10. Az önálló magyar állam bukásának folyamata, a három részre szakadt ország élete a 16. században, valamint a 17. század elején.
1490–1516: II. Jagelló Ulászló magyar király
szétesik a központosított monarchia
újjáélednek a bárói ligák
a zsoldoshadsereg, mivel nem kapta meg zsoldját, rabolni, fosztogatni kezdett; 1492-ben Kinizsi Pál szétverte a Feketesereget
az ország védelmét ezentúl ismét a banderiális hadseregek látták el
a korábbi főúri hatalmi szervek (országbíróság, nádori bíróság) visszakerültek eredeti helyükre
a kormányzást a királyi tanács látta el, melynek az élén főkancellárként az esztergomi érsek állt
a királyi bevételeket a főurak kapták
1512–1520: az oszmán-török szultán I. Szelim volt, aki elhódította a Szreberniki bánságot
a török terjeszkedés miatt X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett, melynek Magyarországon való kihirdetésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg
1514. április 9.: Bakócz kihirdette a pápai bullát
aki a keresztes hadjáratban részt vesz, bűnbocsánatot kap
a keresztes sereg élére Dózsa Györgyöt (székely köznemes) nevezi ki
sok jobbágy gyűlik össze a táborokba
a köznemesség meg akarta akadályozni a jobbágyság hadba vonulását
1514. május 15.: leállítják a toborzást, az összegyűlt sereget Erdély felé irányítják, hogy ott csatlakozzon Szapolyai János erdélyi vajda seregével, s együtt induljanak el az Al-Duna vidékére a törökök ellen
1514. május 23.: Apátfalvánál a paraszti keresztesek előőrseit szétverik a nemesek
1514. május 24.: a keresztesek főserege Nagylaknál megverte a nemeseket
következmény: a király és az érsek leállítja a hadjáratot
a parasztok megtámadják a nemeseket
- céljuk: Erdély bázisként való megszerzése
- Szapolyai megakadályozta az Erdélybe való behatolást
június közepén egy erődítmény, Temesvár elfoglalását tűzik ki új célként
Temesvárt június közepén ostromolják (Báthory István a várkapitány)
Báthory (főnemes) Szapolyaitól (köznemes) kér segítséget
Szapolyai hátba támadja Dózsáékat
június 15-én Dózsa fogságba esik, a felkelést szétverték
kivégzik Dózsát
szétverik a megmaradt csapatokat
1514. október: Rákosi Országgyűlés
megtorló intézkedések végrehajtása
a jobbágyok röghöz kötése
heti egy nap robotként való eltöltésére kötelezik a jobbágyokat
1514: Werbőczy István kiadta a Tripartitumot
fő- és köznemesi jogokkal foglalkozik, valamint kis részben polgári és jobbágyi jogokkal is
a főnemesség ellenállása miatt nem iktatják törvénybe, de a köznemesség sokáig alaptörvénynek tekintette
a főnemesség gyenge kezű, idegen uralkodót akart Magyarország élére, a köznemesség viszont egy „
Mátyásszerű”
királyt
1505: Rákosi Országgyűlés
kimondják, hogy idegen uralkodót nem választhatnak, csak magyart
a köznemesség célja Szapolyai János trónara ültetése
1506: házassági szerződés a Jagellók és a Habsburgok között
Jagelló Annának Habsburg Ferdinándot, Habsburg Máriának Jagelló Lajost ígérik oda
1515: a házasságok megkötése
1516: II. Lajos trónra lép
1516–1526: II. Lajos magyar király
- Magyarország a Habsburgok szövetségese lett
- Magyarország gyenge, nincs hadsereg, pénz és a nemesek között összetartás
- a parasztok nem harcolhatnak
a déli végvárrendszer feladata megvédeni az országot a törököktől
