Katona József: Bánk Bán

Irodalom Tételek - Katona József: Bánk Bán

I. Mo. színjátszása
1. Magyar színjátszás jelentéktelenségének okai:

kezdetleges állandó színházak hagyományok nélkül

nyelvújítás most van folyamatban ® nincs kiművelt magyar nyelv

feszült politikai légkör Habsburgok elnyomása és szigorú cenzúra miatt

közönség ízlésének fejletlensége

haladó gondolkodók: tudatos harc, hogy a magyar színjátszás ne csak a vándorszínészetből álljon, hanem a fővárosban épülettel rendelkezzen, ahol ne német, hanem magyar színészek játsszanak magyar nyelven

nincs magyar színház; vándorszínészek kora

2. Korabeli színjátszás

korabeli divatos német lovagdrámák a Sturm und Drang szellemében íródtak: gonoszság és nagylelkűség érzelmi szélsőségeire épülnek; éles fordulatokban bővelkedő szerelmi történetek erősen retorikus nyelven

1790. okt. 25.: Kelemen László színtársulata a Várszínházban megtartja első előadását

kevés jó magyar drámaíró ® főleg német drámák

feloszlik a társulat - fővárosban nem nagyok a közműveltségi igények; nép is közönyösebb magyar érdekek iránt, mint a vidéki városokban ® színházi élet központja vidéken marad

II. Katona József és a mű ált.
1. "Életrajz"

1791-1830

pesti egyetem jogi karán kerül kapcsolatba magyar színtársulattal

Békési József álnéven dolgozik Kelemenéknél: színész, darabfordító, író, rendező egy személyben

szűkszavú, zárkózott egyéniség

nagy szerelme Déryné Széppataki Róza (miskolci színház egyik vezető színésznője)

2. Mű megírása

1815: Erdélyi Múzeum pályázata: nemzeti tárgyú történelmi dráma, mely felébreszti a nemzeti öntudatot ® Katona erre írja a Bánk bánt

a dráma politikailag bántó (királyellenes) ® említésre sem méltatják

Katona átírja művét ® 1820-ban a cenzúra engedélyezi könyv alakban való kiadását

1833-ban bemutatják Kassán

1848. márc. 15-én Katona drámájával ünnepel a forradalom; 1861 óta Erkel Ferenc zenéjével operaváltozatát is sikerrel játsszák

1976.: Illyés átdolgozza

3. A mű

5 felvonásos dráma; történelmi és szerelmi tragédia

kortárs német irodalom (Schiller) hatása alatt születik; átvett szövegrészeket is tartalmaz

Shakespeare világára is emlékeztet: magánélet és közélet összefonódó tragikuma, gondolat és tett konfliktusa, bosszú kötelezettsége, sejtés és megbizonyosodás problémája stb. Hamlet alakját is felidézheti

a színpadon egy egész kor feszültsége jelenik meg, ugyanakkor a személyiség erkölcsi-jogi válságai is a középpontba kerülnek

a 19. sz-i magyar valóságot sűríti össze; a kor legfontosabb, megoldásra váró kérdéseit veti fel a 13. sz-i eseményekben (merániak a Ferenc korabeli abszolutizmusra, Tiborc a kései feudalizmus jobbágynyomorára emlékeztet)

olyan társadalmi, politikai kérdéseket is érint, amelyek később, a reformkor és a szabadságharc idején váltak igazán időszerűvé

középkorban játszódik, de jelen vannak benne a reformkor előtti Mo. nemzeti sorsproblémái is

forradalmi mű; tiltakozik az idegen zsarnokság, a jobbágyok kizsákmányolása ellen

4. Jellemzői

középpontjában az idegen hatalom, a vele való szembefordulás és mindezek következményei állnak

klasszikus dráma - 5 szakaszra bontott

két eseményszál: nép szenvedése és magánéleti konfliktus

nemzeti sorskérdéseinket magas szinten ábrázoló, szerves kompozíciójú tragédia

történelmi és szerelmi tragédia; a nemzeti lét sorskérdése és az egyes ember egyéni létproblémája egyszerre van jelen

teljes színszerűség, minden mozdulatában megokolt cselekmény

5. Homályos pontok ® többféle értelmezés

ha lélektani dráma: tetőpont, amikor Bánk a politikai és magánéleti konfliktusok hatására rájön, hogy meg kell ölni a zsarnokot; megoldás, hogy kivívja az erkölcsi győzelmet, bosszút áll

ha történelmi dráma: tetőpont, amikor Bánk elhatározza, hogy megöli a királynőt vmint maga a cselekedet; megoldás a királynővel való leszámolás majd drámai bukásként a méltóság elvesztése

