Kosztolányi Dezső
I. Élete
1. Bev.
erkölcse a szépség; alkotás függetlenségét hirdeti; óvakodik politikától
költő szerinte nem tehet semmit a társadalomért
2. Életrajz
szül. 1885. Szabadka
művelt, értelmiségi család
tízéves koráig örökösen betegeskedik (neuraszténiás asztma)
gimnázium: Szabadkán ®
verses színdarabot ír; önképzőkör elnöke
1903.: Bp-i egyetem bölcsészkara: magyar-német szakos tanárnak készül ®
Négyesy László stílusgyakorlatai: nagy hatás
összeismerkedik Babitscsal, Juhász Gyulával
1904.: bécsi egyetem ®
filozófiai előadások
1. írói korszaka: 1919-ig
1907.: első verseskötete: Négy fal között ®
hangkeresés; dekadens kor
1908.: Boszorkányos esték c. elbeszéléskötet ®
freudi hatásokra pszichológiai határhelyzeteket ábrázoló novellák
1910.: Szegény kisgyermek panaszai c. kötet ®
gyermeki birodalom felidézése. Hatalmas siker; Babits árulással vádolja Kosztolányit (“olcsó” siker)
Kosztolányi szerint művésznek 1etlen kötelezettsége van: írni - mindentől függetlenül (homo aesteticus)
1912.: Kártya c. ciklusa ®
modern nagyvárosi élet és benne az egyén magánya
1912.: Mágia c. kötet: halálhangulat, mély bánat; halálkultusz
1913.: Modern költők c. műfordítás-gyűjtemény
1913.: feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt ®
1915. ápr.: Ádám fia
katonai szolgálat alól felmentik; retteg háborútól
Prózakötetei háború alatt: - Öcsém (1915)
- Bűbájosok(1916)
- Tinta (1916)
- Káin (1918)
- Mák (1916) ®
verseskönyv
háborús lázadás nem jellemző rá
háborús összeomlás után Új Nemzedék c. napilap Pardon rovatának vezetője ®
politikai szerepvállalás ®
régi barátai elfordulnak tőle
1920-36.: érett költő korszaka
1920.: Béla, a buta c. novelláskötet ®
egyéni válsága, egyensúlyvesztése
1921.: kiábrándul politikából; otthagyja Új Nemzedéket
1922.: Nero, a véres költő ®
első jelentős regénye (Szabó Dezső karikatúrája)
20-as évek regényei: - 1924. Pacsirta
- 1925. Aranysárkány
- 1926. Édes Anna
1928.: Meztelenül c. kötet ®
szabadversek. Formaváltás mögött megújult témavilág
1929.: A Toll c. folyóirat számára: Az írástudatlanok árulása (Különvélemény Adyról) ®
támadja Ady-kultuszt
1933.: Esti Kornél-novellák
1935.: Összegyűjtött költemények c. kötet
Lírája elmélyül; életközelibbé válik
1920.: Kenyér és bor c. verseskötet
1924.: A bús férfi panaszai ®
tétova, nosztalgikus alaphang; múlt siratása
- 1933 nyara: szájrák
- 1935. júni.: Radákovich Mária ®
kései szerelem hatására túlcsorduló boldogság eufóriás állapotába kerül
- 1935.: Számadás ®
legjelentősebb kötete (létösszegzés; érett alkotó kiteljesedése)
- 1936. nov. 3.: V
II. Lírája
1. A szegény kisgyermek panaszai
szereplíra sajátos megvalósulása: szerző beleéli magát a vidéki, szabadkai kisgyermek helyzetébe
kettős látószög állandó egybejátszása: felnőtt nézi gyermek-önmagát
2. Mint aki a sínek közé esett
dekadens (halálimádat); szecesszió (díszes, nehéz formák, ritka kifejezések); impresszionizmus (pillanatnyi benyomás)
