Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc

I. Életrajz
1. Bev.

magyar romantika legjelentősebb egyénisége, költő, író, filozófus, politikus és kritikus 1 személyben

nagyhatású szónok és politikus

2. Gyerek-, fiatalkora

szül. 1790. aug. 8. Sződemeter

apja nemesi származású földesúr

korán árvaságra jut

zárkózott, gyenge testalkatú, visszahúzódó

6 éves: Debreceni Kollégium ® rendkívüli vonzalom antik világ iránt; görögül is tanul

12 éves ® gyerekkori himlő miatt fél szemére megvakul

1810: Pestre utazik ® barátság Kazinczyval, Szemere Pállal, Vitkovits Mihállyal, Berzsenyivel

1826-tól Szemerével szerkeszti Élet és Literatúrát

II. Prózai munkássága
1. 1810-20

merev klasszicista nézetek

részrehajlás nélküli kritikák Csokonai, Berzsenyi műveiről

Csokonai népiességét paraszti közönségességnek, Berzsenyi romantikus képeit dagályosnak titulálja

1815: Felelet a Mondolatra ® válasz a nyelvújítás ellenségei által írt, Kazinczyt támadó Mondolatra

2. 1820-32

romantika érzelmi többoldalúságának hívévé válik; művei romantikus gondolatokat tükröznek (Élet és Küzdés)

romantikus stílusú, hazafias hangvételű versek (Rebellis vers, Szabadsághoz, Zrínyi dala)

haladás ügyéért harcol; cselekvő hazafiasságot hirdeti; dicső múlt emlékét idézi elő újra és újra

több pesszimista hangvételű verse (Vigasztalás) hazafiúi aggodalmát tükrözi

egyre fontosabbá válik számára a nemzeti hagyományok és múlt felidézése verseiben

1826: Nemzeti Hagyományok ® Szemerével írt legjelentősebb irodalmi tanulmánya. Népi művészet felé fordulásra hívja fel figyelmet

3. 1832-36

Szatmár megye aljegyzője, majd 1832-ben Széchenyi Hitel c. művének hatására a megye országgyűlési követe

haladó ellenzék törekvéseit hirdeti

felszólal jobbágyfelszabadítás, nemzeti nyelv, vallásegyenjogúság, örökváltság ügyében

híres beszédei: A szatmári adózó nép állapotáról; A sorsvonás tárgyában

"Jelszavaink valának: haza és haladás" - nemzeti függetlenséget és a szabad kapitalista iparfejlesztést tűzi ki célul

Országgyűlési napló: politikai munkásságát örökíti meg, melynek célja felhívni a figyelmet arra, hogy muszáj tenni vmit

1835.: megelégeli saját megyéjének hazug, képmutató politikáját. Nem adja fel elveit többek között a jobbágyfelszabadítással kapcsolatban sem, inkább lemond ® Búcsú az Országos Rendektől

nem vonul egészen vissza; leveleivel tovább támogatja haladó ellenzék tevékenységét

4. 1836-1838 Cseke V

csalódik a nemzetben mint hazafiú és mint művész egyaránt

csalódásának mélypontján nemzethalált jósol, de jövőbe vetett hitét sem adja fel

1834.: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz: unokaöccséhez intézett intelmei. Eszmei végrendeletként fogalmazza meg hazaszeretetét és a nemzetért való tenni akarását. Emberiség és haza összefonódik. Ember közösségé, nem önmagáé.

III. Lírai munkássága
1. ált.

lírai költészetének témája elvont ideálokért való sóvárgás, belső meghasonlás, célok elérhetetlenségéből fakadó fásult közöny

nem utánozni, hanem megnemesíteni akarja a népdalt

2. Vanitatum Vanitas (hiúságok hiúsága)

ideálokat romboló pesszimista vers

földön minden múló pillanatig tart; hiábavaló

mély keserűség

a vers szervező elve: metaforikus ellentétpárok halmozása

teremtéstől indulva jelenig sorba veszi történelmi eseményeket

minden nemes emberi értéket megkérdőjelez

3. Elfojtódás

vágy és valóság; ideál és realitás ellentmondásai között vergődő lélek

boldogság megsejtése, majd azonnali elenyészése

fájdalma mély, oldódás lehetetlen ® kétségbeesése elmélyül

4. Huszt

romantikus, időmértékes epigramma

minden nemzet legfontosabb feladata jelen és jövő építése

utolsó soron a hangsúly

5. Zrínyi dala

műfaja: óda

lírai dialógus Zrínyi és Kölcsey között; valóságos párbeszéd lélekben folyik

időszembesítő mű ® tárgya: múlt és jelen szembeállítása

vándor régi hírből ismert magyarokat keresi - csak elkorcsosulását találja

nemzethalál gondolata: magyarok elpusztulnak, ha régi hőstetteiket nem elevenítik fel