III. Rövid cselekmény

Bánk bán cselekménye 1213-as év vége felé játszódik

II. Endre magyar király hódító háborút visel orosz fejedelem ellen

király helyettese, Bánk országjáró körúton tartózkodik és kettejük távollétében a király merániai származású felesége gyakorolja - idegenekre támaszkodva - a hatalmat

elégedetlen főurak Petur bán vezetésével összeesküvést szerveznek zsarnok ellen, de Bánk nem ért egyet velük

Ottó, királyné öccse ki akarja használni az alkalmat Melinda - Bánk feleségének - elcsábítására

Bánk a rajta esett sérelem miatt, valamint Tiborcnak, az éhező parasztnak panaszától indíttatva maga hajtja végre, amit ellenzett: ő öli meg a királynőt

mikor Bánk megtudja, hogy Gertrudist mindenki ártatlannak tartja öccse bűnében és hogy Melindát a királyné halála miatt bosszúból megölték, felelősnek érzi magát az országban kialakult vérengzésért; összeomlik

IV. Bánk tragikuma
1. Fő konfliktus - idegen udvar

országjárás során tapasztalt általános nyomor és elégedetlenség ® ¬ királyi udvar dőzsölése

abszolutista zsarnokság eltapossa a nemzeti szabadságot, megtámadja a személyiséget (belegázol a magánéletbe)

idegenek jogtiprása a nemzet egészében és a magánszférában is ® országos sérelmekhez "bánki sértődés" csatlakozik

mű fő konfliktusa: haza és Melinda egyaránt veszélyben forog; szálak Gertrudis, a merániai származású királyné felé vezetnek

Bánk heroikus feladata a szabadság és a becsület védelme, helyreállítása ® csak úgy lenne teljesíthető, ha megváltoztatná azt a hatalmi rendszert, amelynek őréül II. Endre megbízta, és amely megbízatásának teljes lelkiismerettel eleget akar tenni

2. Emberi tudat tragédiája: a teljes bizonyosság lehetetlensége

Bánk nem látja tisztán helyzetét és feladatát; felismerései csak részigazságok lehetnek

Bánk csak sejtheti Gertrudis mögöttes szándékait, konkrét bűneit

Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (hagyja, hogy Ottó megragadja kezét) Bánk, a szerelmes férj azonnal félreérti

gyarló ember ® ¬ világ kiismerhetetlensége ® ezért van Bánkban állandó feszültség, indulat

3. Elfogulatlanság óhaja

Bánk feltétlenül és tökéletesen eleget kíván tenni államférfiúi és családapai, férji kötelességének

szerepektől független erkölcsi parancsokra akar hallgatni, az abszolút becsület törvényét akarja követni

Bánk számára legfontosabb a becsület, a jó hír védelme

tiszta lelkiismeret szerint akar cselekedni a bűnös világban

4. Haza ® ¬ Melinda

Melinda és a haza, a két legszentebb földi érték ellentétes irányból vonzza Bánkot

Bánk Melindát biztonságban tudván a hazát fenyegető veszélyt indul elhárítani

magabiztos fellépéssel leszereli békétleneket, Peturt is térdre kényszeríti - Ottó épp ekkor környékezhette meg Melindát

haza és Melinda sérelme váltakozó erővel késztetik előre, bosszúállás irányába (2. felvonás: közéleti szál, 3. felvonás: magánéleti szál dominál)

nagyjelenetben (Gertrudis megölése) elsősorban Melinda becsülete toroltatik meg; a haza ügye még nincs lezárva

Bánk azzal érvel, hogy tettét a haza "polgári háborútól" való megóvásáért követte el

becsületét nem tudta megvédeni; sorsát megbélyegző csapásként éri a védtelenül hagyott Melinda halála

5. Bánk feladata

Bánk nem látja, mi a célja, feladata: a már megtörtént események megállítása, megtorlás, igazságszolgáltatás, veszélyek elhárítása?
mindegyikre sor kerül, de késlekedéssel

6. Ellentmondásos világszemlélet

középkori tragédia hőse - felvilágosodott gondolatok is

feudális és felvilágosult szemlélet szövevénye ® politikai és magánéleti válság

feudális vonás: önérzettel védi meg hagyományos nemesi kiváltságait; sokszor megjelenik a feudális jogszokás szerinti reakció (kivont kard)

modern alapvonás: erőszaktól visszariad; felülkerekedik benne békevágy és emberszeretet

reformkor felé előre mutató vonás: nemzeti egységet akar

olyan nemzeti egység és béke kívánatos, amelyben a személyes méltóság és sérthetetlenség is érvényesül

látásmódja illuzórikus; eszményei és illúziói gyakran takarják el előle a valóságos történéseket

illúziós szándék ® ¬ radikális tett

7. Végső konfliktus

Bánk indulatainak nagyfokú fegyelmezésével vonja felelősségre a királynét; végül tkp. csak önvédelemből öl

