7

7. A földrajzi felfedezések okai és következményei.

Európa

gazdasági fejlődés miatt az árutermelésnek és áruforgalomnak több aranyra van szüksége (aranyéhség), de kezdenek kimerülni az európai bányák (köztük a magyarok is)

igény van a távol/keleti termékekre (selyem, fűszerek, ékszerek), melyek drágák, mert a kereskedőutak (selyemút, tömjénút) kockázatossá váltak a Mongol Birodalom felbomlása után, másrészt a kereskedők is sok hasznot akartak hajtani a termékekből

új utakra van szükség (Nyikityin a szárazföldön próbált utakat keresni)

rájöttek, hogy a vízi utak biztonságosabbak, mint a szárazföldiek, ráadásul a hajókkal egyszerre sokkal több árut lehet szállítani, mint állatok hátán a szárazföldi útvonalakon, de eddig technikai hiányosságok (nagy, erős hajó, iránytű, szögmérő (asztroláb), valamint a csillagászati és térképészeti ismeretek) nem tették lehetővé ezek használatát (idáig a partok mellett hajóztak)

új hajótípus jelent meg: caravella (nagyobb merülés, nagyobb vízkiszorítás, nagyobb biztonság)

az első kísérletet a portugálok tették meg: Tengerész Henrik herceg tengerésziskolát és csillagvizsgálót alapított, ösztönözte a hajósokat, hogy kerüljék meg Afrikát és jussanak el Indiába, támogatja a hajóskapitányokat, de a haszonból 20–25%-ot követel

1471: elérik az Egyenlítőt

1482: elérik a Kongó-torkolatot

1486. augusztus: Lisszabon kikötőjében három hajó várakozik, melyek vezetője Bartolomeo Diaz, aki 1487-ben elérte a Jóreménység-fokot, de Indiát a matrózok lázadása miatt nem érte el

1497: Vasco da Gama indul el, 1498-ban eléri Indiát a Jóreménység-fok megkerülésével, megkezdi India gyarmatosítását (az alkirályi székhely Goa lett), innen hódítják meg Macaot (a legjelentősebb portugál gyarmatváros) is és más területeket

Spanyolország: 1496: Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella összeházasodnak, majd megalapítják a Spanyol Királyságot 1479-ben

1480: az inkvizíció beindítása (főinkvizítor: Torquemada)

1492: a granadai emirátus felszámolása

1492: Kolombusz Kristófot (genovai polgári, vagy spanyol előkelő család szülötte) támogatja a spanyol udvar, hogy augusztus harmadikán elinduljon három hajóval (Santa Maria, Pinta, Nina) Indiába az Atlanti-óceánon keresztül (Toscanelli ötlete: a föld gömbölyű, tehát nyugatra haladva el lehet érni Indiát a tengeren keresztül (1474-ben dolgozta ki és elküldte a portugál királyhoz, aki elutasította))

1492. október 12.: Kolombusz megérkezik a Bahamákhoz, amiket Japánnak hisznek; partra szállnak Kubában és Hispaniolában is, sőt később még több utat szervez erre a vidékre, de nem tudja meg, hogy egy új kontinenset fedezett fel

1500-ban Amerigo Vespucci fedezi fel, hogy egy új földrész, és nem India Amerika

1513: Balboa meglátja a Panama-szoros fölül a Csendes-óceánt

1519–1522: Magellán 5 spanyol hajóval a föld megkerülésére indult, de 1521-ben megölték így csak egy hajója és 18 matróza jutott vissza Európába

1577: Sir Francis Drake (1577–1580) angol hajós másodszor hajózta körbe a földet

az első felfedezéseket portugálok és spanyolok tették, ezért 1494-ben a tordesillasi egyezményben és 1529-ben a zaragozai szerződésben felosztották (meghatároztak két hosszúsági fokot, amelyek között az egyik oldalon Spanyolország területei, másik oldalon Portugáliáé voltak megjelölve

1500: Cabral Portugália részére meghódítja Brazíliát

1519–1521: Hernando Cortes hódító útja, mely során meghódítja Mexikót és az Azték Birodalmat, valamint Guatemalát, Hondurast és a Yucatan-félszigetet