1521. augusztus 29.: Nándorfehérvár elfoglalása (kulcsvár)
1521–1524: Orsova, Zimony, Szörény elesik: a végvárrendszer szétesik
1523: Lajos Tomori Pál kalocsai érseket kinevezte főkapitánynak a Délvidéken
Tomori mindent, amit tehetett, megtett a terület védelmének megerősítésére
1526. április: Drinápolyból Magyarország felé megindul a török sereg
Lajos júliusra hirdet gyülekezőt Tolnára
a törökök Eszéknél kelnek át a Dráván
a magyarok úgy vélték, hogy Mohácsnál meg tudják állítani ellenségüket, ezért ide helyezték el csapataikat; a magyar sereg 25000 fős, a török 80000-es
a magyarok taktikája: délután-este, a táborozás megkezdése előtt való támadás a felkészületlen ellenséges seregre
1526. augusztus 29. du. 3 óra: elkezdődik a csata, másfél óráig tart, a magyar sereg és az önálló magyar állam megsemmisül
meghal Lajos, Tomori Pál, a fővezér, Szapolyai György, Szapolyai János testvére, 7 főpap és 28 főúr
Szulejmán bizonytalan volt, nem tudta mit csináljon:
nem foglalta el Budát, csak bevonult (szeptember 8.), kifosztotta és kivonult (október 8.)
Lajos halála után az 1505-ös Rákosi Országgyűlésen elhatározottak szerint a magyar köznemesség Szapolyai Jánost választotta meg Magyarország királyává
a főnemesség külső segítséget várt, ezért I. Ferdinándot választották királlyá, s őt koronázták meg a szent koronával
1526–1540: Szapolyai János magyar király
1526–1564: I. Ferdinánd magyar király
megkezdődik János és Ferdinánd között a hatalmi harc
a magyar főnemesség úgy képzelte, hogy majd V. Károly német-római császár segítséget küld Magyarországnak
1527: Ferdinánd elűzi Szapolyait Magyarországról Lengyelországba
Szapolyai külső segítséget keres, s megtalálja Szulejmánban
Szulejmán célja Magyarország felosztottságának megtartása volt
1529: Szulejmán Bécs ellen vonult
Drinápoly–Eszék–Buda (elfoglalja, átadja Szapolyainak)–Bécs
Bécset ostromolja, a nem megfelelő felkészülés miatt sikertelenül
1532: következő hadjárat
a Dráva mentén halad Eszéktől, majd Kőszeg mellett elhaladva vonul Bécs felé, de megtudta, hogy Bécs elég erős, ezért a Jurisics Miklós által védelmezett Kőszeget foglalja el, majd visszavonul Szulejmán
1537: a Habsburgok ellentámadása Eszéknél, vereség
János és Ferdinánd felismeri, hogy a megosztottság nem jó
1538: Ferdinánd és János aláírja a Váradi Békét, ami kimondta, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd lesz az egyedüli király
1539: János feleségül vette Izabellát, a lengyel királylányt, 1540-ben gyerekük született, János Zsigmond, majd János meghalt
Habsburg reagálás: a váradi béke betartása
osztrákok vonulnak Buda ellen (Budán volt Izabella, János Zsigmond és Szapolyai hívei)
Pest a Habsburgok kezére került, Izabella segítséget kért Szulejmántól
1541: a Habsburgokat megtámadta Szulejmán seregével, elűzte őket Budáról
békés tárgyalások Izabella és Szulejmán között
1541. augusztus 29.: a törökök elfoglalták Budát harc nélkül
Szulejmán Erdélybe küldte Izabellát János Zsigmonddal együtt
Izabella évi 10000 aranyforint fizetése fejében kapta meg Erdély kormányzását
1541: az ország három részre szakadt: Északnyugat-Magyarország: Ferdinándé (királyi Magyarország); Erdély, Partium (Erdélyhez csatolt területek): János Zsigmondé; a Közép- és Dél-Magyarország Szulejmáné: Török hódoltság