Bánk összeomlását segíti Petur halála előtti átka a királyné gyilkosára, Biberach vallomása és Melinda halála ® rájön, hogy tettével egyedül maradt

nem a bosszúja jogosságába vetett hite rendül meg, hanem e bosszú ellene irányuló következményei miatt omlik össze; nem erkölcsileg, hanem lelkileg bukik el

sors büntetése: erőszaktól eleve idegenkedő Bánk mégis gyilkol; ezután elszabaduló erőszakhullám elpusztítja legdrágább kincsét, elvakultan megtagadott, de mindig rajongással szeretett Melindáját

főhősnek magán- és közéleti problémái is voltak, ám ő fontosabbnak érezte az ország gondjait a sajátjánál ® itt valósul meg a nemzeti eszme

V. Jellemábrázolás
1. Bev.

szereplők ® 3 csoport: Gertrudis és köre (Ottó, Biberach, Izidóra); Bánk és köre (Melinda, Mikhál, Simon, Tiborc, Petur és a lázadók); Endre és köre (Miska bán, Solom mester)

2. Bánk

vívódó ember, erkölcsi hős

választékosan beszélő nagyúr, de olykor indulatos

haladó gondolkodású nemes megszemélyesítője

összekötő kapocs sértettek és elégedetlenek között

gondokat békés úton próbálja elintézni (nem hisz erőszak eredményességében)

nem rabja a nemesi érdekeknek; jobbágyok életét félti háborútól

nem bosszúja jogosságába vetett hite rendül meg, hanem e bosszú ellene irányuló következményei miatt omlik össze

3. Melinda

békés, vidéki otthonból királyi udvarba kényszerített fiatalasszony

erősen patriarchális szemléletű

dramaturgiai szerepe: tetteiben sorsformáló férfitettek indítékait kereshetjük

becsületesen és öntudatos emberként egyedül áll a züllött udvarban

öntudatától megfosztva gyalázatba keveredik

lelkében egymást kergeti eredendő jóhiszeműsége, minden szennyet megvető felháborodása, törthetetlen önbizalma és az önvád ® mindez az őrületbe juttatja

4. Tiborc

kulcsfontosságú figura; egész parasztság képviselője

idealizált parasztfigura; a kor legjobb reformereinek kritikájával rendelkezik

rávilágít arra, hogy a jobbágyokat a nyomorúság az idegen elnyomó elleni harcra kényszeríti, melyben a nemességgel szövetségben harcolnának

panasza tkp. keserű monológ

Bánkra tisztelettel tekint, ezért a nagyúr is bízik benne (rábízza Melindát)

5. Petur bán

különös, de rokonszenves alak; nemzeti sérelmek türelmetlen hangoztatója

gyűlöli Gertrudist, mert zsarnok, idegen asszony

érzelmei mozgatják, szalmaláng természet

féktelen, hirtelen haragú, indulatos ember; idegengyűlölete mélyen átélt hazaszeretetéből fakad

6. Mikhál és Simon bán

Melinda testvérei
nem magyar származásúak, de más a magyarokhoz való viszonyuk, mint merániaké
rajongva szeretik húgukat, megértik Bánkot
együtt omlanak össze a nagyúrral és Melindával

7. Gertrudis és csoportja

királyné csak saját “fajtája” számára akar minden boldogságot megteremteni. Igazi zsarnok, csak a hatalom megtartása és növelése érdekli

királyi hatalmat saját kezében akarja összpontosítani - uralkodásnak egyetlen módszerét, a parancsolgatást ismeri

gőgös, hiú, olykor közönséges - ellenszenves, halála ezért nem vált ki részvétet

8. Ottó

aljas, gyáva, tehetetlen
beszéde olyan, mint egész lénye: álnok, hazug

9. Biberach

minden esetben saját önző érdeke mozgatja: “Ott van a haza, ahol a haszon”

10. Izidóra

idegen származású udvarhölgy

kezdetben szánalmas, de később elvakult gyűlölete és bosszúvágya irtózatot vált ki belőlünk

11. Endre király

felvilágosult, igazságos uralkodó, mégis tehetetlen bábuként hagyja Gertrudist “garázdálkodni”
igazságos, jóságos, de rossz politikus
bebizonyosodik róla, hogy a modern világban életképtelen
emberséges uralkodás törvényeit fél áthágni - ez nem nevetséges gyengeségre, hanem bölcs mérsékletre vall