Jókai Mór, Mikszáth Kálmán

Jókai Mór, Mikszáth Kálmán

I. Mo. reformkor, romantika
1. Jell.

nyelvújítás (felvilágosodás hatására): nemzeti összetartozás miatt (1810-es évek)

nemzeti függetlenség nagy probléma

harc a nemzeti függetlenségért és a nemzeti nyelvért

politikai és művészi cél megegyezik

európai szinten nagy elmaradás

Mo-on késik a polgárosodás ® regény polgári alapú; felvilágosodás műfaja

kezdetek: Kármán József, Bessenyei

II. Jókai Mór
1. Életrajz

romantikus cselekményregény folytatója és továbbvivője, de művészetébe beleszövődtek a népiesség, majd a realizmus szálai is

szül. 1825. Komárom

nemesi származású, értelmiségi család

kecskeméti jogakadémián tanul

1847.: Életképek szerkesztője

forradalmi ifjúság egyik vezére

felesége: Laborfalvi Róza

szabadságharc után bujdosni kényszerül

1875.: szabadelvű párt vezető egyénisége

1876.: Petőfi Társaság elnöke

1904.: Pesten meghal

2. Művei ált.

hangnem sokfélesége

liberalizmus, határtalan optimizmus

romantikus cselekmény

jellemei: nem fejlődő, eposzi eszményített hősök

gyermeteg optimizmussal illúziókba ringatja az embereket

stílusa a romantika és a népiesség keveredése

regényei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok

II. Az arany ember (1872)
1. Bev.

legkedveltebb és legolvasottabb regénye

illúziókkal való leszámolás, kiábrándulás regénye

romantika és realizmus keveredése.
Romantikus: - szélsőséges jellemek (Tímár, Tímea)
- egzotikus helyszín (Senki földje)
Realista: - főhős sokoldalú ábrázolása
- szereplői hétköznapi emberek

nemcsak világi jelenségek tűnnek fel benne, hanem Jókai magánéleti konfliktusai is: házaséletének válsága, gyermek utáni vágyódása és egy késői, romantikus szerelem

a regény az író egyéni élményének, mindennapi életének romantikus tükre, másfelől a kor problémáinak művészi ábrázolása

egyéni boldogság lehetőségeit vizsgálja a kapitalizálódó társadalom valóságában

rendkívül gazdag érzelmekben

2. Születésének körülményei

műben ábrázolt alakok Jókai gyermekkori élményének hatásaként születtek: iskolásként részt vett egy gazdag ember temetésén, s azt hallotta, hogy a férfi valójában nem is halt meg, csak elbujdosott, és egyszer még hazatérhet

végkifejletet romantikus körülmények között ismerte meg: nagynénjével, Szűcs Lajosnéval együtt kelt át a Balatonon; az idős hölgy ekkor mesélt a fiatal özvegyről, annak katonatiszt vőlegényéről, a becsapott, cserbenhagyott társalkodónőről és annak anyjáról

3. Konfliktusok

a regény tkp. több, egymással összefüggő konfliktus kibontakozása (Tímár és Tímea; Kacsuka és Athalie; Krisztyán és Tímár)

legfőbb konfliktus főhős lelkében játszódik

Tímár Mihály kincseinek birtokában mindenhatónak látszik, pedig csak boldogtalan

drámai küzdelem színtere: Tímár lelke ® hűség ® ¬ szerelem
® vagyon ® ¬ boldogság

4. Szerkesztés

szerkezet epizódok elváló, majd összetalálkozó, sajátosan többszálú szövevénye
gyakran párhuzamos ill. ellentétes szerkesztés
szembeállítja Tímea és Noémi érzésvilágát, amely a nemesnek egy-egy fajtája, és éles kontrasztként bemutatja Athalie gonoszságát
hasonló helyzeteket teremt, hogy az ellentéteket, az érzések különbségét érzékeltesse

5. Tímár Mihály

mindennapi embernek látszik, hiszen egyszerű hajóírnok

Senki szigetét Rousseau rajongásával szemléli

birtokába veszi Ali Csorbadzsi kincsét, mely valójában Tímeát illetné

próbálja elhitetni magával, hogy ő csupán az árva leánynak akart jót, ám a lopás gondolatától, vádjától nem tud szabadulni