Erdély 1570-ig királyság, akkor János Zsigmond a speyeri egyezményben lemondott királyi címéről, Erdély fejedelemség lett
a Török hódoltság 1683-ig fokozatosan növeli területét
1543: hadjárat
1543–1545: szélesedik a Török hódoltság területe: Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Veszprém, Visegrád, Esztergom, Tata, Hatvan
1552: hadjárat; területnövelés
Ali budai beglerbég Drégelyt ostromolta (Szondi védte)
Ahmed a szultáni csapatokkal Temesvárt (Losonczi), Szolnokot (Nyáry Lőrinc) Ali csapataival együtt, majd Eger várát (Dobó István, Mekcsei István) ostromolta
1556: hadjárat Szigetvár ellen (Horváth Márk)
1566: hadjárat Szigetvár ellen (Zrínyi Miklós)
Szulejmán bizonytalan: Bécs vagy Eger helyett ide jön
egyik pasáját (Pertev) Gyulára küldte (Kelecsényi László)
Szulejmán ostromolja Szigetvárat
szeptember 6.: a vár ostromának csúcsa: Szulejmán meghal, a leleményes nagyvezír kiülteti a sátor elé, hogy figyeljen a seregre
szeptember 8.: Zrínyi kiront, meghal
1566–1574: II. Szelim török szultán
1564–1576: II. Miksa német császár
1568: Drinápolyi béke Szelim és Miksa között: lezárják az első szakaszt a háborúban, rögzítik a fennálló határokat, a Habsburgok évjáradékot fizetnek (10000 forint)
A Királyi Magyarország
Felvidék és Nyugat-Dunántúl; 6 főkapitányság (székhelyek): Horvát (Károlyváros), Vend (Varsad), Balaton-Drávaközi (Kanizsa), Duna-Balatonközi (Győr), Alsó-Magyarország (Komárom), Felső-Magyarország (Kassa)
1527: felállítják Pozsony székhellyel a helytartótanácsot, aminek az élén a nádor vagy az érsek állt, feladata a magyarországi ügyek irányítása volt
Habsburg államszervek: titkos tanács (az uralkodó tanácsadó testülete), udvari kamara (pénzügy), udvari kancellária (diplomácia, külügy), haditanács (hadügy)
magyarországi hivatalok: magyar kamara (Pozsony), kancellária (Bécs): alá vannak rendelve a bécsi azonos nevű szerveknek
Habsburgok fő feladata a végvárak erősítése, a végvárrendszer kiépítése
a törökök arra törekszenek, hogy a várakat elfoglalják
modernizálódik a végvárrendszer, olasz hadmérnökök irányítják az építést (olasz bástyák)
Erdély
- 1540–1571: hivatalosan János Zsigmond az uralkodó, Izabellának kellene kormányoznia helyette, gyakorlatilag azonban Martinuzzi Fráter György kormányzott
- György hazaküldte Izabellát és János Zsigmondot Lengyelországba
- Erdélyt és a Magyar Királyságot akarta egyesíteni, s Erdélyre is Habsburg hatalmat akart kiterjeszteni
- tárgyalt a Habsburgokkal, Habsburg csapatokat hívott Erdélybe, amik azonban nem tudták volna megvédeni Erdélyt az esetleges török támadástól
- a zsoldosvezér (Castaldo) Fráter Györgyöt alvinci kastélyában 1551 decemberében leszúrta
- Izabella és János Zsigmond visszatért Erdélybe
- 1570: speyeri egyezmény: János Zsigmond le
mond a királyi címről
II. Miksa elismeri Erdély különállását
a két terület véglegesen szétválik
1571: meghal János Zsigmond
1571–1586: Báthory István erdélyi fejedelem
- nem sokat volt Erdélyben, mert 1576-ban Lengyelország királyává választották a lengyel nemesek
- Livón háború
- politikai berendezkedés: a fejedelem nagy hatáskörrel rendelkezik
egykamarás rendi gyűlés választja a fejedelmet
szükséges a választáshoz a török szultán hozzájárulása
