19. Mai magyar irodalom

19. Mai magyar irodalom

I. Illyés Gyula (1902-1983)
1. Bev.

József Attila generációja

életművében népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek

morális igényesség jellemzi; eszménye a világosságra törő, fegyelmezett közlés

versei a látványt jelenítik meg, kevésbé látomásszerűek

költészetét a szenvedély és a józanság, az indulat és a fegyelem egysége jellemzi

2. Élete

szül. Rácegrespuszta; apja uradalmi gépész

iskolái: Dombóvár, Pest

forradalmak idején részt vesz politikai mozgalmakban

külső, belső kényszer, politikai okok, tanulási ösztön ® 1921.: elhagyja az országot; Párizsban telepszik le

francia avantgárd mozgalom befogadja; szürrealista írók társaságában él

1926.: hazajön

Déry, Kassák ® Dokumentum szerk.

1928-tól Nyugat munkatársa ® Babits, Szabó Lőrinc, József Attila

részt vesz baloldali szervezkedésekben; munkásmozgalomtól húszas évek végén kezd eltávolodni

foglalkoztatják a nemzeti gondok is

népi írók mozgalmának vezető alakja; legfőbb küldetésének a szociális reformok kiküzdését, parasztság szociális felemelését tartja

3. Pályakezdés

avantgarde sodrában válik költővé; szürrealizmusban modern líra új távlatát fedezi fel

szürrealizmust nem világmagyarázatként teszi magáévá, hanem a költői nyelv lehetőségének fogadja el

Párizsból hazajön ® itt alkalmatlan módszer a szürrealizmus ® tárgyiasan ábrázoló, hagyományos költői kifejezésmód

20-as évektől költészetének tárgya: uradalmi cselédség élete

költészetében nagy szerephez jut a tájvers, az életkép, az arckép és az elbeszélő költemény

szürrealizmus hatása érezhető képei természetében, képzettársításának technikájában, vers hátterében, idegzetében

30-as évek: elbeszélő költeményei (1931. Három öreg, 1932. Ifjúság, 1932. Hősökről beszélek)

1935.: Szálló egek c. kötete ® hangjának közvetlenségét merengő rezignáció, keserű irónia váltja fel

4. Éretté válása

1937.: Rend a romokban c. kötet ® töprengő, vitázó gondolatokat, belső drámát életre keltő, drámai monológ típusú nagy költeményei, melyekben az önmaga előtt is érvényes, a szociálisan igazolt és hiteles erkölcsi magatartás kialakításáért küzd

háború után versekkel köszönti a romokból hazát építő parasztságot és munkásságot (1945. Megy az eke, 1946. Amikor a Szabadság-hídra a középső részt felszerelték)

fordulat ® bizalmatlansággal szemléli körülötte zajló eseményeket (1952. Zrínyi, a költő). Meggyőződése: nemzeti történelmet megint a nagy lehetőségek elsikkadása kezdi jellemezni

1950-től inkább csak történelmi drámák

1956. nov. 2.: Irodalmi Újságban megjelenik az Egy mondat a zsarnokságról c. verse ® jogos indulata, véleménye a totális diktatúráról

50-es évek lírája: történelmi sors, élet és a halál c. nagy kérdései - 1956.: Kézfogások c. kötet (Vadludak, A reformáció genfi íve előtt)

1955.: Bartók c. költemény ® rettenet kimondásának jogáért, szükségességéért emel szót

5, Az utolsó évtizedek

költészete átalakul

kötetei: 1961. Új versek, 1965. Dőlt vitorla, 1968. Fekete-fehér, 1973. Minden lehet, 1977. Különös testamentum

verseiben gyakori a létezés végső pontjára, a halálra vonatkozó meditáció

költői módszere is átalakul: visszanyúl az avantgarde, a szürrealizmus eszközeihez

epikus jellegű elbeszélő hangot tömörség, reflexív egyszerűség váltja fel

bonyolultabb, tömörebb mondatfűzés; erősebb képsugárzás; több asszociációs szerkesztés

költeményei nem az érzelem kialakulásának, a gondolat születésének adnak keretet, hanem az egyéni lét törvényszerűvé szilárdult gondolataiból életérzéseiből leszűrt eredményt közvetítik

tudatosan vállalkozik a modern személyiség kíméletlen önelemzésére

líráját feszültség, drámaiság, zaklatottság telíti

műfaji változatosság: modern dal, szonett, óda, ditirambus, hosszúvers, oratórium, prózavers, képvers

