet; az út; rabok menete; ritmus botladozásokra emlékeztet

hangulat: mélyponttal indul (végső elkeseredés)

végén teljesen indokolatlanul ragaszkodik élethez (mégis életben maradni)

különböző nemzetek üldözöttjei az elveszett idillt idézve szedik össze maradék erejüket, hogy tovább mehessenek a végzetes úton

élethez való ragaszkodás és fáradt halálvágy között vergődő ember drámai belső küzdelmét tárja elénk a vers

4 különböző hosszúságú mondat - 3 stílus

1. mondat

nyers, realisztikus leíró rész - pillanat gyötrelmei
menetelést és reményüket vesztett, de életükhöz mégis ragaszkodó rabok lelkiállapota
E/3; kívülállóként ábrázol
reménykedik otthonban, bölcsebb halálban
ellentét: földre rogy, mozdít ® ¬ felkel és lépked
bölcsebb és szép halál várása ® nem magától a halálltól fél, hanem attól, hogy így kell meghalnia

2. mondat

jelen leírása még mindig reális, kívülállóként történő ábrázolással

statikusabb ® elpusztult, szétbombázott, romba dőlt otthon képsora

“félelemtől bolyhos...” ® szinte állati félelem

képeken keresztül magyarázza, miért bolondok az emberek

érve: úgysincs hova visszamenni ® utolsó reményt is elveszi; nincs indok életben maradásra ® teljes reménytelenség

1-2. mondat: megadás melletti érvelés: megszabadító halál az egyedüli lehetőség és érték

3. mondat

nagy váltás: E/1 ® szubjektívvá válik; belép a versbe

idáig leírt ® most indulatszó, felkiáltás ® szubjektív érzelmek

múlt idilljét mutatja be - állókép

nem kijelentő, hanem feltételes mód ® idillről csak feltételes módban tud beszélni

életben maradásra lehetőség: kapaszkodót találni ® reményt keres

leírás: jelzők, megszemélyesítések ® élettel telik meg a táj

idill idill, mert béke, és természet képei; felesége jelennek meg

2. részben eltört szilvafa ® ¬ itt szilvalekvár

impresszionisztikusabb; zenei, dallamos, festői

érvelés: idill vágyának, reményének belső érveit sorakoztatja fel

idill felidézése ® visszatérés vágya

4. mondat

utolsó sor; egyetlen felkiáltás
érzelmi fordulat: leírt idill után van hová kapaszkodnia ® remény fogódzót jelent, amely segít életben maradni
expresszionista; érzelemmel teli

4. Razglednicák (1944. aug-okt.)

utolsó verse; Bori noteszban található

cím szerb szó (képeslap)

No-ba, É felé viszik őket

rövid helyzetképek tájról, emberekről, költői sorsról

1. rész

élményanyaga: mint Erőltetett menet

megélt valóság + múlt, emlékek

Fanny, az érték ® ¬ rabság valósága; szerelem fénylő állandósága ® ¬ háború ijesztő valósága

2. rész

valóság ® ¬ idill
szinte pásztoridill
háttér: Cservenkán megpihennek ® meleg étel, pihenés ® remény újra feléled
1. vsz.: ég, pusztulás ® háború
2. vsz.: pillanatnyi lélektani szünet; idill

3., 4. rész

mellette lövik le barátját, Lorsi Miklós hegedűművészt

halálsejtelem; saját halálának előérzete is megjelenik

tudatosan vállalt személyes halálát foglalja versbe ® ezzel a gesztussal a halál fölé emelkedik

III. Ecloga
1. Műfaj jellemzése

ókori görög műfaj (ie. 3. sz.)

első képviselője: Theokritosz

hexameteres, párbeszédes forma

eclogák = bukolikus költészet: pásztorok beszélgetnek élet szépségeiről, emberiség morális zülléséről, civilizáció hanyatlásáról - mindezt ie. 3. sz-ban

ie 1. sz.: Vergilius rátalál erre a formára

ie. 37.: Vergilius Eclogák c. kötete ® formát őrzi meg

Vergilius idejében Augustus diktatúrája ® nyílt politizálás nem lehetséges ® Vergilius burkoltan, allegorikusan beszélteti római pásztorokat eclogáiban

2. Radnóti és az ecloga műfaja

politika; elnyomorodott világ és a költészet kapcsolata a téma Vergilius és Radnóti korában is

ecloga egyik témája a világ morális megváltozása, züllése

világ megőrül körülötte ® ősi, klasszikus értékekhez nyúl vissza

művészet, mint megtartó erő válik fontossá számára

szenvedések között idillt keres ® Fanny
® ókor; klasszikus művészet

műfaj alaphangulata megidézi ókori görög-római idill világát

művészi értékek ® ¬ háborús értékrend

kötött forma ® forma kihívása (Radnóti szeret a formákkal játszani)

belső párbeszéd kivetítésére használja; belső feszültség mesterséges szétbontása

3. Első ecloga

Garcia Lorca halála ® nem gyászolja meg Európa

nincs lehetőség az utókor ítéletét megváltoztatni

pásztor ® idilli környezet; beszivárognak a hírek

költő: háborús közegből érkezik az idillbe

4. Negyedik ecloga (1943)

halálmotívum komplexebbé válik

költő szenvedélyes szabadságvágya szólal meg

eltávolodik vergiliusi példától; nem alkalmazza pásztori műfaj kellékeit

Költő és Hang beszélget ® tkp. költői én belső drámája, monológja

Költő reménytelenül, csüggedten szól életéről ® Hang bátorítja; bizakodva idézi Költő életének sikereit, szép emlékeit

Költőt rabságból csak a közeledő halál szabadítja meg

5. Ötödik ecloga

nem párbeszédes
Bálint György emlékére

6. Hetedik ecloga

szerelmes vers és korrajz monumentális alkotása

már nincs párbeszéd költő és felesége között; Radnóti ír esti táborból ír Fanninak

Isten és ember előtt bizonyíték, hogy az ember minden körülmények között ember maradhat, ha itt is alkotásra képes

halál közelsége realitásként jelenik meg

munkatáborban tud verset írni ® emlékeiben megjeleníti az idillt ® lelki fegyelem

költészet nem tűnhet el a háborúban

7. Nyolcadik ecloga

újra visszatér a párbeszéd; már csak a próféták beszéde