életének romantikus titka van: világ arany embernek tartja, de egy belső hang folyton ezt súgja neki: “Tolvaj vagy!”

ellentétes érzelmekkel viaskodik: férfi hiúságát nagyon bántja, sérti, hogy Tímeát, aki hálás és hűséges feleség, de férjét nem szereti, nem tudja meghódítani, ugyanakkor Noémiba szerelmes

lopás-motívum az egész regényen végighúzódik; jelképes értelemmel telítődik

vörös félhold: fontos motívum ® eleinte mint a lelkiismeret-furdalás hangja, végül mint jó barát jelenik meg

6. Senki szigete

Tereza asszony és leánya, Noémi az elhagyott földet szorgalmas munkával valóságos földi paradicsommá varázsolták

békét és nyugalmat áraszt

a valós világtól a Duna, mint egy védőkerítés zárja el ® a negatív hatások ide nem jutnak el

7. Brazovics-család

kereskedőházak életének, üzérkedés züllesztő hatásának bemutatása

Brazovics úr szívtelen, kapzsi ember, akit a pénzen kívül senki és semmi nem érdekel, még a családja sem

Zófi asszony és Athalie ugyan lenézik a családfő magatartását, valójában viszont ők is ugyanolyan hitvány erkölcsűek

Athalie: szélsőséges szenvedélyek fűtik, féktelen gyűlölködés motiválja

8. Tereza, Noémi

saját kezük munkájával teremtették meg a “szigeti paradicsomot” a rousseaui ősközösség példájához hasonlóan

Tereza lányának csak a jó és igazságos Istenről beszél; a gonosz és önző Istenről nem

Noémi: szelíd jóság, természetes nőiség megtestesítője

sziget háziállatai: Jókai saját, Narcissza nevű macskáját és Almira nevében Selika kutyáját szerepelteti

9. Tájak

színpompájukkal, mozgalmasságukkal megragadják az olvasó képzeletét

Jókai legkedveltebb tartózkodási helyei: Komárom, a szülőváros; az al-dunai sziget egy utazás emlékével; Balatonfüred, ahol a regényt írta

természet követi hős életútját, gondolatjárását, színezi tettre készülődéseit

lélektani feszültség egy-egy rokon táj keretei közt éri el a csúcspontját

pl.: balatoni vihar idején Tímár lelke is feldúlt: öngyilkosság gondolata forog a fejében

10. Befej.

legideálisabb házasságtörő legény: Tímár Mihály komáromi hajósgazda a Senki szigetén találja meg egy öreg asszony és egy fiatal lány társaságában azt a boldogságot, amelyet semmi pénzen nem tudott megvásárolni Komáromban

mű két világ szembeállítása: Komáromban vagyon és hűséges, de hideg feleség; Senki szigetén édes magány és egy szerelmes asszony várja a hőst, aki sokáig küzd az érzéseivel, végül pedig a véletlen oldja meg a konfliktust és vezeti el őt a boldogok szigetére

III. Mikszáth Kálmán
1. Életrajz

szül. 1847. jan. 16. Szklabonya ® szülőföldjének sajátos színeit, tájait, hangulatait élete végéig makacsul őrzi

szülei jómódú és tehetséges paraszti kisbirtokosok

1873.: feleségül veszi Mauks Ilonát

1873.: Magyar Néplap szerkesztője; 1874-ben kétkötetnyi novellagyűjteményét kiadja ® nem sikeres; nyomorba kerülnek

1874.: fia 1 naposan meghal

1878.: anyagi okokból elválik

1878-80.: Szegedi Napló szerk ® életének egyik legtevékenyebb korszaka

1881.: Tót atyafiak; 1882. Jó palócok ® elismerés

1882.: újra elveszi Mauks Ilonát

Petőfi Társaság, Kisfaludy Társaság, majd MTA tagja

1887-től Szabadelvű Párt képviselője

történelmi idilljeiben elsősorban a múlt “hétköznapjait” s nem a sorsfordító eseményeket ábrázolja

korabeli dzsentrit két jellegzetes típusban ábrázolja
- képtelen alkalmazkodni századvégen kialakulófélben levő polgári életformához (A gavallérok)
- erkölcsileg lezüllött, kártékony, léha szélhámos, aki másokon élősködik (A Noszty fiú esete Tóth Marival)

