drámai műnem klasszikus görög irodalomban alakul ki; két fő műfaja a tragédia és a komédia
klasszikus tragédia: hős személyes életproblémájával kerül szembe, mely azonos v. kapcsolatos a kor alapvető társadalmi problémájával. Ennek megoldásáért, a pozitív értékek megvédéséért drámai hős vállalja a gyakran eleve kilátástalan küzdelmet a vele szemben álló erőkkel szemben. Elbukása tragikus, mert visszafordíthatatlan értékpusztulás
dráma alapeleme vétség: tragikus v. komikus hiba; rugalmatlanság
cselekmény párbeszédekből, monológokból, kardalokból bontakozik ki
akció (tettek, gesztusok) és dikció (szöveg, beszédmód) egymással szoros egységben alkotja a drámát
2. Bev.
műnem közvetlen előzménye: Dionüszoszt (mámor, enyészet, termékenység istene) dicsőítő dithürambosz
athéni demokrácia kiépülése ®
türannisz rendszer a démosz fejlettségét emeli
ie. 8. sz. Görögország: Homérosz megírja Iliászt és az Odüsszeiát ®
ez az eposz nagymértékben meghatározza Európa kultúráját
Iliász, Odüsszeia nyelve a köznapi életben soha nem beszélt műnyelv; újszerű versforma ®
tudatos alkotás
görögöknél világtalanság ábrázolása ®
filozófus, belülről gondolkodó elme
Odüsszeia: görögök trójai háborúja (ie. kb. 1800) és az onnan való hazatérés
trójai mondakör: mítoszok összessége egy ősrégi, tíz évig tartó nagy háborúról, melyet a görögök Trója ellen vívtak
3. Jell.
antik görög dráma mindenkihez szól ®
formálja közvéleményt, de csak úgy, ha műalkotássá tesszük, történetet kerekítünk belőle
nem színészek, hanem kiválasztott emberek
maszk: fő jellemek, tulajdonságok
kar: igazán tanító jellegű szöveg
4. Szerkezet
drámai alaphelyzet (expozíció) csak a drámára jellemző; az az alaphelyzet, amiből megindul a cselekmény
Bevezetés: kibontakozik a helyzet. Drámának nincs ideje bemutatni előzményeket; helyszín nem változtatható ®
hírnököktől, jósoktól tudjuk meg háttértörténéseket
kifejlet: kibontakozik a cselekmény
tetőpont: eddig szilárd értékrend megbomlik, szétesik
megoldás: értékrend a maradék romjain újjáéled; új értékrend áll talpra
5. Hármas egység
korban szokásosan alkalmazott szerkesztőelv
Arisztotelész nyomán: hely, idő és cselekmény ®
1 helyen, rövid időn belül (ált. 36 óra) jáglalva, összefüggéseket keresve értelmezi a világ jelentőségteljes mozzanatait
mítosztöredékek ®
egy nép mitológiája
mitológia: mítoszok összessége; mítoszokkal foglalkozó tudomány
mitikus világképben a tudományos művészi és vallásos magatartás csírái teljes egységben jelentkeznek
mitologikus motívumok állandó ihletforrásai az irodalomnak; más művészi ágaknak
2. Görögo.
Hésziodosz: Theogonia c. elbeszélő költeménye foglalkozik legrészletesebben a világ keletkezésével, az istenek születésével
elképzelésük:
világ az istenek nászából jött létre; további fejlődése az istenek harca árán valósul meg; kegyetlen küzdelmek után egy főisten győzelme rendet, harmóniát teremtett a világban
Hésziodosz: istenharcok nem öncélúak, hanem azt igazolják, hogy az ősi állapotok nem emberi erői fokozatosan vereséget szenvednek; Zeusz világában a béke, az igazságosság uralkodik
görög istenek emberszabásúak; életük hasonló a földön élőkéhez - de halhatatlanok, örökké fiatalok, minden emberi tulajdonság a végső tökéletesség fokán va
n bennük
istenek mitikus lakhelye Olümposz hegy csúcsa, eledelük az ambroszia, italuk a nektár
