Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

I. Életrajz
1. Indulása

szül. 1879. Szatmár megye

szülei szegényparaszti sorból küzdik fel magukat, de hamar tönkremennek

iskolás: Debrecen, Sárospatak, Kisújszállás

1908.: Hét krajcár c. novellája ® nagy siker

rendszeresen ír Nyugatnak

naturalista novellák: Tragédia, Kis Samu Jóska, Szegény emberek

Regényei: - 1910. Sárarany
- 1917. Fáklya (naturalista korszakának legkiemelkedőbb regénye)

2. 1919-30

stílusa nyersebb, darabosabb, drámaibb lesz

jelentős riportjai: Virágnyílás, Új Közönség

1920.: Légy jó mindhalálig

ellenforradalom ® zaklatják; felesége öngyilkos lesz

kritikai-realista regények

3. 1930-42

szembefordul dzsentri réteggel: Kivilágos kivirradatig (1926), Úri muri (1928), Rokonok
regényeinek témája: szegényparasztság problémái: Barbárok (1931), A boldog ember (1932-35), A betyár (1937), Rózsa Sándor (1940-42)
1942. szept. 4. V

4. Parasztábrázolás

rendkívül magas színvonalú

felismeri a parasztban a teljes embert

Móricz + Mikszáth paraszttárgyú lebeszélései jutnak el legszélesebb rétegekhez

Móricz a szegényparasztság fia; átszenvedte annak nyomorúságát ® nemcsak együttérez; egy is vele

hangulata ált. tragikus és leverő; parasztság helyzetét tarthatatlannak, elkeserítőnek érezzük

reálisan, néha naturalisztikusan ábrázolja paraszti nyomort

II. Rokonok (1932)
1. Tört. háttér

1929-es nagy gazdasági világválság határozza meg regény témavilágát

regény először folytatásokban jelenik meg Pesti Naplóban, majd könyv alakban ® élesebb társadalombírálat; nép nyomoráról szóló részletek meggyőzőbbek

2. Rövid tart.

főhős: Kopjás István ® származása uralkodó osztályhoz, életkörülményei lesüllyedt középosztályhoz kötik

véletlen folytán lehetősége nyílik felemelkedésre ® célja, hogy leszámoljon az úri világ pusztító panamáival

karrierizmusa, újdonsült barátainak közbelépése ® ő maga is egyre inkább belebonyolódik ezekbe az ügyekbe

mindezt érzi, ezért vívódik

észreveszi, hogy akaratlanul, de ellenvetés nélkül végleg csatlakozott a panamákhoz ® szükségszerű pusztulásához vezet

regény végén nem derül ki, hogy meghalt-e (öngyilkos lesz), de ha fizikailag nem is, erkölcsileg mindenképpen halálra ítéltetett

aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a “született gazok” közé kerül

3. Mondanivaló

forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb alakjait ® vmennyien egy nagy korrupció részei

leszámol dzsentri illúzióval: úri világ halálos ítéletét nagy művészi hitellel fogalmazza meg

regény leleplezi hatalmat bitorló feudális uralkodó osztály romlottságát, kártékonyságát; azt sugallja, hogy gyökeres változásnak kell elkövetkeznie, mert az ország ilyen körülmények között elpusztul

ellenzék is csak azért ellenzék, mert be akar kerülni ebbe a csoportba ® erre minden eszközt (politikai zsarolást is) felhasználja

bűnszövetkezet mozgatóereje a tőke, mely háttérből irányítja az államgépezetet

4. Kordics bankigazgató és a polgármester

jellemükben egyesül a rendszer tisztviselőinek és tőkéseinek jelleme

azonosság: mindketten barátságot ajánlanak szövetségesüknek, de azokat, akik szándékaikat keresztezik, kegyetlenül megsemmisítik

barátság mozgatója mindkettőjükben a kegyetlen önérdek és pusztító osztályöntudat

különbség: egymástól való függés (tőke irányítja államgépezetet)

kettőjük szoros barátsága banktőke és államapparátus összefonódottságát fejezi ki

egymás közti barátság mozgatója nyilvánvaló ® egymástól való függés megmérgezi barátságot; amely nem lehet maradandó

5. Kopjáss

nehéz körülmények között élt és nevelte gyerekeit

alulról, kritikus szemmel figyelte panamák lápvilágát

képes volt társadalmi jelenségek megítélésére

gondolkodó ember, észreveszi a nép nyomorúságát is

ellentmondásokat Móricz Kopjáss jellemének kettősségével, összetettségével mutatja meg

pozitív vonások: mondanivaló; ő szájába adja társadalom kritikáját is

részletesen elemzett negatív tulajdonságai elhatalmasodnak jók felett; ő is belehullik panamák világába

felismeri az úri világ becstelenségét, mégis boldog, hogy végre ő is közéjük tartozhat ® elveit is hajlandó feladni

sertéstenyésztő ügyének kibogozását nem a társadalomért, hanem az azért megkapható előnyökért teszi

lelkiismereti harcok sem teszik különbözővé azoktól, akik ezt lelkiismeretfurdalás nélkül teszik

kettősséget oldja fel az író a befejezéssel; nem lényeges, hogy Kopjáss életben marad-e vagy sem

erkölcsileg halott, ez meghatározza tovább sorsát

bűnét súlyosbítja, hogy amíg kis ember volt, tudta, hogy ami “fent” folyik, az helytelen, ám amikor ő is felkerül, csatlakozik a panamázókhoz