1910. május 28.: meghal

2. Írói indulása

főhősei világtól elzárt magányosok, civilizációtól távol élő emberek, akiket szorosabb szálak fűznek a természethez, az állatokhoz, míg az emberi társadalomhoz

találhatók romantikus motívumok, de távolodik a Jókai-féle úri-nemesi romantikától

egyszerű falusiak főhőssé nőnek; együgyűnek hitt emberek hallgatag mogorvasága mögött emberi jóság, bonyolult és mély lelki élet lappang

3. Írói magatartása

nem objektív, személytelen hang, hanem a népi mesemondó tudatvilágát imitálja

beleéli magát a mesélő alakjába; élőszóbeli előadás fordulatait utánozza

közbeszúrt anekdoták, lírai kitérések, ironikus-keserű megjegyzések

természet is “főszereplővé” lép elő; táj él, cselekszik, társalog az emberekkel

IV. Tót atyafiak
1. Bev.

először szakad el Jókai hatásától és talál önmagára

romantikus motívumok (eszményítő törekvések, váratlan jellemfordulatok)

egyszerű falusi emberekben felleli a bonyolult, mély lelki életet és az erkölcsi romlatlanságot

táj fontos szereplő

kis novellákban balladás sejtéssel kettétört emberi sors rejlik

4 hosszabb novella

főhősök: világtól elzárt, hegyekben élő zord, hallgatag emberek; nincs bennük lázongó dac vagy forradalmi indulat

2. Az arany-kisasszony

Krisztinának, Csemez István kémiaprofesszor leányának kezéért verseng két idős, bogaras agglegény: Csutkás tanár úr és Luppán Demeter “bányagróf” ® mindkettő egy kissé félbolond

Krisztina Mirkovszki Miklóst szereti

Csemez István csak akkora darab aranyért adja oda a lányát, amennyit ő maga nyom ® Miklós elmegy Amerikába aranyat ásni ® bolondériákból fakadó tragédia

3. Az a fekete folt; Lapaj, a híres dudás

kötet két rokon novellája

szerk.: hosszadalmas bevezetéssel távolról közelít tulajdonképpeni témához, a novellák meglepetést kiváltó eseményéhez

író az expozícióban a falusi közvélemény ítéletét tolmácsolja

ellentétekre épülő kompozíció: nép ítéletét megváltoztatja második egység történése: nép mellőzött, hallgatag fiai egyáltalán nem olyanok, amilyennek kívülről látszanak

Az a fekete folt

népi mondák légköre; mesébe illő táj

főhőst, Olej Tamást bensőséges szálak fűzik természethez; békességben él 3 legfőbb urával: Istennel, talári herceg őkegyelmességével, tekintetes vármegyével

falusi közvélemény szemében Olej érzéketlen ember; “erdők vadállata”

egyedül a bacsa lelki életének bonyolult mélységeit tárja fel az író ® valóság szemben áll falusiak híreszteléseivel

Taláry Pál herceg, a birtok ura el akarja csábítani Anikát, bacsa lányát ® Olej ellenáll erkölcstelen kívánságnak

herceg a brezinai aklot ajánlja fel Anikáért cserébe ® Olej lelkében iszonyatos küzdelem; végül felülkerekedik benne természetes emberi tisztesség

pillanatnyi erkölcsi botlás ® mardosó önvád

üres szobában csak ajándéklevelet találja Anika helyett ® nyájjal együtt felgyújtja egész aklot, amely az ő szemében a világ legnagyobb kincsének számított

Olej nem tud becstelen módon élni ® erkölcsi igényesség emeli dúsgazdag és kéjsóvár herceg fölé

Lapaj, a dudás

Lapajról is kiderül., hogy valójában mélyen érző, szelíd lelkű, jószívű ember

eladja kincseket érő dudáját két párnáért, egy derékaljért és egy anyakecskéért, hogy felnevelhesse egy öngyilkos cselédlány árván maradt csecsemőjét

4. Jasztrabék pusztulása