Erdély névleg független, de gyakorlatilag erősen függ a törököktől
Erdély köteles volt a töröknek megfelelő külpolitikát folytatni
az erdélyi fejedelem igen nagy önállósággal rendelkezik a rendekkel szemben
Török Hódoltság
- közigazgatási területek: a legnagyobb közigazgatási terület a vilayet, ami szandzsákokra osz
lik, amelyek nahiyékből és kazákból (közigazgatás és bíráskodás szempontjából)
1541: Budai vilayet
1552: Temesvári vilayet
1596: Egri vilayet
1600: Kanizsai vilayet
1660: Váradi vilayet
1663: Érsekújvári vilayet
a vilayet élén beglerbég áll
a szandzsák élén szandzsákbég áll
a Hódoltság élén a budai beglerbég áll
beglerbég: hivatali megnevezés
pasa: tábornoki rang
divan: tanács, a beglerbégek mellett működik
főhivatalnokok: kádik (főbírók)
egyetlen bég sem hozhat intézkedést a kádi beleegyezése nélkül
a kádi segítője a mufti
Koránidézetekkel támogatja a kádit
defterdár: pénzügyek felügyelője, feladata: adóbehajtás
legfőbb állami adó: haradzs, harács
a lakosság (főleg a peremvidéken élők) rossz helyzetben van a kettős adózás miatt
a török nem végzett nagy pusztítást
a mezővárosok a szultánnak adóznak, virágzó városokká válnak
1593–1606: tizenötéves háború
1571–1586: Báthory István erdélyi fejedelem
- lengyelországi királysága idején testvére, Báthory Kristóf a kormányzó
1586–1597: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem
1576–1608: Habsburg Rudolf magyar király
1574–1595: III. Murád török szultán
1595–1603: III. Mehmet török szultán
1603–1617: I. Ahmed török szultán
1592–1605: VIII. Kelemen pápa
- 1591–1592: Hasszán boszniai pasa Sziszek várát ostromolta sikertelenül
- 1593: a horvátországi magyarok vereséget mértek a pasára; III. Murád hadat üzen Magyarországnak
- Erdély függetlenedni akart; a Habsburgok Báthory Zsigmondban szövetségesre leltek
- 1594: sikertelen magyar kísérlet Esztergom visszafoglalására
1595: Gyurgyevói csata: a legnagyobb magyar győzelem a törökök fölött (elfoglalják Esztergomot)
Bocskai István és Vitéz Mihály (havasalföldi vajda) vezette a csapatokat
súlyos török vereség
1596: Nyáry Pál átadja Egert a törököknek
1596: Mezőkeresztei csata (török siker)
1600: Kanizsa elfoglalása (török siker)
1606: Zsitvatoroki béke: rögzítették a határokat, a Habsburgok egyszeri, 200000 forintos pénzösszeg átadásával megváltották az évi 10000 forint fizetését
a háború költségei nagyon megterhelték a Habsburg birodalom kincstárát, ezért a király felségsértési perekbe fogott, amik során földterületekhez és jószágokhoz jutott (a felségsértőket lefejezték)
néhány főúr a perek elől Lengyelországba vagy Erdélybe menekült: pl. Homonnai Druget Bálint, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi várkapitány és Illésházy István országbíró
a Habsburgok és Erdély viszonya egyre romlott
1603: Basta tábornok vezetésével Habsburg csapatok vonultak Erdélybe, s ott sanyargatták a népet
Váradon Bocskai István lett a főkapitány, akit felségsértési perbe vontak, birtokait elvesztette; szentjobbi birtokát Belgioioso foglalta el
Bocskai szembefordult az uralkodóval
A Bocskai-szabadságharc
- 1604–1606: Bocskai-szabadságharc
- Bocskainak nem volt nagy katonai ereje
- megnyerte magának a hajdúkat, azzal, hogy adómentességet és földet ígért nekik
