“de” kötőszó után feledéssel perbe szálló dacos tiltakozás
természeti és szerelmi emlékek kölcsönösen erősítik egymást
feledés elleni tiltakozás egyre gyengül; végére érzés teljes reménytelenségbe fordul át
rezignált mélabú jellemzi vers szövegét; lemondó bánatot impresszionista ragyogás sugározza be
Anna örök (1926)
tudatos műgond, szigorúan zárt kompozíció
logikailag - 3 idősíknak megfelelően - 3 részre tagolódi
k
1. 6 sor: múlt ®
lírai én régi emlékek elmosódását, múlttá válását hangsúlyozza; látszólag nyugodtan számba veszi Anna eltűnt szépségeit
nyugalom, kiegyensúlyozottság csak látszólagos: enjambementok szétzilálják természetes ritmikai egységet; mindegyik sor kettészakad; tetetett közömbösséget titkolt, de rejthetetlen megrendüléssel, takarni szándékolt izgatottsággal aknázza alá
2. szakasz: jelen ®
lélek legyűri előbbi megrendülését, melyet az emlékek felsorolása váltott ki belőle; nyugodtabb kijelentésekkel bizonygatja múlt iránti közönyét
3. szakasz: végleg elsöpri eddig erőltetett nyugalmat
jövőre vonatkozik; múlt végleges diadalát, Anna örökkévalóságát, emlékek fele
dhetetlenségét hirdetik
verset záró imaformula Anna alakját isteni szféra magasába emeli
II. Tóth Árpád
1. Életrajz röviden
1886. Arad - 1928.
apja szobrásziparos; kezdetben jómódú család
Ady ismeri a gyerek Tóth Árpádot; apjához jár
iskolái: Debrecen; Pesti Egyetem magyar-német szaka
1917: elveszi Liechtmann Annát
1934.: 1. verseskötete: Hajnali szerenád
tüdőbeteg ®
hosszú haldoklás
tudja, hogy meghal ®
nem lesz váteszköltő
2. Költészete
alaphangja a bágyadt, tehetetlen lemondás; jellemzője a csüggedt szemlélődés, a panasz
csüggedt, melankolikus hangulatú; jellemző jelzője: “bús”
hányatott gyerekkor, öröklött tüdőbaj ®
magánéleti problémák
korban divatos életérzés: dekadencia - reménytelenség, pesszimizmus
10-es évek Mo-a: bizonytalan társadalom, nyomor, szegénység
Baudleire Romlás virágait lefordítja Babitscsal, Szabó Lőrinccel ®