13

13. A Rákóczi-szabadságharc céljai; a sikerek és kudarcok összefüggései a külső és belső körülményekkel.

1697: Tokaj környékén a katonaság erőszakos fellépése és az ellenreformáció miatt egy Habsburg-ellenes parasztfelkelés robban ki

Tokai Ferenc és Szalontai György vezetésével kitört a Hegyaljai felkelés

Bercsényi Miklós bandériuma leveri a felkelést

Rákóczi a felkelés elől Bécsbe menekült, majd visszament Sárospatakra és XIV. Lajos francia királlyal levelezett, ami kitudódott, és ezért Rákóczit Bécsbe vitték és börtönbe zárták

1701: megszöktetik Rákóczit: Lengyelországba menekült, Brezán várában várja az alkalmas pillanatot a visszatérésre

az osztrák-francia viszony rossz

II. Károlynak, az utolsó spanyol királynak nem volt fia; Lipót úgy gondolta, majd ő kapja meg a trónt

1699–1700: a spanyol Habsburgok közelebb álltak rokonilag Bourbon Fülöphöz mint Lipót családjához, így aztán Fülöp a trónörökös

1701–1714: Lipót megvívta a spanyol örökösödési háborút, melyben Nyugat-Európa összes hatalma részt vett

1700–1721: Északi háború Oroszország és Svédország között

1703–1711: Rákóczi-szabadságharc

1703: a parasztok gyülekeztek Hegyalján, ahol korábban is, hasonló okok miatt (növekvő terhek, a zsoldosok erőszakossága)

Esze Tamás tarpai jobbágy, Kis Albert és Bige György volt kurucok a vezetői a felkelésnek

felismerik a tényt, hogy egyedül gyengék, ezért Rákóczihoz fordulnak segítségért, aki Brezán várában várt a megfelelő pillanatra a visszatéréshez

1703. május: Rákóczi kiadta a Brezáni Kiáltványt, amiben hadba hívta Magyarország lakosságát

Rákóczi zászlókat adott Eszééknek

Tarpa környékén sokan gyülekeztek

1703. május 21.: a zászlók kibontásával megkezdődik a felkelés (a zászlókon a Cum Deo Pro Patria Et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) felirat szerepelt)

a csatlakozott jobbágyok elindultak a határ felé Rákóczi elé

belefutottak Báró Károlyi Sándor szatmári főispán megyei bandériumába, ami vereséget mért a felkelőkre (1703. június 7., Dolha), Károlyi a vezetők egy részét és Rákóczit Bécsbe vitte, hogy a felkelés megállítása miatt jutalmat kapjon Lipóttól, aki nem adott semmit, mert el volt foglalva a spanyol rokonokkal

a szétvert parasztok újra gyülekeztek, Rákóczi elé vonultak, de csalatkoztak Rákócziban, mert annak nem volt túl nagy serege, amivel döntően emelhette volna az összetoborzott parasztsereg ütőerejét

1703. június 16.: Rákóczi kis sereggel bár, de Magyarországra érkezett

1703. július 18.: kiadja a Naményi Pátenst, amiben hadba hívja a nemességet

csak a kurucok és a hajdúk csatlakoztak

1703. augusztus: Vetési Pátens kiadása, a fegyverfogó jobbágyokat mentesíti a feudális kötelezettségek alól, viszont az otthonmaradókat azok viselésére kötelezi, ezzel jelezve a nemességnek, hogy nem ők a célpontok, hanem a Habsburgok

1703. ősz: nemesek is csatlakoznak, az elsők között volt Károlyi Sándor

1703. év vége: a kurucok kezére kerül Észak-Magyarország, a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze

1704: a gyulafehérvári erdélyi országgyűlés Rákóczit Erdély fejedelmévé választotta

vereséget szenvednek Koroncónál és Nagyszombatnál

a Höchstä dti csatában a franciák, XIV. Lajos serege vereséget szenved a Habsburgoktól, ezzel megszűnik, mint katonailag erős szövetséges, ezek után már csak pénzzel tudja támogatni Franciaország a felkelést

1705: Szécsényi országgyűlés:

Magyarország államformája rendi konföderációs lesz, aminek vezetője egy vezérlő fejedelem: Rákóczi Ferenc; az államforma hasonlít a Lengyel Nemesi Köztársaságra

Rákóczinak nincs korlátlan hatalma, a rendeknek komoly beleszólásuk van a törvényhozásba

Rákóczit egy udvari tanács segíti, ami 3 főpapból, 10 főúrból és 15 köznemesből állt

a protestáns vallásszabadság kimondása

1705: Bottyán János (Vak Bottyán) katonai sikereket arat, a kurucok kezére kerül a Dunántúl; Rákóczi Erdélyt is kézbe akarja venni, de Zsibónál vereséget szenved

1707: Ónodi országgyűlés

a Habsburgok trónfosztása

a királyi címet Rákóczi nem fogadja el, szerinte idegen király kell, két jelöltje van: Miksa Emánuel és Frigyes Vilmos porosz trónörökös; végül Frigyes Vilmos lesz a kiválasztott

Rákóczi csapatokkal vonul Frigyes Vilmos elé, de 1708-ban a Habsburgoktól Trencsénnél vereséget szenved, Frigyes Vilmos végül nem lesz magyar király; XIV. Lajossal lazul a szövetség

1707: új szövetséges: I. (Nagy) Péter orosz cár, aki nem tud segítséget küldeni, mert el van foglalva az északi háborúval

1708: bomlás, hanyatlás a kurucság között

a Sárospataki országgyűlésen Rákóczi elfogadtatja, hogy az összes jobbágy, aki a háború végéig fegyvert visel hajdúszabadságot kapjon; már nem állítható meg a hanyatlás

1709: kiürítik a Dunántúlt és Alsó-Magyarországot

1710: csak Felső-Magyarország van kuruc kézen

utolsó jelentős csata: Romhányi csata, döntetlen

1711: Rákóczi elhagyja az országot, Nagy Péterhez megy tárgyalni; Károlyi tárgyalásokat kezd a Habsburgokkal

1711. április 30.: Báró Károlyi Sándor és Gróf Pálffy János valamint a Habsburg uralkodó békét köt: Szatmári béke

büntetlenség az összes katonának, feltéve, hogy leteszik a hűségesküt a Habsburgoknak

Rákóczi nem él a lehetőséggel, hogy birtokait megtartsa, Franciaországba, majd Törökországba menekül (1735-ben halt meg)

1711. május 1.: Majtényi fegyverletétel

társadalmi kérdés: különböző társadalmi rétegek fogtak fegyvert, a társadalmi ellentétek a vereségeket követően elharapództak, az ok: a katonai vezetésben nagy szerepet játszott a származás, szemben a tehetséggel (az összes vezető nemes volt), Esze Tamás is csak ezredesi rangig vitte

hadsereg: 3 részből áll:

1.: udvari ezred (francia kiképzők által kiképzett, viszont kis létszámú, nagy ütőerejű haderő)

2.: talpasok (jobbágyok, nagy létszámú képzetlen haderő, legkisebb katonai erő)

3.: lovasság (kurucok, ez volt a legsikeresebb, viszont fegyelmezetlenségük miatt erejüket nem tudták kihasználni a csatákban)

Rewritten by Asbót Márton 1999.