1387–1437: Luxemburg Zsigmond magyar király

12. Magyarország egységéért folytatott 17. századi törekvések. (Bocskai, annak végrendelete, a 30 éves háború, Zrínyi Miklós, a Wesselényi-féle összeesküvés, a Thököly-féle mozgalom, a Szent Liga)

1593–1606: tizenötéves háború

1571–1586: Báthory István erdélyi fejedelem

lengyelországi királysága idején testvére, Báthory Kristóf a kormányzó

1586–1597: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem

Báthory Kristóf fia

1576–1608: Habsburg Rudolf magyar király

1574–1595: III. Murád török szultán

1595–1603: III. Mehmet török szultán

1603–1617: I. Ahmed török szultán

1592–1605: VIII. Kelemen pápa

1591–1592: Hasszán boszniai pasa Sziszek várát ostromolta sikertelenül

1593: a horvátországi magyarok vereséget mértek a pasára; III. Murád hadat üzen Magyarországnak

Erdély függetlenedni akart; a Habsburgok Báthory Zsigmondban szövetségesre leltek

1594: sikertelen magyar kísérlet Esztergom visszafoglalására

1595: Gyurgyevói csata: a legnagyobb magyar győzelem a törökök fölött (elfoglalják Esztergomot)

Bocskai István és Vitéz Mihály (havasalföldi vajda) vezette a csapatokat

súlyos török vereség

1596: Nyáry Pál átadja Egert a törököknek

1596: Mezőkeresztei csata (török siker)

1600: Kanizsa elfoglalása (török siker)

1606: Zsitvatoroki béke: rögzítették a határokat, a Habsburgok egyszeri, 200000 forintos pénzösszeg átadásával megváltották az évi 10000 forint fizetését

a háború költségei nagyon megterhelték a Habsburg birodalom kincstárát, ezért a király felségsértési perekbe fogott, amik során földterületekhez és jószágokhoz jutott (a felségsértőket lefejezték)

néhány főúr a perek elől Lengyelországba vagy Erdélybe menekült: pl. Homonnai Druget Bálint, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi várkapitány és Illésházy István országbíró

a Habsburgok és Erdély viszonya egyre romlott

1603: Basta tábornok vezetésével Habsburg csapatok vonultak Erdélybe, s ott sanyargatták a népet

Váradon Bocskai István lett a főkapitány, akit felségsértési perbe vontak, birtokait elvesztette; szentjobbi birtokát Belgioioso foglalta el

Bocskai szembefordult az uralkodóval

A Bocskai-szabadságharc

1604–1606: Bocskai-szabadságharc

Bocskainak nem volt nagy katonai ereje

megnyerte magának a hajdúkat, azzal, hogy adómentességet és földet ígért nekik

hajdúk: a középkorban a legfontosabb exportcikk, a szarvasmarha piacra kísérését végezték, a XV–XVI. században a török megjelenésével a hajdúság közé szökött jobbágyok és elbocsátott várkatonák vegyültek, akik raboltak és fosztogattak; a törökök és a magyarok is üldözték őket

1604: Bocskai Álmosdnál győzött, Osgyánnál és Edelénynél viszont vereséget szenvedett

nő a támogatottsága, sikerül elfoglalnia Váradot, Debrecent és Kassát

katonai sikereinek eredménye: a szökésben lévő főurak (Rákóczi, Illésházy) csatlakoztak hozzá

1605: Bocskai erdélyi fejedelem lesz

a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmének választják

a központja Kassa lesz

1605 vége: letelepíti a hajdúkat Nánás, Vid, Hadház és Nagykálló településeken

1606 eleje: tárgyal a Habsburgokkal

1606: Bécsi béke

vallásszabadságot biztosítottak Magyarország területén a protestánsoknak

Erdély különállását biztosítják

kötelezi a bécsi kormányt a törökkel való béketárgyalásra

haláláig megkapja Szatmár, Bereg és Ugocsa megyéket

A Királyi Magyarország a XVII. században

1619–1637: II. Ferdinánd magyar király

1637–1657: III. Ferdinánd magyar király

a harmincéves háború Erdély és a Királyi Magyarország között

1648: vestfaliai béke

a török birodalom gyengül

a Habsburgok 1649-ben meghosszabbítják a zsitvatoroki békét 29 évre, ezzel kiváltják a magyar rendek felháborodását (vezéregyéniség: Zrínyi Miklós (1620–1664), költő-hadvezér)

1647: horvát bán lett

1653: megpályázta a nádori méltóságot (Wesselényi Ferenc elnyerte előle)

röpiratokkal próbálja összefogni a magyar nemességet (Tábori kis trakta, Vitéz hadnagy stb.)

Mátyás király életéről való elmélkedések (a mű címe)

nemzeti uralkodós központi monarchia megteremtése a célja (1657-ig II. Rákóczi Györgyöt tekinti az ideális uralkodónak)

Az török áfium ellen való orvosság

hogyan képzeli el a török kiűzését:

nemzeti hadsereg létrehozása magyar hadvezetéssel

a magyaroknak önerőből kell kiűzni a törököket az országból

békeidőben 12000 fős zsoldos hadsereget kell fenntartani (6000 gyalogos és 6000 lovas katona), háborúban ennek a dupláját

1657–1705: I. Lipót magyar király

1663: a török nagyvezír, Köprülü Ahmed egy Bécs-elleni hadjáratot indított

Párkánynál győzött, elfoglalta Érsekújvárat, de a Habsburg erők megállították Bécsnél

1663–1664: Zrínyi sikeres téli hadjáratot vezetett: 1664 elején felégették az eszéki Dráva-hidat és ostromolni kezdték Kanizsát, de elfoglalni nem tudták

