1. Mutassa be a frank példa segítségével a nyugat-európai feudalizmus kialakulását és annak főbb jellemzőit!

A frankok a 4. századtól kezdve ismertek, mint a germánok szomszédai. Két főbb csoportjuk a ripuári (folyó melléki) és a száli (tenger melléki). Az egyik első száli uralkodó, Merovech már Róma oldalán harcolt Catalaunumnál. Unokája, Chlodvig (481-511) már a Meroving dinasztia tagjaként egyesítette előbb a száli, majd a ripuári törzseket. Megtörte a törzsfők hatalmát, és híveinek beneficiumot osztott. Rokonai sorra “meghaltak”, pedig ő vette fel a katolicizmust, és igen jó kapcsolatot épített ki a pápákkal. Az ő nevéhez fűződik 491-ben az alemannok, majd 496-ban a thüringek megtámadása. 507-ben legyőzte a vizigótokat, majd 511-ben meghalt. 4 fiára hagyta az államot, de 558-ban Chlothar újra egyesítette azt. Ekkorra (534-től) már Burgundia is a birodalom része volt. Miután 561-ben ő is meghalt, fiaira Burgundiát, Neustriát és Austrasiát hagyta.

Halálát trónviszályok követték, és ez belső gyengüléshez vezetett, de az új közigazgatási rendszer, a grófság jól megállta a helyét. Ennek élén a gróf állt, dolga az adóbehajtás, bíráskodás és a katonai egységek irányítása volt. Ezalatt nőtt a maiordomus(ok) jelentősége, mert a gazdasági és adminisztrációs feladataik közé bekerült a katonai irányítás is. Az uralkodó ebben az időben már-már csak névlegesen uralkodott egészen 687-ig.

Ekkor ugyanis az austrasiai maiordomus, a Karoling dinasztiából származó Pippin katonai erővel egyesítette a három maiordomus területeit. Fia Károly (714-741), mint maiordomus 732-ben megverte az arabokat Poitiers-nél. Ekkor kapta a Martell (pöröly) melléknevet. 741-751-ig Kis Pippin lett a maiordomus. 751-ben megkoronáztatta magát, és az utolsó Meroving uralkodót kolostorba záratta. II. István pápa megkérte, hogy harcoljon a Longobárdok ellen. A 754-es csatát még békekötés követte, de 756-ban már a frankok elfoglalták Paviat, a longobárd fővárost és az elvett területeket (Ravenna, Spoleto, Benevento) a pápának adták. Ezzel létrejött a Patrimonium Sancti Petri, az önálló Pápai Állam, mely 1870-ig állt fenn. 768-ban Kis Pippin meghalt és két fiára, Carlmannra és (Nagy) Károlyra hagyta a birodalmát. Miután Carlmann 771-ben meghalt, az egyedüli uralkodó Nagy Károly lett.

Nagy Károly (768-814) 772-ben megindult a szászok ellen, de csak a 800-as évek elejére sikerült letörnie ellenállásukat. 773-ban ő is a longobárdok ellen indult, és 774-ben uralkodójukat kolostorba záratva véget vetett a Longobárd Királyságnak. 778-ban Hispaniába indult az arabok ellen, de ez a hadjárata csúfos kudarcba fulladt. Visszavonulás közben ugyan leverték az őket megtámadó baszkokat, de ekkor halt meg Roland őrgróf, az uralkodó közeli barátja. 790-re a frank határ az Ebro (Iberus)-nál volt. 796-ban Nagy Károly elérte az avarokat, így a frankoké lett Pannonia. 800-ban III. Leo pápa császárrá koronázta Nagy Károlyt. 806-ban felosztotta a birodalmat fiai között.

Nagy Károly kiépítette az államszervezetet. Ennek élén a comes palatinus (palotagróf) volt. Feladata a gazdasági irányítás volt. Helyettese a kancellár. A grófságok élén egy-egy comes (gróf) állt. A határoknál őrgrófságok voltak. Ezek élén egy-egy marchi (márki) helyezkedett el. Feladatuk az adóbeszedés, a bíráskodás és a katonai szerep volt. Az őrgrófok ellenőrzésére volt két missi dominici (képviselői küldött), egy állami, egy egyházi. Székhelyének Aachent tette meg, mert eddig nem volt hivatalos uralkodói központ.

Miután Nagy Károly 814-ben meghalt, Jámbor Lajos (814-840) egyesítette a birodalmat. Az ő halála után fiai három évig hadakoztak a trónért, aztán 843-ban megszületett köztük a verduni szerződés, mely szerint aztán három részre osztották a birodalmat. Így lett Német Lajos lett keleten (Austrasia, Germania), Kopasz Károly nyugaton (Neustria, Aquitania) és Lothar Észak-Itáliában, Burgundiában és a később róla elnevezett Lotharingiában uralkodó. Még a 9. században nyugathoz került Provence, kelethez Lotharingia. Burgundia önállósult, míg Észak-Italiát kelet akarta megszerezni. Mindemiatt Lothar utódai már nem viselték a császári címet.

Mind keleten, mind nyugaton rohamosan gyengült a királyi hatalom, miközben nőtt a főurak hatalma. Keleten is, nyugaton is független hercegségek jöttek létre, tehát anarchia következett be. Nyugaton 987-ben meghalt az utolsó Karoling, és Capet Hugoval megkezdődött a Capetingek dinasztiája. “Birodalmuk”, az Ils-de-France Párizs környékére korlátozódott, és itt kormányoztak. Keleten 911-ben halt meg az utolsó Karoling, de nem lett választott utód. A hercegségek teljesen önállóak voltak, de kiemelkedett a szász Madarász Henrik (919-936), aki egy egységes szász területet tudott összetartani. Néhány évtizeddel később, 962-ben Otto egyesítette keletet, és így létrejött a Német-Római Császárság, mely 1806-ig állt fenn.

Rewritten by Asbót Márton 1999.