6. Zrínyi második éneke

műfaja: óda

legpesszimistább műve

lírai dialógus Zrínyi és a Sors között - már nem két költő vitája

költő szenvedő hazának szánalmat kér ® mivel magyarság elszalasztotta Sors által felkínált lehetőségeket, ezért pusztulnia kell (Himnuszban is hasonló gondolatmenet)

tehetetlen nemzedék előtt nincs jövő

jövőkép: új faj fog születni

IV. Himnusz (1823)
1. Himnusz fog.

cím mutatja műfajt

himnusz az ódával rokon műfaj; Istenhez szóló fohász

jellemzője az emelkedett, ünnepélyes hangnem, retorikus elemek, zárt szerkezet, magasztos-közösségi téma

költő hazát emeli vallásos témává

2. Társ. háttér

még reformkor előtt születik

bécsi udvar alkotmányellenes intézkedései (adószedés, törvénytelen újoncozás ) ® egész országban feszült hangulat

magyar politikai törekvések csak művészeten keresztül juthatnak felszínre

nemzeti függetlenség hiánya ® irodalomban nemzeti nyelvért vívott harc (elnyomatás alatt élő népet csak a közös anyanyelv tud összetartani)

nincs olyan társadalmi erő, amely reálisan kezelheti, irányíthatja ország ügyeit; amely segíthetne a hazán

Kölcseynek csak könnyei vannak; csak könyörögni, imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem

3. Író élete

Kölcsey magánya talán ekkor a legfojtóbb

elzártan él Csekén levő birtokán

Kazinczy Ferenccel való kapcsolata megszakad

4. Múltba helyezés

Kölcsey múltba (16-17. sz.) helyezi költeményt; beleéli magát egy akkori protestáns prédikátor-költő helyzetébe (hasonló gondolatmenet)

16-17. sz-i siralmas énekek történelmi-vallási felfogása mutatkozik a műben. Isten a történelem irányítója, tőle kapunk minden jót, de bűneink miatt le is sújt ránk

könyörög Istenhez, mert szerinte már megszenvedtünk bűneinkért

5. 1. vsz.

keret ® szerepe az eszmei mondanivaló kiemelése; legfontosabb mondandó megismétlése

Kölcsey magyar nép nevében Istentől kér áldást; bőségért, védelemért könyörög

felszólító módú igealakok ® kérés, fohászkodás

6. 2-3. vsz.

dicső nemzeti múlt részletes ábrázolása ® felrázás eszköze

ódai hangszerelésű természeti képek ® emelkedett hangulat

természeti adottságok ® harmóniát sugall

Isten ajándékainak felsorolása: honfoglalással nyert szép haza, ország felvirágzása, föld termékeny gazdagsága, győztes honvédő háborúk, Mátyás király bécsi hódítása

Isten cselekvő alany

múlt sikereit átszínezi jogosnak érzett nemzeti büszkeség tudata

7. 4-6. vsz.

tragikum, félelem semmissé teszik kezdeti harmóniát

balsors évszázadainak ijesztő, nagyerejű romantikus képei

nemzet tragédiája Isten jogos büntetése bűneink miatt

nemzeti tragédiák mértéke meghaladja az elkövetett bűnök nagyságát

következmények között: belső viszály is

tatárjárás, török hódoltság erősen túlzó képei ® katasztrófaérzet

5-6. vsz.: vers érzelmi-hangulati tetőpontja: komor indulatok; feszültséggel teli, izgatott lelkiállapot

8. 7. vsz.

szinte észrevétlenül vált át jelenbe; múlt dicsőségeiből jelen sivárságába, reménytelenségébe

egymással szembeállított képek: múlt dicsősége ® ¬ jelen megalázó törpesége (vár - kőhalom; kedv s öröm - halálhörgés, siralom; szabadság - kínzó rabság)

9. 8. vsz.

záró keret, de nem csupán a nyitó keret ismétlése

szórend, képek komolyabbá, komorabbá válása tudatosítja nemzeti fájdalmat, amelyből nem virulhat szabadság

Kölcsey nem tud kiutat mutatni

rajtunk ember már nem, csak Isten megbocsátása, szánalma segíthet

10. Verstan

időmértékes verselésű: 7 ill. 6 szótagos trocheusi sorokból álló keresztrímes strófaszerkezet

ereszkedő verslábak ® csüggedt, lemondó hangulat

11. Zárás

Kölcsey a boldog egyéni és nemzeti élet elsődleges feltételét természeti adottságokban látja

pesszimista jövőkép

komor hangvétel

jövő bizonytalan; Istentől függ

Kölcsey a romantikus költők módjára a múlt viharos eseményeit, szenvedéseit mélyen átélve szabadságszeretettel szólaltatja meg a jobb jövő vágyát

egész magyarság fájdalmát, sóvárgását fejezi ki ® ezért válhatott a Himnusz az egész nemzet énekévé, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc a Nemzeti Színház pályázatára megzenésített.