- hajdúk: a középkorban a legfontosabb exportcikk, a szarvasmarha piacra kísérését végezték, a XV–XVI. században a török megjelenésével a hajdúság közé szökött jobbágyok és elbocsátott várkatonák vegyültek, akik raboltak és fosztogattak; a törökök és a magya
rok is üldözték őket
1604: Bocskai Álmosdnál győzött, Osgyánnál és Edelénynél viszont vereséget szenvedett
nő a támogatottsága, sikerül elfoglalnia Váradot, Debrecent és Kassát
katonai sikereinek eredménye: a szökésben lévő főurak (Rákóczi, Illésházy) csatlakoztak hozzá
1605: Bocskai erdélyi fejedelem lesz
a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmének választják
a központja Kassa lesz
1605 vége: letelepíti a hajdúkat Nánás, Vid, Hadház és Nagykálló településeken
1606 eleje: tárgyal a Habsburgokkal
1606: Bécsi béke
vallásszabadságot biztosítottak Magyarország területén a protestánsoknak
Erdély különállását biztosítják
kötelezi a bécsi kormányt a törökkel való béketárgyalásra
haláláig megkapja Szatmár, Bereg és Ugocsa megyéket
Erdély a XVII. században
- Báthory Zsigmond többször lemond az erdélyi trónról, majd visszafoglalja azt
1605–1606: Bocskai István erdélyi fejedelem
- utódjául Homonnay Bálintot nevezi ki, akit a török szultán athnaméjával (beleegyezési nyilatkozat) támogat
- a trónra pályázik Báthory Gábor, Báthory Zsigmond unokatestvérének fia is
- a harmadik pályázó Rákóczi Zsigmond
felső-magyarországi főkapitány volt, aki Erdélybe menekült a szabadságharc idején és amíg Bocskai nem volt Erdélyben, ő kormányozta azt; ellopta az athnamét, és átjavította benne Báthory nevét a sajátjára
1607–1608: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
- a hajdúk letelepítését nem fejezte be, ezért a hajdúk fellázadtak
- támogatójukat Báthory Gáborban lelték meg
1608–1613: Báthory Gábor erdélyi fejedelem
- Bethlen Gábor volt a legmegbízhatóbb embere
- tárgyalt a törökökkel, rendbe tette Báthory dolgait
- Báthory gyanakvó lett Bethlen politikájával szemben
- 1613: utasítást adott, hogy Bethlent végezzék ki
- Bethlen a törökökhöz menekült, s azok segítségével visszatért
- a szultán Bethlent állította Báthory helyére; Báthory elmenekült
a Gyulafehérvári rendi gyűlésen megválasztották Bethlen Gábort Erdély fejedelmének az erdélyi főurak is
a törökök megkapták Bethlentől Jenő és Lippa várát cserébe a fejedelemségért
1613–1629: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
- Erdély fénykorának kezdete
- kiváló politikus volt Bethlen
- Habsburg-ellenes külpolitika
- a cseh rendek támogatása
- amikor a Habsburg csapatok Prágát ostromolták megtámadta Bécset
elfoglalta Felső- és Alsó-Magyarországot
1620. január: Magyarország fejedelme lett
1620: Magyarország királyává választják
a törökök hajlandóak lettek volna elismerni, ha átadja Erdélyt
Bethlen a Habsburgokkal tárgyalt
1621: Nikolsburgi béke
Habsburg II. Ferdinánddal köti Bethlen
Bethlen lemond a királyi címről és az elfoglalt területekről, cserébe Ferdinánd elismeri Erdély különállását, 7 felső-magyarországi vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa) ad Bethlennek haláláig
biztosítják a protestáns vallásszabadságot Magyarországon
belpolitika:
merkantilista gazdaságpolitika
Colbert a klasszikus atyja, aki XIV. Lajos pénzügyminisztere volt (XVII. század vége)