1532–1534: Francisco Pizzaro meghódította az inkák földjét

A hódítások következményei

új kereskedelmi útvonalak főleg az Atlanti-óceánon

világkereskedelmi központok az Atlanti-óceán partján (pl. 16. század elején: Atwerpen, végén: Amszterdam, a 17. századtól: London)

háttérbe szorul a földközi-tengeri olasz kereskedelem, az olaszok a bankszakmát kezdik művelni

új növények jelennek meg Európában (pl. krumpli, kukorica, paradicsom, dohány, tök, paprika

aranyat és ezüstöt szállítanak be (1520–1660 között Sevillába 16000 tonna ezüstöt és 200 tonna aranyat szállítottak)

indiánok kipusztulása (hódítások előtt 80 millió indián, utána pedig mindössze 5 millió)

ekkor Európában aranypénzrendszer volt, de a megnövekedett nemesfémmennyiség miatt azok értéke csökkent, ezért a termékek (mezőgazdasági, ipari stb.) ára nőtt (ez az árforradalom); a haszonélvezők a kereskedők voltak, akik vállalkozásokba fogtak

mindez az Elba folyótól nyugatra, Nyugat-Európában volt így, ahol ekkor a céhrendszert felváltotta a Verlag-rendszer, amely 3 lépcsőben számolta fel a céhes rendszert: 1. lépés: a vállalkozó felajánlja a céheseknek, hogy a nyersanyagokat beszerzik helyettük és eladják áruikat, vagyis kiszorítják őket a piacról; 2. lépés: az iparosokat egy helyre gyűjtik össze, munkamegosztást vezetnek be és ezzel termelékenyebbé teszik a munkát; 3. lépés: a vállalkozó biztosítja a munkaeszközöket is, vagyis az iparos ezentúl már csak mint munkaerő van jelen: mindenki bérmunkássá válik és manufaktúrákban fog dolgozni (Nyugat- és Dél-Európa: Észak-Olaszország, Németalföld, Anglia)

Nyugat-Európában a gyapjúipar a jellemző, a gyapjút Spanyolországból importálják

Angliában is a gyapjúipar a jellemző

a majorságban van egy udvarház, melynek élén egy intéző áll

az erdő, legelő, folyó, tó stb. a faluközösségé és a földesúré

a földesúr, mikor rájön, hogy milyen nagy hasznot rejt magában a juhtenyésztés elkeríti közös területeket és a saját legelőjeként használja: enclosure (bekerítés), 16. század, Anglia; ha még több területre van szüksége még több területet elkerít magának, de ezt már a szántóföldekből

Gazdasági fejlődés Kelet-Európában

nem érintett a távol-keleti kereskedelemben

fejletlen ipar

kevés város

a mezőgazdaságból élnek

a mezőgazdasági árforradalomkor a nagybirtokosok felismerték, hogyha megnövelik a majorság méretét, több robotot végeztethetnek a jobbágyokkal, ezzel több mezőgazdasági termékhez jutva és ezt eladva nagyobb hasznot hajthatnak

ugyanezen nagybirtokosok a jobbágyságot röghöz kötötték, ezzel kialakítva a második jobbágyságot

Társadalmi változások

elsősorban az egyházat érinti

a XV. század közepén az 1447-ben megválasztott V. Miklós (aki 1455-ig uralkodott) pápa idején megszilárdult a papság helyzete

ezután már nem választanak ellenpápát

V. Miklós az első reneszánsz pápa

építkezéseket végeztet Rómában

ekkor kezdődik meg a pápaság elvilágiasodása

dúl a nepotizmus: a hivatalban lévő pápa rokonait egyházi méltóságokhoz juttatja

a XV. század végén IV. Sixtus elrendeli a Sixtusi kápolna építését

1492–1503: Rodrigo Biorgio (VI. Sándor) pápasága

világi hatalomra tört Cesare és Lucretio nevű fiaival együtt

1494: Tordesiasi egyezmény

1503–1513: II. Gyula pápasága

ő az Igazán Harcias Pápa, az ő idején érte el a pápai állam legnagyobb kiterjedését

befejezteti a Sixtusi kápolnát

elkezdi a Szent Péter székesegyház építtetését

1513–1521: X. Leo (Giovanni Medici (Lorenzo Medici, Firenze felvirágoztatójának fia))

művészetpártoló

Szent Péter bazilika befejezése

búcsúcédula kibocsátása

előbbi miatt reformáció

Rewritten by Asbót Márton 1999.