21. Az első világháború előzményei
A Központi hatalmak kialakulása
1878: felbomlik a Három császár szövetsége (a berlini kongresszus miatt, Oroszország szembefordul)
1879: Németország és Ausztria-Magyarország szövetsége
1882: Olaszország is belép a szövetségbe; létrejön a Központi hatalmak nevű hármas szövetség
1883: Románia és Spanyolország is csatlakozik a Központi hatalmakhoz
Oroszországgal folynak a tárgyalások
Az Antant szövetségi rendszer kialakulása
- Franciaország nem számíthat arra, hogy Anglia, Olaszország, Spanyolország és Németország belépne vele egy szövetségbe
- Oroszország is elszigetelt
- 1892: katonai szerződést köt Franciaország és Oroszország
- 1893: a két ország német-ellenes szövetséget köt
- a századfordulóra Németország gazdaságilag fejlett lesz, viszont nincs gyarmata, a nagy gyarmattartók viszont gazdaságilag visszaesnek (ezért áll szemben Franciaország és Anglia Németországgal)
- 1898: összecsapás Anglia és Franciaország között
- a franciák elfoglalják Nyugat-Afrika egy részét (nyugati irányba terjeszkednek)
- Anglia Egyiptomtól délre terjeszkedik
- 1898: Kitchener tábornok leveri a Mahdista felkelést, s megindul Szudán felé
- 1898: Fashodai incidens, melyet egy 1904-ig tartó tárgyalással oldanak meg
- 1904: megállapodás a franciák és az angolok: entente cordiale
- megalakul az Antant szövetségi rendszer
- Anglia megkapja Szudánt
- Franciaország angol segítséget kap marokkói törekvéseihez
- 1899–1902: Búr háború; Anglia megszerzi Dél-Afrikát
- 1902: Olaszország és Franciaország között titkos megállapodás születik: német–francia háború esetén Olaszország semlegességet vállal
- 1907: Anglia és Oroszország szövetséget köt
- az oroszok gyarmatosítás helyett a határok előretolásával próbáltak területeket szerezni, s az egyik cél
Perzsia (Közép-Ázsia) volt
- az angolok Indiából indultak Perzsia felé
- megállapodás: Perzsiát befolyási övezetekre osztják:
- kelet: brit befolyás
- észak: orosz befolyás
- közép: semleges terület
Konfliktusok a háború előtt
1905–06: I. Marokkói válság
a franciák a marokkói kormánynak pénzügyi támogatást ajánlanak, a marokkói ügyek ellenőrzésére kérnek jogot cserébe
1905: Tangerben II. Vilmos német császár beszédet mond: minden eszközzel meg fogják akadályozni Marokkó idegen befolyás alá kerülését (Tangeri beszéd)
a német fellépés következtében Anglia Franciaország mellé áll
1906: Algecirasi nemzetközi konferencia: az angolok fellépésének hatására a franciákat jogosítja fel Marokkó ellenőrzésére
1908: újabb konfliktus
1878: berlini kongresszus: feljogosítja Ausztria-Magyarországot, hogy okkupálja Bosznia-Hercegovinát
a Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát
a nagyhatalmak tiltakoznak az annexió ellen, de Németország elfogadja
1911: II. Marokkói válság (“A párducugrás”)
Marokkóban egy kormányellenes felkelés robban ki, s a francia csapatok a védelem érdekében bevonulnak Fezbe, a fővárosba (nyílt beavatkozás)
Németország Agadirba küldi a Panther cirkálót (katonai fenyegetés a franciáknak)
angol fellépés: felszólítják a németeket, hogy vonják ki a hajót Marokkóból
Franciaország megkapja Marokkó egy részét; Marokkót háromfelé osztják: Francia Marokkó, Spanyol Marokkó, Tanger környéki nemzetközi területek
1912: az olaszok megszerzik Törökországtól Líbiát
A háború közvetlen előzményei
1912–13: I. Balkáni háború
1913: II. Balkáni háború
I. Balkáni háború
a balkáni államok (Bulgária, Görögország, Románia) robbantják ki Szerbia vezetésével Törökország ellen
Törökország elveszti európai területeit (csak Isztambul és környéke marad)
az államok nem tudnak megegyezni a területfelosztásról
II. Balkáni háború
Szerbia és Bulgária, ill. Törökország és Bulgária között
Bulgária veszít, Törökország visszaszerzi a Kelet-Trákiát
1914: a vitás kérdéseket eddig sikerült tárgyalásos úton rendezni, úgy néz ki, hogy csökken a feszültség
1914 nyara: az Osztrák-Magyar Monarchia hadgyakorlatot tart Bosznia-Hercegovinában
Szarajevóba érkezik Ferenc Ferdinánd (trónörökös) és felesége, Chotek Zsófia
1914. június 28.: Ferenc Ferdinándékat meggyilkolják
szerb nacionalista diákok
Gavrilo Princip
el lehetne rendezni a konfliktust békés úton, de a háborút választják
hosszas alkudozások és tárgyalások veszik kezdetüket
a monarchián belül: az uralkodó körök akarják a háborút, csak Tisza István miniszterelnök ellenzi
a monarchia és Németország között
eredmény: Ausztria-Magyarország teljeskörűen támogatja Németországot
Oroszország Szerbia oldalán lépne be a háborúba
A háború (1914. július 28.–1918. november 11.)