XVII. század első felében Erdélyben megjelenik
célja: aktív külkereskedelmi mérleg biztosítása; eszköze: protekcionista vámpolitika (védővám-politika); alapja: egy viszonylag fejlett gazdaság, elsősorban fejlett ipar
csak olyan állam képes rá, ami exportra is képes termelni amellett, hogy ellátja a belföldet és az export meghaladja az importot
következménye: nemesfém áramlik be, ami felhalmozódik vagy visszaforgatódik a gazdaságba: befektetés az iparba, hadsereg fejlesztése, improduktív beruházások: kulturális fejlesztések
a Habsburgok csehországi rekatolizációs kísérletei idején Erdélybe menekültek a cseh-morva protestáns iparosok és fejlesztették az erdélyi ipart
1628: feleségül veszi Brandenburgi Katalint a kassai Fekete Sasban
1629: meghal
testvére, István volt a kormányzó, aki most a fejedelmi címre is pályázott, Katalin és Rákóczi György (Zsigmond fia) mellett
a hajdúk megint bizonytalanságba kerülnek, ezért szövetségest keresnek Györgyben
elűzik Katalint
1630–1648: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
- folytatódik Erdély virágkora
- a harmincéves háborúban a franciák unszolására belépett egy Habsburg-ellenes szövetségbe
- 1644: Hadjárat a Habsburgok ellen
meghódítja Felső-Magyarországot
Alsó-Magyarországot Eszterházy Miklós, a nádor védte, ezért nem tudta meghódítani
1645: Linzi béke
A Királyi Magyarország a XVII. században
1576–1608: Rudolf magyar király
1608–1619: II. Mátyás magyar király
koronázása előtt és után új törvényeket hozott
trónra lépése előtti törvények:
biztosítja a szabad vallásgyakorlatot a protestánsoknak
elismeri, hogy a királyi tanács jóváhagyása nélkül nem adományozhat szabad királyi városi címet
a rendek jóváhagyása nélkül nem indíthat hadjáratot
szabályozza a nádorválasztás rendjét: a király által jelölt két katolikus és két protestáns személyből a rendi gyűlés választ nádort
koronázását követő törvények:
gyakorlatilag ekkor válik a rendi gyűlés két táblára: alsó- és felső táblára (a felsőre a király meghívója szükséges, az alsóba a városok és megyék képviselői tartoznak)
megindul az ellenreformáció
Pázmány Péter az egyik fő ellenreformátor, ő alapítja meg 1635-ben a nagyszombati egyetemet (a mai ELTE)
1619–1637: II. Ferdinánd magyar király
1637–1657: III. Ferdinánd magyar király
- a harmincéves háború Erdély és a Királyi Magyarország között
- 1648: vestfaliai béke
- a török birodalom gyengül
- a Habsburgok 1649-ben meghosszabbítják a zsitvatoroki békét 29 évre, ezzel kiváltják a ma
gyar rendek felháborodását (vezéregyéniség: Zrínyi Miklós (1620–1664), költő-hadvezér)
1647: horvát bán lett
1653: megpályázta a nádori méltóságot (Wesselényi Ferenc elnyerte előle)
röpiratokkal próbálja összefogni a magyar nemességet (Tábori kis trakta, Vitéz hadnagy stb.)
Mátyás király életéről való elmélkedések (a mű címe)
nemzeti uralkodós központi monarchia megteremtése a célja (1657-ig II. Rákóczi Györgyöt tekinti az ideális uralkodónak)
Az török áfium ellen való orvosság
- nemzeti hadsereg létrehozása magyar hadvezetéssel
a magyaroknak önerőből kell kiűzni a törököket az országból
békeidőben 12000 fős zsoldos hadsereget kell fenntartani (6000 gyalogos és 6000 lovas katona), háborúban ennek a dupláját