1664: a Habsburgok Montecuccoli vezetésével hadjáratot indítottak a törökök ellen

augusztus 1-jén megnyerték a szentgotthárdi csatát

az uralkodó békét kötött a törökökkel: vasvári béke; visszaadták a törököknek az elfoglalt területeket

a béke nagy felháborodást váltott ki a nemesek között, akik szervezkedni kezdtek

vezetők: Wesselényi Ferenc, nádor, Nádasdy Ferenc, országbíró, Lippai György, esztergomi érsek, Zrínyi Péter, horvát bán, Frangepán Ferenc, jelentős horvát főúr

a Wesselényi-féle összeesküvés helyszíne: a sárospataki vár Sub-rosa terme

itt a vezetők és Rákóczi Ferenc gyűltek össze

Habsburg-ellenes felkelést akartak kirobbantani, ehhez pedig a protestáns nemesek is csatlakoztak

nem áldoztak sok pénzt a felkelésre

1666: meghalt Lippai

1667: meghalt Wesselényi

1670: Zrínyi és Rákóczi vezetésével kirobban a felkelés

mindketten Bécsbe menekültek a következmények elől

Wesselényi özvegye (Széchy Mária) feltárta az összeesküvés részleteit

a felkelés vezetőit és résztvevőit letartóztatták

1671. április 30.: Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt kivégezték, több nemest elítéltek

Rákóczit anyja 400000 forinttal kiváltotta

Lipót uralkodása alatt indul meg az abszolutizmus kiépülése

1670-es évek: elbocsátják a végvári katonákat

a jobbágyok, a felkelők, a protestánsok és az elbocsátott katonák a Partiumban gyülekeztek: kurucság

portyáznak a Magyar Királyságban, Habsburg-ellenes mozgalmat indítanak el

1670: Fogarasi egyezmény: a lengyelek, a franciák és az erdélyiek között kötik: Habsburg-ellenesség, támogatják a kurucokat

1677: Varsói egyezmény: a fogarasi egyezmény megújítása: az erdélyiek megfelelő vezérkart biztosítanak a kurucságnak

Wesselényi Pál (nádor) és Teleki Mihály vetélkedett a kurucok vezetői címéért

Thököly Imre Árva megyei nemes a kurucokhoz menekült, akiknél vezető szerepet töltött be és összefogta a kurucokat; feleségül vette Rákóczi özvegyét, Zrínyi Ilonát (II. Rákóczi Ferenc nevelőapja lett)

sikeres hadjáratokat vezettek a Felvidéken: a Garamig terjedő területet elfoglalták

1682: a törökök évi 20000 forint fizetéséért elismerik Közép-Magyarország fejedelmének Thökölyt

Lipót változtatni akar: 1681-ben országgyűlést hív össze: fölszámolja a guberniumot és engedélyezi a nádorválasztást

1682: kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt III. János lengyel királlyal a török ellen

1683: Kara Musztafa nagyvezír megindult egy 150000 fős sereggel Bécs ellen

1683: Bécs ostroma: Bécset Starhemberg védte 6000 fős sereggel júniustól szeptemberig

szeptember: Lotharingiai Károly és III. János vezetésével felmentő sereg érkezett; meghalt Musztafa

1683: a Habsburgok elfoglalták Esztergomot

1684: a Szent Liga megalakulása: Ausztria, Lengyelország, Velence

céljuk: a török kiűzése

1685: elfoglalják Érsekújvárat; felszámolják a kuruc-mozgalmat

csak Munkács maradt a kurucoknál 1688-ig, amit Zrínyi Ilona birtokolt

1688: elfoglalják Munkácsot

Zrínyi Ilona Habsburg fogságba esett, kicserélték a törökökkel, így Thökölyhez került Törökországba

1686 júliusa: megkezdődik Buda ostroma Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel és Bádeni Lajos vezetésével (a budai basa Abdurrahman volt)

1686. szeptember 2.: Buda elfoglalása

1687: Nagyharsányi csata: Lotharingiai Károly vereséget mér a törökre

1688: Miksa Emánuel elfoglalja Belgrádot

1690: Belgrád török kézre kerül

1691: Szalánkemeni csata: Bádeni Lajos győz

1697: Szavolyai Jenő a Zentai csatában döntő vereséget mér a törökre

1699: a törökök megkötik a Karlócai békét

a Temesköz kivételével mindenről lemondanak

elismerik a Habsburgok jogát Erdélyre

a kuruc emigrációt a határoktól távol telepítik le

megkezdődik a lipóti abszolutizmus kiterjesztése Magyarországra

növekvő jobbágyterhek

végvárak megszüntetése

új védővonal kiépítése a déli határon, nem magyar zsoldos hadsereggel

erőszakos ellenreformáció

1687: Caraffa tábornok Eperjesen törvényszéket hozott létre, a protestánsokat itt végezték ki (a nádor fellépése vetett véget a dolognak)

1687: Pozsonyi országgyűlés: új öröklési rend meghatározása: az osztrák Habsburgok kihalása esetén a spanyol ág örökli Magyarországot, ha az is kihal, a magyarok visszakapják a szabad királyválasztás jogát

1690: meghal Apafi Mihály

Erdélybe is Habsburgok mennek

Lipót kiadja a Diploma Leopoldiumot

rendezi Erdély jogállását

Erdélyt nem csatolják a magyar területekhez, hanem a császárság külön tartományaként kezelik

élére guberniumot neveznek ki

bármilyen határozat, kinevezés életbe léptetéséhez a bécsi udvarnak is bele kell egyezni

Rewritten by Asbót Márton 1999.