Amerika
- i. e. 28000–26000 és 18000–10000 között járható volt a Bering-szoros
- valószínűleg az első időpontban települtek át az indiánok, s csak később az eszkimók Ázsiából (az indiánok vércsoportja különbözik az eszk
imókétól, mert az indiánok többségének O-s, míg az eszkimóknál az AB-s is megtalálható)
- i. e. 20000-re eljutnak Közép-Amerikáig
- 10000-re Amerika egészét benépesítik
- zsákmányoló életmódot folytatnak az i. e. 7–6. évezredig, majd áttérnek a földművelő és zsá
kmányoló életmódra
Észak-Amerika
- több évezreden keresztül változatlan a kultúrája
- Keleten (Nagy-Tavak vidéke): Irokéz-törzs (halászó, vadászó és gyűjtögető életmód
- Közép (préri): préri-indiánok (Sziúk, Commanche-k) (vadászó életmód (bölény))
- Délnyugat: pueblok (földművelés: kukorica, bab, tök)
- törzsi, törzsszövetségi szintig jutnak, államig nem)
Közép-Amerika
- vadászó törzsek
- 7000: földművelés: kukorica, bab, tök; ásóbot
- 2000: kerámia
- a lakosság a törzsi szintről államot alapít a 2. évezred végére
Olmék
teraszos földművelés, szennyvízcsatornák
kőszobrok
központ: templomok
templomközösség
i. e. 1. évezred közepe – i. sz. 3. század: hosszú hanyatlás
Maja
- a kultúra kialakulása: i. e. 400 – i. sz. 300
főváros: Chichen Itza
fénykor: i. sz. 300–900
nincs fémművesség az alapanyaghiány miatt
20-as számrendszer
365 napos év
18 db. 20 napos hónap és 5 ünnepnap
emberáldozatok
lépcsős toronytemplomok
égetéses földművelés
faluközösségek
10. század: összeomlás
Tolték
fő istenük: Quetzalcoatl (tollaskígyó; szakállas fehér ember, aki kelet felé elhagyta a népet, de később visszatér)
Azték
- 12. századtól az európai hódításokig
- Aztlan: mitikus ország, innen jöttek nomádok
ként az ősök
főváros: Tenochtitlan (a 14. században alapítják)
15. század: államosodás
a meghódított népek városállamokként, önálló belpolitikával és adófizetéssel élnek tovább az Azték birodalmon belül
fejlett öntözéses földművelés
úszókert: szigeteket hoztak létre a folyókon, tutajokon
kukorica, bab, tök, paradicsom, pulyka, liba, kacsa
fémfeldolgozás
Quetzalcoatl
Dél-Amerika
- i. e. 18000–10000 között benépesedés
- vadászkultúra kezdetben
7. évezred: földművelés kezdete bab, kukorica, dohány, tök, manióka), állattartás (láma)
i. e. 1800: kerámiaművesség
i. sz. 8–9. század: két nagy törzsszövetség: Mochica (észak-nyugaton) és Tiahuanaco (dél-nyugaton)
Mochica
az egyenlítő környékén
csatornarendszer, öntözéses földművelés
nyers vályogtégla
az utakat kövek borítják
fejlett fémfeldolgozás: arany, ezüst, ólom
Tiahuanaco
- 8–9. század: Peru és Bolívia
öntözéses földművelés
fémfeldolgozás: arany, ezüst, bronz
Inka
13. század: fejlődésnek indul
nyelv: kecsua
15–16. század: létrejött az inka állam
1438–1532-ig áll fenn
legendák szerint az állam élén Inti napisten fia, a mindenkori inka állt (12 legendás uralkodó volt); az utolsó 4-et történészek is be tudták azonosítani
1438-tól: hódítás kezdete
a meghódított törzsekben a kecsua nyelvet tették hivatalossá
az államot tartományokra osztják (élükön egy-egy fővárossal)
főváros: Cuzco
itt királyi palota, napisten temploma
állam élén: inka (főhadvezér, gazdasági vezető)
politeizmus
fejlett hivatalrendszer
az adó behajtása a hivatalnokok feladata (nincs pénz, ezért terményben szedik be)
fejlett úthálózat a kapcsolattartás könnyítésére
uralkodói, papi és földközösségi földtulajdon (a parasztok mindhármat művelik) (hasonlít az ókori keleti társadalomra)
ásóbotos, kapás földművelés
kukorica, krumpli, teraszos földművelés
csatornázó földművelés
1527: hatalmi harc
1532: Atahualpa lesz a győztes, s a 12. inka is egyben, de nem sokkal később a spanyolok (Pizarro) leverik az államot