A “Népek Tavasza”, 1848.

Európa

 

A polgárosodás útjára lépett Európában a nyugaton kialakult ipari forradalomm egyre jobban éreztette hatását, és egyre jobban terjedt kelet felé. Sűrűsödtek a gazdasági válságok is. Az 1847-es válság során, mikor megnőtt a munkanélküliség, és még a termés is rossz lett, az elégedetlenek 1848. január 12-én Palermoban felkelést robbantottak ki a Nápolyi Királyság ellen. A felkelés átterjedt Nápolyra, majd február 22-én Párizsra is. A hullám megállíthatatlanul ment tovább. Március 11: Prága, 13: Bécs, 15: Pest, 17: Berlin és Velence, 18: Milano, április 26: Krakkó és október 6: újra Bécs.

 

Itália

 

Dél-Itáliában, a Nápoly-Szicíliai Királyságban Bourbon II. Ferdinánd volt a trónon, de az országban erős volt a Habsburg befolyás. Itt a forradalom sikeres volt, 1849. májusáig alkotmányos monarchia volt életben.

Közép-Itáliában, az Egyházi Állam fővárosában, Rómában a köztársaságot kiáltották ki, de ez csak 1849. februárjától júliusig állt fenn.

Az észak-itáliai Milanoban kirobbant Habsburg-ellenes felkelés leverésére nem volt a Habsburgoknak erejük, ezért főparancsnokukat, Radeczkyt visszavonulásra szólították fel. Ő azonban megtagadta a parancsot, és csak Velence és Lombardia határáig vonult vissza, ott Mantova, Legnano, Verona és Pischiera várait megtartva kivárta a forradalmat. Piemont hadat üzent Ausztriának, de még 1848. júliusában vereséget szenvedett Custozzánál. Az itáliai ellenállást 1849. augusztusára számolták fel végleg.

 

Poroszország

 

Miután 1848. március 17-én Berlinben is kirobbant a forradalom, IV. Frigyes Vilmos ígéretet tett, hogy bevezeti az alkotmányos monarchiát. A hatalom a nagypolgárság és egy liberális kormány kezébe került, majd 1849. novemberében a király visszaállította a korábbi államrendet.

 

Ausztria

 

1848. március 13-án, a bécsi forradalom kitörésével eljött Metternich bukása. Az október 6-i felkeléssel csak a magyarországi eseményeket akarták támogatni, mert az új hadügyminiszter, Latour Magyarország ellen akart csapatokat küldeni. A bécsiek erre az utcán felakasztották. A forradalmat Windischgrä tz verte le novemberben.

 

Franciaország

 

Az 1789-es, és az 1830-as júliusi forradalom után 1848. február 22-én újra forradalom robbant ki Franciaországban. Az uralkodó Lajos Fülöp volt. Először a nemzetőrség, majd a katonaság állt a barikádokat emelő nép mellé. Február 24-én Lajos lemondott, és egy ideiglenes kormány alakult, ami 25-én kikiáltotta a II. Francia Köztársaságot. (A mai már az ötödik!) Eltörölték a cenzúrát és minden 21 éven felüli férfi választójogot kapott.

 

Written by Asbót Márton 1997.