1914. július 23.: a Monarchia képviselői ultimátumot küldenek a szerb kormánynak
Ausztria követeli a szerb kormánytól, hogy tegye lehetővé, hogy az osztrák hatóságok nyomozhassanak Szerbiában a merénylők után,
hogy lépjen fel a kormány az osztrák-ellenes propaganda ellen,
hogy az Ausztria-ellenes minisztereket bocsássa el
a szerb kormány Oroszországhoz fordul, aki azt tanácsolja, hogy mondjanak ellent, utasítsák el, s Oroszország támogatni fogja Szerbiát
az ultimátumra való válasz megadásáig 48 óra áll rendelkezésükre
1914. július 25.: a szerb kormány elutasítja az ultimátumot
1914. július 26.: diplomáciai kapcsolatok megszakítása
1914. július 28.: Németország hadat üzen Szerbiának; kitör az I. Világháború
Oroszország mozgósít
a németek arra számítanak, hogy az orosz infrastrukturális rendszer nem felel meg az európai szintnek
Németország ultimátumban követeli a demobilizációt az oroszoktól, amit elutasítanak
1914. augusztus 1.: Németország hadat üzen Oroszországnak
Németország ultimátumot küld Franciaországnak
semleges lenne-e Franciaország egy német–orosz háborúban?
válasz: nem
1914. augusztus 2.: Németország hadat üzen Franciaországnak
a német haditerv érinti a semleges Belgiumot is
Anglia úgy érzi, hogy meg kell védeni Belgiumot
1914. augusztus 4.: Anglia hadat üzen Németországnak
1914. augusztus: a románok és az olaszok bejelentik semlegességüket
1914. augusztus 10-ig: Ausztria-Magyarország is hadat üzen az Antant hatalmaknak
1905: Schlieffen-terv kidolgozása (elnagyolt, felületes a terv; arra számít, hogy Oroszország lassan fog mozgósítani)
- Németország és Ausztria-Magyarország védekezik Oroszországgal szemben a keleti fronton
- nyugaton megtámadják Franciaországot
- a francia-belga határon támadnak, bekerítik a franciákat
a franciák megadják magukat, a német haderőt keletre irányítják, s megverik az oroszokat
a németeknek nincs tartaléka egy esetleges hosszú háborúra, gyors győzelemmel számolnak
nincs kidolgozva Párizs megkerülési iránya, és nem tudják mit kezdjenek Oroszországgal
a németek megindítják a háborút
1914. augusztus 23.: Japán belép a háborúba az Antant oldalán
1904: Orosz-Japán háború (győznek a gyors modernizáción átment japánok)
Japán újabb kelet-ázsiai terjeszkedést kíván
1914. október: Törökország belép a háborúba az Központi hatalmak oldalán
az Ifjú török kormány hadat üzen az Antantnak
cél: Törökország területeinek egyesítése
a háború Európán kívül, az afrikai gyarmatokon is folyik
az US semleges, de az Antanttal szimpatizál
a skandináv államok, Hollandia és Svájc függetlenek
Hadicélok
Németország
- az angol és francia gyarmatok megszerzése
- orosz és francia európai területek megszerzése
Ausztria-Magyarország
- orosz területek megszerzése
- balkáni terjeszkedés, Szerbia meghódítása
Oroszország
archia területén élő lengyelek területének megszerzése
a tengerszorosok és a Kaukázus megszerzése
Anglia
- a német gyarmatok megszerzése
- sem Németországot, sem Ausztria-Magyarországot nem akarják nagyon legyengíteni (felbomlana a kontinentális egység, a status quo)
Franciaország
- a német gyarmatok megszerzése
végső csapás Németországra
keleten: maradjon épségben Ausztria-Magyarország
kontinentális vezető szerep
Olaszország
- semleges
- ajánlat a Központi hatalmaknak:
- ha megkapja Dél-Tirolt és Isztriát a Központi hatalmaktól, hajlandó vállalni a semlegességet továbbra is (a Monarchia nem adja)
Románia
- felajánlja a Központi hatalmaknak, hogy ha megkapja Erdélyt, akkor hajlandó hadba lépni (a Monarchia is hozzájárul, de Tisza István nem engedi)
További események
- 1914. augusztus: három frontvonal
- Ausztria-Magyarország megtámadja Szerbiát
az oroszok Kelet-Poroszország és Galícia felől támadnak
összeomlik a német haditerv, a nyugati és déli frontról csapatokat kell átvezényelni
a franciák megnyújtják a védelmi vonalakat, majd a németek és a franciák is a tengerhez érkeznek (“versenyfutás a tengerig”)
a csapatok beássák magukat: állóháború
a frontvonal lövészárkokból áll, ahonnan nem lehet kimozdulni, nincs áttörés a háború utolsó pillanatáig (4 év állóháború)
déli front
a Monarchia a Drinánál állóháborúba bocsátkozik
keleti front
viszonylag mozgékony, bár nagy csapatokat mozgatnak
német-orosz front
osztrák-orosz front
kaukázusi front
Rewritten by Asbót Márton 1999.