közvetlen halál előtti pillanatot, lélekállapotot próbálja megfogni ®
ilyenkor ember előtt lepereg az élete
halál iszonyatában a spontán emlékezés színeket, hangulatokat, sejtelmeket, riadalmakat, szépségeket emel ki a múltból
egész vers csupán egyfajta játék
nem megszerkesztett; nincs indítás ®
pillanatnyiság
ismétlődés nyomatékossá teszi, hogy ugyanazt a pillanatot éli meg; nem múlik az idő
3. Boldog, szomorú dal (1920)
már elismert, befutott költő
Berzsenyi Osztályrészem c. verséhez hasonlít
cím azt az ellentétet mutatja be, amire a vers felépül
hosszú leírás: befutott költő családi boldogsága, elismertsége, polgári jóléte ®
abszolút idill (mintha önmagát kívánná meggyőzni saját boldogságáról)
tulajdonait sorolja fel harmonikus hangnemben; mindent elért, amit ember elérhet
1. rész formailag is kötött
váltás: “de” ®
megszakítja idillt; feltör az eddig akarva rejtett keserűség
sok van; 1etlen vmi kincs nincs, ez pedig a fiatalkori lelki béke és vágyak
ifjúkori álmai (megváltani a világot) eltűntek ®
ez adott neki lendületet
felszínen minden rendben - ez nem érdekli; nem a jólét foglalkoztatja, hanem az eltűnt kincs
4. Halotti beszéd
számadási vers
1. magyar összefüggő szövegemléket (13. sz.) idézi meg a címmel és a kezdéssel
nincs konkrét személy, mégis személyes képek
téma: egyén léte és halála
egyén megismételhetetlen csoda - nemcsak a művész, hanem a hétköznapi ember is
5. Hajnali részegség
filozófiai vers; magányos versszituáció
alapszituáció: lírai világértelmezést történetbe helyezi ®
epikai vonás (+ hogy barátjához beszél)
vkihez beszél ®
személyes, bizalmas légkör megteremtése; érzést próbál átadni
történet: nem tud elaludni, kinyitja az ablakot ®
szembesül utca képével; végignézi embereket - kívülállóként szemléli hétköznapok szürke világát
leverő, lehangoló képpel indít (kiszolgáltatottság, elgépiesedés, üresség)
váltás: “de” ®
felnéz; kiszakad hétköznapok világából; rácsodálkozik derűs, tiszta égre (térbeli tágítás)
rapszodikus gondolatfolyam: gyerekkor idilli világa (időbeli tágítás)
örök, tiszta ég ®
¬
hétköznapi emberek
4. vsz.: tetőpont. Különleges, számára érthetetlen hangulatba kerül ®
látomás: bál a mennyben
bált gyermeki rácsodálkozással írja le
érzelmi tetőpont: “Szájtátva álltam...” ®
régi nagy, megfoghatatlan titokra ébred rá
rácsodálkozik a világra, hogy tkp. az élet milyen gyönyörű és megismételhetetlen
közhellyé vált érzés személyes megélése. Másképp fogalmazza meg ®
ezért több
zárás más: másképp látja a világot; észreveszi, milyen szép, ami körülötte van
10. vsz.: hitnélküliség; saját hitetlensége
cím értelmezése: megrészegül a világ szépségétől. Benne van a félálom, a hajnal különleges atmoszférája - nem hétköznapi állapot
jól követhető ív: valós életszituáció ®
különös hangulat ®
látomás ®
vissza a kezdethez
rapszodikus, de nem rapszódia (erős érzelmek, mély szubjektivitás, képek egymásra következése nem logikus, látomás)
