Magyarország földrajza

Magyarország földrajza

Formakincsek:

Az afrikai-lemez hozzátolódik az eurázsiai-lemezhez és közben fordul is. Ez bonyolult felszínt eredményez. Egy leszakadt lemezdarab van a Balatontól északra is. A többi mind az Eurázsiai lemez tagja. Magyarország alatt bonyolult mikrolemezek is vannak.

Az óidő nyomai a Zempléni-hegységben, Sopronban és környékén vannak a felszínen kristályos kőzetek formájában. Ekkor kis kivétellel az egész terület víz alatt volt, majd a Thetys egy részéből az apadás során Pannon-tenger lett.

A formák zömmel középidejűek (mészkő, dolomit, a Mecsekben és a Villányi-hegységben üledék), harmadidőszakiak. A homokkő és márga (üledék) kiemelkedett, valamint ekkor készületek a vulkanizmus hatására a Dunántúli-hegység bazaltorgonái, és a Tapolcai-medence és a Börzsöny formakincsei.

A negyedidőszakban a folyóüledék dominál, mert a folyók a jégkorszakban megváltoztatták medrüket (Duna mindenütt Magyarországon). Ekkori a mezőségi lösz.

Az ország nagy része alföld, ill. középhegység (átl. Magasság: 6-800 m). Ez utóbbiak is nagyon lepusztultak, legjelentősebb közülük az Északi-khg.

Ásványkincsek:

Az ország ásványokkal közepesen ellátott. Sok az építőipari alapanyag (mészkő, dolomit, agyag, márga, homok) és az ércek (réz: Recsk, lignit, bauxit: Vértes, gránit). Kevés viszont az energiahordozó (kőolaj: Algyő + import (az energia és a vegyipar is erre épül!!), földgáz: Duna-Tisza köze, Hajdúszoboszló + import), a szén (barna: Északi- és Dunántúli-khg., fekete: Mecsek + import) és az urán (Pécs). Bizonyos ércekből is kevés van (vas: Rudabánya kifogyott à import, arany-ezüst ma határokon kívül, más színesérc: Gyöngyösoroszi kevés). Az ország energiafelhasználása jelentős: Paks 45%.

Éghajlat

Nyugati szelek öve a mérsékelt éghajlati övben. Nedves kontinentális éghajlat és más éghajlatok keveredése is. Medence-jelenség: nagy hideg, nagy meleg; külső hatásoktól védett.

Óceán hatása: Alpokaljáig, Kontinens hatása: szibériai anticiklon: kevés csapadék és nagy hideg/meleg. Mediterrán hatás: enyhe tél, őszi max csapadék. Ezek miatt eltérő frontok alakulnak ki.

Alföld középső része <550< csapadék <600 (maximum, tavasz vége, nyár eleje)< Alpokalja, hegyekben.

Évi középhőmérséklet 10° C, az Alföld középső részén (3000 óra nap) ennél magasabb, Nyugat-Magyarországon, a hegyekben meg alacsonyabb. Közepes hőingadozás: < 25° C.

Növényzete lombos erdő, füves puszta (erdőirtások). Talajviszonyok: mezőgazdasági termeléshez jók. Erdők alatt erdei talaj, folyóknál folyami/öntéstalaj, Mezőföldön löszön mezőségi talaj, mocsarakon láptalajok, füves területeken mezőségi és erdei keveréke: csernozjom, Kelet-Alföldön szikes rossz talaj. A Dunántúli dombvidék egy részén, a lejtőkön talajerózió fenyegeti a jó talajokat. Erdők: 17-18%, a fenyvesek telepítettek.

Lakosság

A népesség fogy, leginkább 35-50 évesek vannak.

Elhelyezkedés: 1/5 Budapesten a monarchia miatt (Béccsel szemben) vonzza az ipart, a Nagy-Magyarországhoz pont jó lenne

2. Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs, Győr

II. világháború után orosz területfejlesztési koncepció: iparfejlesztés, Bp. ellenpólusai egyetemeket kapnak, Északi-khg: ipari tengely

Gyéren lakott: Dunántúli-dombság, Északi-khg-től északra

Elszakadtak: Erdély, Ukrajna, Szlovákia, Vajdaság + Észak-Amerika: 800 000 fő

Foglalkozás: ipar 35% (viszonylag magas), mezőgazdaság 2x% (nagyon magas), szolgáltatás (nyugati szint alatt). A munkanélküliség magas.