III. Szegény emberek
1. Keletkezés háttere

Móricz eleinte elfogadja háborút; nem tiltakozik azonnal

hite: háború minden rosszat elpusztít és csak a rosszat pusztítja el; lehetőséget ad új világnak

1915.: elmegy haditudósítónak ® kijózanodik; háborúellenessé válik

2. Bev.

háborúellenes parasztnovella

társadalmi + lélektani novella; hangsúly a lélektanon van

erősen naturalista (főleg gyilkosság)

téma: háború, embertelenség; mit csinál egyszerű parasztemberrel a háború; háború + szegénység; háború a lélekben

háború gépiessé teszi az embert, aki elveszti etikai érzékét; csak öl (Ady: Krónikás ének) ® kiforgatja önmagából az embert

emberek elgépiesednek; nem érzékelik az élet és halál közti különbséget

hétköznapi parasztemberben összekeveredik az értékes és az értéktelen

háborús pusztulásban lélek pusztulása a legszörnyűbb, mert ez pótolhatatlan

3. Cím

3 szinten értelmezhető: - társadalmi szint (pénz nélküliség
- lelki szegénység
- részvét, sajnálkozás

író nem ítéli el gyilkosságáért; ha nem ment volna háborúba, biztos nem csinált volna ilyet

ember nem beszámítható - megzavarodott, beteg ® közveszélyessé vált

4. Főhős

átlagember emberi kapcsolatokkal (2 gyerekét szereti; családjáért dolgozik)

gondolatai révén többet tudunk meg róla ® lássam, hogy miből mivé lett; hogy tkp. vétlen

skizofrénné válik: kettéhasad személyisége; tudathasadásos állapot

tudathasadás igazán a gyilkosság után kezdődik

vásárba menet háborúban érzi magát

kisgyermeket, csecsemőt életben hagyja ® mutatja, hogy nem teljesen fordult ki magából; viszont amelyik két gyerekkel már kommunikálni lehet, megöli

ha megszólal, rendkívül szűkszavú; belső monológjaiból viszont megtudhatjuk, hogy rengeteget gondolkodik; csapong

belső monológok folyamatosak; gyilkosság után válnak dominánssá

nem tudja elmondani, de belül zajlik vmi benne

5. Mű jelképes

szimbólummá emelt történet; nem az egyén a fontos

emberek életét teljesen kiforgatja a háború egzisztenciálisan, “fizikailag” is; a frontról hazajövő katonának dolgoznia kell, hogy családja ne haljon éhen

háború “lelkileg, szellemileg” is tönkreteszi az embert; kitörölhetetlen, negatív élményt hagy minden ember lelkében

gyűlölet gyorsan hat ® onnan nincs visszaút ® visszafordíthatatlan lélektani változás

főhős ellenségének a gazdagokat tekinti ® elméje csak félig bomlott meg; ezzel magyarázza tettét; jelképes ® itt válik társadalmi novellává

6. Felépítés; jellemzők

hangsúly a lélektanon van

közelebb áll elbeszéléshez; drámai ív nagyon lazán van meg

több jelenet is értelmezhető tetőpontként (gyilkosság; saját gyereke árulja el; felesége rájön skizofréniájára)

több nagyjelenet ® nincs feszes íve

bemutatja feleség megrémülését ® nézőpontváltás

7. Nyelv

nyelv: jellemábrázoló eszköz. Tájszólás; falusi ember hétköznapi szűkszavúsága

nyelvi ellentét: külső beszédben szűkszavú, monológjaiban viszont bőbeszédű ® nem tudja kifejezni magát; nem érti, mi történik körülötte

nem tudja megfogalmazni saját lelki válságát; tanulatlan ® ezért szűkszavú

gondolataiban sincs árnyalt megfogalmazási készség ® érzései Móricz fogalmazza meg

8. Rádöbbenés háború céltalanságára, fölöslegességére, értelmetlenségére

életrajzi ihletésű: nem az a háború, amire ő gondolt

nem látja az eredményét. Felesleges áldozatot hozott, értelmetlen háború miatt ment tönkre a családja ® feleslegesség-érzés ® heves agresszivitás; gyűlölet

háború nem a rosszat törölte el, hanem a szegényeket taszította még nagyobb nyomorba ® csalódottság

demagógiából való kiábrándulás ® csalódottság

nem az ellenséget gyűlöli, hanem azt, aki belezavarta a háborúba

9. Realista mű

Társadalom ábrázolása hiteles

objektív leírás (de nem személytelen)

lineáris idő; megfogható tér; hiteles, valós történet; belső monológ írói eszközének használata; tipizálás (társadalmi réteget mutat be jelképessé váló emberi alakon