tárgyilagos történetből lassan emeli a hangnemet ®
egyre szubjektívabb; képek is egyre bonyolultabbak
6. Szeptemberi áhítat (1935 okt.)
haldokló költő legutolsó költeménye
halál közelsége az életútért (= meg nem ismételhető csoda) való rajongást váltja ki a súlyosan beteg költőből
gyerekes ámulattal zengi az élet gyönyörűségét
pár műtéten átesett ®
újra bizakodik; utolsó nagy szerelem boldogsága
invokáció: középkori himnuszok könyörgő vallásos hitével fordul a “szeptemberi naphoz”
fohászkodása nem nemlétező istenekhez szól
hitetlen költő szeptemberi glóriát kéri, hogy emelje fel magához
minden joga megvan ahhoz, hogy még ne pusztuljon el
megsemmisülés előtt szeretne hinni az élet örök kincsében
játékos rímek az élet vidámságát, gazdagságát, megható idilljét idézik
újra felfedezett világ minden parányi részletének áhítattal és naiv ámulattal való megcsodálása
halálba visszatérő, újjászülető lélek boldog rajongása
“minden oly szép...” ®
mű kulcsa: halál szemszögéből nézve széppé varázsolódik a csúnya is. Mindez az élet tartozéka; a létezés a nem-léttel szemben csakis boldogítóan gyönyörű lehet
hétköznapok legmindennapibb tárgyai különös szépségekként tűnnek fel
halál küszöbén a lélek az élet örök kincséhez jutott el
zárás: hittel lázad az elmúlás, a rohanó idő ellen
haldokló költő utoljára rácsodálkozik az őszi, haldokló világra
III. Édes Anna
1. Bev.
utolsó regénye
1926. júli 1-től Nyugatban jelenik meg folytatásokban
2. Téma
cseléd gazdái ellen irányuló kettős gyilkossága
középpontban nem a megdöbbentő emberölés, hanem a rejtve maradt, megfejthetetlen, felfedhetetlen lelki erők; belső kényszer áll
hiányzik a gyilkosság katartikus hatása, a bűntudat, lelkifurdalás
3. Valós történelmi háttér
cselekmény júl. 31-én, kommün bukásának napján indul
Kosztolányi tisztában van kommunista rémuralom tényeivel; műve mégsem leleplező korrajz
bukott ill. új (győztesen berendezkedő) rendszerről kiábrándító tapasztalatok ®
főszereplő sorsát eldöntő lelki tényezőkkel összeforrtan rajzolódnak ki; alakokba ágyazva jelennek meg
4. Keretfejezetek
1. és utolsó fejezet: cselekmény szempontjából nincs jelentősége; kiemeli, hogy elbeszélő távol áll minden politikai irányzatosságtól
Kosztolányi ironikusan szemléli a közelmúlt és az elbeszélés jelenének eseményeit is
nem társadalmi regény; Kosztolányi nem akar társadalmi kérdésekkel foglalkozni
5. Mű mondanivalója
Kosztolányi ars poeticájának megfelelően “emberi” sorskérdéseket vet fel: kiszolgáltatottság, egymás iránti közömbösség, emberi részvét és szánalom hiányának nagy problémáihoz csak külső keretként használja fel az úr-szolga viszonyt
gyilkosságnál is nagyobb bűn, ha vki embertelen és durva
6. Vizy Kornél
- miniszteri tanácsos; bolsevista uralom bukása gyökeres változást hoz életében
- elhanyagolt, hogy proletárnak látszódjék
- gyűlöli a vörösöket (2 szobát elrekviráltak)
- nem érdekli a felesége lelkiállapota
7. Ficsor elvtárs
- spionkodó, köpönyegforgató, stréber házmester klasszikus típusa
- hogy bőrét mentse, kényszeríti rokonát (Édes Annát), hogy otthagyja régi helyét és beálljon Vizyékhez
8. Vizyné
boldogtalan életének soha nem szűnő gondja a cselédkérdés
monomániás vakság: semmi mással nem tud már törődni. Világok dőlhetnek össze; ő csak a cselédekre összpontosít
20 éves házasságának minden emléke a házban megfordult cselédekhez kötődik
