Az 1830-as országgyűlésen megtörtént az adó- és újonclétszám emelésének megszavazása és megszavazták, hogy a Helytartótanács levelezése magyarul folyhasson. Az elvetett javaslatok mellett megmaradtak közül fontos volt az, hogy a jobbágytelek adás-vétel tárgyát képezhesse, hogy fejlesztést akartak az úthálózaton (közúti, vízi és vasút [Például a Szolnok-Pest-Fiume vonal, ami összekötötte a Kárpát-medence két vízi útját a tengerrel, 1848-ra épült meg.]). Nem született azonban semmi olyan, ami felszámolta vagy modernizálta volna a feudális viszonyokat, és döntés sem született a megmaradt javaslatokról.

Megírta hát a Hitelt, amely szerint a gazdaság fejlesztéséhez elengedhetetlen a hitel felvétele, tehát az Ősiség-törvényt el kell törölni. Erre a műre Dessewffy József a Taglalat című művével válaszolt. Szerinte biztosítani kellene a parasztoknak az örökváltságot és az országgyűlési képviseletet. (Az örökváltság kérdését először Hajnóczy József feszegette a 18. század végén.) Dessewffy szerint a kötelező örökváltságot kellett volna bevezetni (az állam fizet kárpótlást a földesuraknak, mindenki felszabadulna), de Széchenyi az önkéntes örökváltság (a jobbágyok saját pénzből veszik meg földjüket, ezzel felszabadulnak a feudális terhek alól) pártján állt.

Az első igazi reformországgyűlés 1832-36-ig tartott. Ekkor iktatták törvénybe Mária Terézia urbariumát.

. Az egyik program a Pesti Hírlap által terjesztett Kossuth-program, a másik a Szatmári 12 pont, ami az ellenzéki erők programja volt. Ez utóbbit röplapokon terjesztették, de a kettő közel azonos volt:

Az 1843-44-es országgyűlésen az ellenzék új vezetője Klausal Gábor lett. Megszavazták, hogy a Magyar Királyság területén a magyar legyen a hivatalos nyelv, hogy a nem nemesek is birtokolhassanak birtokot, viselhessenek hivatalt, és hogy ne korlátozzák a protestáns vallásokra történő áttérést. Látszott már, hogy a reformerők lépésről lépésre elérik, megvalósítják, amit akarnak, ezért a király miután berekesztette az országgyűlést, bevezette az adminisztrátori rendszert, ami a reformokat volt hivatott megfékezni. A cél az volt, hogy ne hangozzanak el reformjavaslatok az országgyűlésen, tehát mivel minden javaslat megyei szinten született és onnan képviselő hozta az országgyűlésre, még a megyében kellett megakadályozni megszületésüket. Minden megyében kinevezett a király ezért egy adminisztrátort a főispán mellé, akinek az volt a dolga, hogy a reformjavaslatoknak útját állja.

A Konzervatív párt (1846) két vezetője Dessewffy Emil (Fontolva Haladók feje) és gróf Apponyi György (adminisztrátori rendszer feje) volt. Céljuk a reformok fékezése volt. Ehhez támogatták az önkéntes örökváltságot és az önkéntes közteherviselést.

Elkészült tehát a felirat, amit Kossuth, Deák és Batthyány március 15-én vittek Bécsbe az uralkodónak, hogy az aláírja. (Széchenyi eddigre már kivonult a politikai életből.) Ezalatt (15-én) Pesten a Pilvax kávéházban a fiatal értelmiségiek (reformpártiak) kiállították a 12 pontot, amit a várba vittek a Helytartótanácshoz. A pesti események tehát csupán támogatták a pozsonyiakat, a változást csak az országgyűlés hozta: alkotmányos rendszerváltozás.

Március 16-17 éjjelén ezért István főherceg megbízta Batthyányt, hogy alakítson független, felelős magyar kormányt. (Ezt azért engedte meg, mert nem volt erejük keményen fellépni; ld.: Radeczky esete.) A névsor április 7-re lett kész, és herceg Eszterházy Pált kivéve mindenki reformpárti volt benne.

Április 11-én az uralkodó szentesítette a törvényeket. Megszülettek az úgynevezett Áprilisi Törvények, amik kimondták az ősiség és a feudális maradványok (úriszék, tized) eltörlését, a kötelező örökváltságot, a közteherviselést, a sajtószabadság biztosítását, a Magyar Hitelintézet és a nemzetőrség felállítását, kimondta, hogy az országgyűlés évente Pesten összeül és kimondta a felelős, független magyar minisztérium megalakulását. Magyarország tehát alkotmányos úton függetlenedett.

Nem lett azonban rendezve a nemzetiségi kérdés, a szőlődézsma, a hegyvám sem lett eltörölve és még nem volt magyar hadsereg. Az első következménye az lett, hogy mivel a nemzetiségek csak akkor képviselhették magukat, ha képviselőjük tudott magyarul (a megyék közigazgatási nyelve a magyar volt!) a szerbek, a horvátok és a románok sorra nemzetiségi felkeléseket robbantottak ki. A szőlődézsma azt jelentette, hogy a szőlő 1/10-ét be kellett szolgáltatni, míg a hegyvám a hegyi termények pl. szőlő vámja volt. Ez ellen parasztmozgalmak születtek, amiket elfojtottak. Azt a problémát pedig, hogy nem volt magyar hadsereg, a magyar katonák hazahívásával és toborzással kívánták megoldani. Kossuth célja volt továbbá az osztrákoktól független magyar pénzrendszer megteremtése, ami okán sor került az első magyar pénzintézet felállítására 1848 júniusában, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank néven.

Ferenc József a kápolnai csata után kiadta az Olmützi Alkotmányt (1849. március 4), ami kimondta az Áprilisi Törvények és Magyarország különállásának érvénytelenségét. (Tartományi szintre süllyesztette, mint az 1620-as fehérhegyi csata után Csehországot.)

Bach rendszer (1859-60)

Októberi diploma (1860), februári pátens (1861)

Provizórium (Schmerling, 1861-65)

Kiegyezés (1867)