II. Néhány Illyés-vers
1. Egy mondat a zsarnokságról

50-ben írja - ekkor nem jelenthet meg

cím: - témamegjelölő
- rávilágít formai bravúrra (Elloire: Szabadság; Esti kérdés is 1 mondat)

expresszionista: érzelmi hatást akar

műfaj: rapszódia ® nem állít és érvel, mint az óda hanem egy nagy érzelemről hatalmas érzelemáradat ® széttöri formát, képeket

zsarnokság nem “csak” diktatúra; szétrombolja az értékeket is

2. Koszorú

szabadvers

nemzeti-közösségi élmény legszebb vallomása

magyar nyelvről szól a történelmet, az életharcokat idézve

költő felelősségtudat kemény és keserű szókimondásával beszél az anyanyelv használatának és megtartásának szabadságáról mit szükségletről

anyanyelv az emberi jogok elidegeníthetetlen részeként jelenik meg mint az általános emberi örök értéke

két elemet ütköztet össze: anyanyelvhez való jog int emberi jog ® ¬ annak megcsúfolása, korlátozása

kezdő sorai: tűz-metafora ® Szentlélek asszociációja

kígyó-hasonlat viszi tovább a képzeletet

vers múltba vezet; jelen állapotot a nemzeti történelem múltjából vett hasonlatok sorozatával érzékelteti, melyek felvillantják azoknak az embereknek az alakját, akik a nyelv épségét megőrizték

költemény indulati telítettsége fokozódik ® bonyolultabb mondatszerkezetek

3. szakasz: birtokos jelzős szerkezetek sorozatával szól a nyelv milyenségéről és a nyelv hordozóiról, megtartóiról

vers indulati tetőpontján előtérbe lép a lírai én; megvilágosodik a cím jelentése: minden elismerés, koszorú, amit a költő kaphat, valójában a nyelvet illeti, mely azonosul az édesanyával

vers legfontosabb gondolatrendező eszköze a felsorolás

III. Örkény István
1. Élete (1912-1979)

szül. Budapest, jómódú, zsidó származású gyógyszerészcsalád

30-as évek közepétől ír

1942.: munkaszolgálat ® szovjet frontra viszik ® hadifogság ® “szolidaritás... a kulcsszava az én írói munkásságomnak”

háború, munkaszolgálat, hadifogság ® Lágerek népe, Emlékezők; Voronyezs

fasizmus, háború írói munkásságára kiható legnagyobb élménye

1946.: hazajön ® 1956-ig MKP tagja

újjászülető magyar irodalom vezető képviselői közé kerül; Magyarok, Újhold, Csillag munkatársa

1951.: Házastársak c. regénye

1952.: Lila tinta c. elbeszélése ® éles kritika

1956-60-ig nem publikálhat

első könyve: Tengertánc c. novelláskötet ® szürrealista, naturalista elemek

1948.: Budai böjt c. kötet

1956.: Ezüstpisztráng ® karcolatok

1958.: Niagara Nagykávéház c. novella

60-as években talál igazán magára: élesen látó intellektus szemszögéből mutatja meg az élet groteszk helyzeteit

1963.: Macskajáték c. kisregény

2. Tóték (1964)

3 változatban létezik: film, színdarab, kisregény (filmforgatókönyv ® elutasítják ® kisregény ® filmet csinálnak belőle ® átírja drámává)