görög mitikus világképben ember tkp. önmagáról mintázza meg isteneit
3. Eposzok ált.
epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény; rendkívüli képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva nagy, egy egész közösség sorsára nézve jelentős tetteket visz véghez
kötött formájú nagyepikai mű, amely egy kivételes képességű, természetfölötti erőktől támogatott hősnek egy egész nép életében döntő fontosságú tettét beszéli el
egy nép történetével, eredetével, hitvilágával foglalkozó nagy terjedelmű verses formájú történet
célja: tanítson, szórakoztasson, de főleg bizonyítsa az adott nép együvé tartozását és létjogosultságát az adott területen
formája általában verses - ritmikus, énekelhető
ált. nagyon hosszú
egy nép egyetlen közös, összetartó kincse az eposz
eposzok jellemzői: célt nem sikerül elérni
minden eposzra jellemző a fő történetmenetel előtti hosszabb bevezetés
enumeráció: seregszemle; a szemben álló hősök és csapatok bemutatása, rendszerint a cselekmény megindítása után
csodás elemek: természetfeletti lények beavatkozása az emberek életébe
állandó jelzők és ismétlések
epikus (nagy terjedelmű, részletező, szinte önálló életet élő) hasonlatok
4. Egyéb eposzok
Gilgames: ie. 4000; mezopotámiai sumér kultúra fő alkotása
Távolkelet: Ramajana, Mahabharata ®
ie
. 3000-ből indiai eposzok. Sahnami: perzsa eposz ie. 2000
Biblia: ie. kb. 1000
Mo.: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (1640)
5. Iliász
ie. 8. sz-ban alkotta meg költője a szóbelileg hagyományozott mondaanyag felhasználásával
trójai mondakör eseménysorozatából egyetlen történetet emel ki; utalások, célzások formájában felvillantja az előzményeket, sejteti a jövőt
tárgyköre: trójai háború utolsó esztendejének 52 napja
témája: Akhilleusz haragja; lelki történései
Homérosz eposzírás múzsájához, Kalliopéhez intézett pár szavas fohász, invokáció(segélykérés) után tömören megjelöli költeményének tárgyát (propozíció: témamegjelölés)
hét sornyi bevezetés (expozíció) összekapcsolja az emberi és az isteni világot
az eposz innen kezdve egyenes vonalú, kronologikus sorrendben adja elő az eseményeket
Homérosz művészi céljai érdekében felhasznál néhány anakronisztikus (ábrázolt korba bele nem illő) epizódot is
Iliász világában végső soron mindent az istenek intéznek; az emberi az istenek játékszerévé válik
emberek véres küz
delmeibe az istenek úgy avatkoznak bele, hogy két pártra szakadva különböző módon próbálják szándékaiknak megnyerni Zeusz akaratát; közvetlenül is részt vesznek az ütközetekben
halandó emberek az istenek fölé emelkednek: harcban egyetlen életüket veszíthetik el, míg az istenek nem kockáztatnak semmit
legfontosabb esztétikai minőség - a fenség; szokatlan, már-már emberfeletti nagyságú és intenzitású érték, amely félelmes, fenyegető hatású is lehet
- a tragikum; az az értékszerkezet, melyben hirtelen bekövetkező és visszafordíthatatlan értékveszteség történik
mellékesemények (epizódok): önmagukban lezárt részletek, melyek nem viszik előre a cselekményt, de az írói szándéknak megfelelően fontos szerepük van (pl. új vonásokkal gazdagítják szereplőket)
6. Odüsszeia
téma: Odüsszeusz viszontagságos küzdelmei, 10 éves hányódása és hazatérése
szerzője az irodalomtudomány mai felfogása szerint nem Homérosz
kezdés: ”in medias res”; cselekményt isteni határozat indítja el
hősköltemény “jelen ideje” 40 nap; eposz világa ennél időben és térben sokkal tágasabb
háborús eseményeket átélt szereplők részletes “visszatekintő” (retrospektív) elbeszéléseiből ismerhetjük meg a múltat
bevezetés: főhős jellemzésére szolgál
Odüsszeusz: 33 jelző vmelyikének kíséretében jelenik meg
világképe, embereszménye más, mint Iliászé
világkép: világról, életről, társadalmi jelenségekről vallott nézetek összessége, összefüggő rendszere s ennek jelentkezése vmely irodalmi műben
legfőbb érték: hírnévvel nyert halhatatlanság helyett az élet
Odüsszeia
új történelmi korszak kezdetén születik (hősi arisztokrácia élősdivé válik; árutermelés, kereskedelem megindul) ®
egyéni kezdeményezés, találékonyság, szellemi mozgékonyság válik fontos emberi tulajdonsággá
Odüsszeia embereszménye: sokat tapasztalt, bölcs, leleményes, politikus ember, aki eszét használva igyekezik megmenteni saját és társai életét
csak okosság, találékony leleményesség, minden lehetőséggel számoló előrelátás lehet sikeres a vad és vak erőszakkal szemben
emberek sorsát már nem (kizárólagosan
) az istenek intézik; hőse a felnőtt ember ®
ember nemcsak vállalhatja, hanem alakíthatja is a rá mért sorsot
isteni és emberi világ határai elmosódnak
Szerkezet
eposz cselekménye egyszerre, egy időben két szálon, két színtéren indul meg
IX-XII. ének: jelen idejű elbeszélés helyett múlt; Odüsszeusz elbeszélései
XII-XXIV. ének: múlt köre lezárul; jelenhez visszakanyarodik cselekmény; két cselekményszál lezárul;
események időrendben követik egymást
legnehezebb harc: Odüsszeusz koldusként tér haza ®
látja kérők elvetemültségét
7. 2 homéroszi eposz hatása óriási
ókorban: ie. 1. sz. vége: Vergilius Aeneise: az első nemzeti eposz
barokk: nagyon kedveli ezt a monumentális, klasszikus, patetikus témát feldolgozó műfajt (Zrínyi: Szigeti veszedelem; Tasso: A megszabadított Jeruzsálem; Milton: Az elveszett paradicsom)