kóros állapotának oka: Piroska lánya vörheny miatt halt meg®
szanatóriumban volt évekig; férje folyamatosan csalja
beszűkült és boldogtalan életében a cseléd egyetlen partnere; minden tevékenységének és gondolatának legfőbb oka és célja
9. Édes Anna
19 éves, katolikus parasztlány
mindene a munka, alig eszik, “aranykezű”
finom, érzékeny, minden durvaságtól visszariadó lélek - csirkét is képtelen megölni
irdatlan árvaság és magány veszi körül
sehol nincs számára hely
emberi melegségre, szeretetre, családra vágyott
Bartoséknál legalább a gyerekek pajtásai voltak; itt nincs senkije
Anna Vizyékhez költözése előtt ép és egészséges lelkű, tiszta és nemes ember volt, csak végtelenül árva és szegény
10. Kosztolányi főhős-ábrázolása
- tudatos írói módszer: alig beszélteti főhősét
- jellemzéséből hiányzik a (pár)beszéd ®
belső érzéseit nem tudja szavakba ö
nteni
Anna együgyűsége, iskolázatlansága, paraszti mivolta ®
érzékenységének reakciói ösztöni szinten játszódnak le
bemutatásban különös hangsúlyt kap szaglás
11. Vizyék magatartása
- maguk módján szeretik Annát: tökéletes cseléd - nem embernek, hanem hibátlanul robotoló gépnek tekintik
elvágják Anna külső világhoz fűződő kapcsolatait
megakadályozzák Báthory úrral (kéményseprő) való házassági ajánlatát
12. Anna változása
8 hónap Vizyéknél: szenvedések keserves kálváriája
csak embersége feladása árán lehet mintacseléd
író nem boncolja Anna lelkét; végig megmarad rejtelmes zártságában
Kosztolányi freudizmus eredményeit felhasználva apró sérelmektől tudattalan lelki robbanásáig vezeti Annát
arca megcsúnyul, haja hullik; megfárad, elzsibbad benne vmi
mintacseléd-szerep elnyeli egykori egyéniségét, de mindezt nem tudatosítja magában
Vizynét inkább sajnálja, semmint gyűlöli
13. Patikárus Jancsi
Anna szeretetre vágyik, szeretni akar ®
ezért enged úrfinak
érintetlen, tiszta lány várja, reméli a szerelem folytatását
Jancsi számára csak élvezeti cikk, használati tárgy, játékszer
Anna egykor szép lelke fokról fokra törik meg
14. Az utolsó csalódás
- máj. végén ünnepély: Vizy Kornál államtitkári kinevezése
- Jancsi Movister doktor fiatal feleségével flörtöl ®
Anna nincs tudatában, de féltékeny
- szerelmi csalódás, árulás betetézi a rengeteg bántást, sérelmet ®
ez billenthette ki Annát lelki fásultságából
- Vizyéket öli meg ®
ok és okozat közti közvetlen szálak összekuszálása
- Anna sem tudja, miért gyilkolt
15. Egyedüli pártfogó
- tárgyaláson mindenki Anna ellen vall, hisz saját érdek fontosabb a lány életénél
- egyedül az idős, beteg Moviszter Miklós dr. áll a lány mellé: védelem tanújaként az igazságot kiáltja ki (Annát nem emberként, hanem gépként kezelték)
- elbeszélő (ti. Kosztolányi) azonosul regény legemberibb figurájával - bátorító sürgetés lelkiismeret hangjaként szólal meg
- Moviszter tkp. irodalmi alteregó; több helyen ő fejtegeti az író véleményét (pl. kommunizmus hibájáról, politika hitványságáról)
- Annát bíróság bűnösnek mondja
ki ®
15 év fegyház
16. Végső tanulság
emberi bajokra nem található intézményes megoldás
politika képtelen a lelki gondokra gyógyírt találni
1etlen megoldás: irgalom, keresztényi szeretet - Krisztus országát sem szabad megvalósítani
“Egyetlen ideált se szabad megvalósítani. Akkor vége. Csak maradjon fönn, a felhők között. Úgy hat és úgy él.” (Moviszter)