1967.: ősbemutató Tháliában

óriási hatás:

groteszk látásmód szokatlan, új a korban

cím hangulatteremtő: vidék; teljes hétköznapiság

groteszk történelmi helyzetet ábrázol

Cipolla ~ őrnagy: - szembefordul környezetével
- 3-as érzés vele szemben: szánalom, viszolygás, félelem
- családtagokat szembefordítja egymással
- ugyanolyan módszerekkel törik meg családot ill. nézőket
- aki az első pillanatban meghunyászkodik, azt nem bántja
- aki megpróbál ellenállni, azt megtöri (Mario ~ Tót - a mű zárása)
- jó pszichológusok: ismerik lélek működését, lélektani hatásokat
- torzak

Fő alapkonfliktus: őrnagy kisebb (fizikailag) Tótnál

klasszikus 3-as egységet lazán tartja meg

Szerkezet, szereplők

centrumban: őrnagy; körülötte belső körben 3 családtag; külső körben 9 mellék-, epizódszereplő ® 13 kabalisztikus szám (Biblia: utolsó vacsora ® 1 meghal a 13-ból)

14. szereplő: fiú ® nincs jelen

Groteszk

groteszk: esztétikai értékminőség; két érték keveredése

sapkalehúzás: nevetséges + megalázó, szánalom

tömeges dobozolás: teljesen értelmetlenség - komolyan gondolja

feldarabolás

Tót budiba menekül: gusztustalan + nevetséges

őrnagy is beül; budin kötnek barátságot

Tót plébános ágya alá bújik: menekülés + gyerekesség

Őrnagy pusztulása

kívülálló számára a világ rendje helyreállni látszik a rossz elpusztulásával ® a valóságban nem így van, hisz a Tót család visszafordíthatatlanul megváltozott

őrnagy túlfeszíti a húrt ® magányos ellenálló megöli

erőszak erőszakot szül; erőszakot használó diktatúrát csak erőszakkal lehet megszüntetni (~ Mario)

Értelmezési szintek

két társadalmi réteg összeütközése: falusi idill ® ¬ katonatiszt

hatalom, ® ¬ áldozat (Szegény emberek, Ivan Gyeniszovics)

fasizmus ® ¬ kiszolgáltatott kisember

diktatúra működése ® diktatúrához kell olyan is, aki nem áll ellen, hagyja magát megtörni

háború lelki torzító hatása (Szegény emberek) - közvetlen: őrnagy
- közvetett: család

némi aktuálpolitika: 60-as évek (háborús idők, Horthy-rendszer modellje)

kommunista diktatúra világa (őrnagy tkp. jót akar; nagy cél érdekében szentesíti eszközöket)

konzervatív, hagyományosan kialakult hierarchiák szerepe, ereje társadalmi életben

“...az embernek a cselekvés az utolsó és egyetlen reménye. Ez, ha átteszem a groteszk közegbe, úgy fogalmazható, hogy cselekedni kell még akkor is, ha a cselekvés már értelmetlen és céltalan”

Őrnagy

elesett, torzult, beteg ember, aki alacsony termetéért próbálja magát kárpótolni torz mániáival

katona ® nem tud egyszerűen kérni; “elvárom maguktól...”

eljátssza, hogy vendég, de nem vendégként viselkedik

változásának oka: háború (fenyegetettség, kiszolgáltatottság)

diktatúráját azért tudja kiépíteni, mert talál olyanokat, akik hajlandóak alárendelni magukat akaratának. Azért válik önkényúrrá, mert Tóték szolgai készsége, alázata szinte felkínálja neki ezt a lehetőséget

Tóth - őrnagy

vitathatatlan tekintély saját posztjukon

képtelenek kompromisszumot kötni

azonos jellem ® tkp. felcserélhetőek lennének; csak a szituáció miatt nem.

kezdeti szituáció tkp. reális. Groteszk: olvasó már az elbeszélés elején megtudja: a fiú halott ® a család áldozatvállalása teljesen értelmetlen

az abszurd az élet valóságos helyzeteiben jelentkezik