A költözőknek nincs anyagi háttere

Lassú átképzések, sok szakképzetlen munkanélküli

Sok ingázó, infrastruktúra hiányos.

Települések:

Budapest + agglomeráció

Megyei jogú város (különleges irányítási funkciók

“sima” városok (üdülő, bánya)

Falvak: nagy (Alföld), közepes (Dunántúl), kis, törpe (<500 lakos: Dél-Dunántúl, Borsod)

Nagy a szórványtelepüléseken (tanya) élő emberek száma.

Ipar – A nemzetgazdaság szerkezete

Jelenleg a piacgazdaság kezdeti stádiumában vagyunk (szocialista tervgazdálkodás à piacgazdaság)

Külföldi tőke, cégek

Gyors átalakulás à sok probléma

Állami tulajdonok privatizálása (nincs pénz működtetni)

Szabad versenyes kapitalizmusra nincs idő, mert minél gyorsabban akarunk csatlakozni.

Gazdaságilag fejlődő ország: GDP 3-5000$ - gyors növekedés (megtermelt érték alapján 1. ipar, 2. kereskedés, 3. mezőgazdaság)

Ipar szerkezete aránytalan à átalakulóban

Sok nagy nyersanyag- és energiaigényű és környezetszennyező ágazat

AZ IPAR: Dunántúli-khg., Bp., Északi-khg. volt

Budapesti agglomeráció feldolgozóipar, gépgyártás, elektronika

Nógrádi-medence, Mátra-vidék szénbányászat, kohászati kzp volt!, ma: korszerű acélipar, üveggyártás, gépgyártás

Borsod energiatermelés (hő), vas-, acélkohászat, jó építőanyag-ipar, kőolaj-feldolgozás

Dunai ipari sáv szállító útvonal, cementgyártás, műszál, üveg

Kelet-Dunántúl Székesfehérvár, alumíniumkohászat

Kisalföld fejlett feldolgozóipar, gépkocsi és közlekedési eszközök, textilipar, élelmiszeripar

Pécs, Mecsek urán, szén válságos, bőripar, tejipar

Délkelet-Alföld, Szeged kőolaj + földgáz bányászat és feldolgozás, gépipar + ami hozzá tartozik, élelmiszeripar

Dunaújváros vaskohászat

Kecskemét élelmiszeripar és kutató központ, gépipar

Debrecen golyóscsapágy, gyógyszer

Szolnok földalatti kőolajtároló, papír

Zalaegerszeg, Szekszárd hús, textil

Mezőgazdaság

Jó adottságok: éghajlat, fekete-, barna- és öntéstalaj, hagyományok és a szövetkezetesítésnek köszönhetően fejlett maradt. A malomipar a 19. század óta fejlett (Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár, nagyvárosok).

Termények:

Szántón gabona

Búza őszi és tavaszi, szárazságtűrő, löszön termesztik (Kőrös-Maros köze, Mezőföld, délen Baranya és Tolna)

Kukorica 50%!!!!, jó termésátlag, búzánál jobb minőségű (ugyanott, mint a búzát + Tiszántúl

Rizs költséges

Zab kevés

Rozs

Ipari növények

Cukorrépa leghíresebb növényünk, igényes (jó föld, nehezen gépesíthető, sok csapadék)

Rostnövények sok napsütés, jó talaj kell nekik (Dunántúl)

Napraforgó hőigényes, de igénytelen, jól gépesíthető, takarmánynak is jó, zsír helyett használható olaj készülhet belőle (Szabolcs-Szatmár-megye, Szolnok-megye)

Zöldség-gyümölcs

Korai zöldségek jobban eladhatók

Nagyvárosok köré települnek (egyenletesen oszlanak el)

Alma Nyírség, Duna-Tisza köze, Zala

Sárgabarack Duna-Tisza köze, Kecskemét, jól eladható

Őszibarack kevésbé érzékeny, délen, Budai-hegyek

Cseresznye, meggy, málna

Szőlőtermesztés mindenütt, de a legjobb Tokajon (Könyv 148. oldal)

Állattenyésztés

Baromfi + takarmány

Szarvasmarha Kisalföld, Dunántúl

Sertés Alföld

A húsipar exportképes. Legjobb termékei a szalámi (Budapest, Szeged), a Gyulai Kolbász és a baromfifeldolgozás (Szeged, Gyula, Békéscsaba, Baja, Szekszárd, Kaposvár és Zalaegerszeg).

Közlekedés

Magyarország tranzitország, jobb úthálózat kéne. Jelenleg a hálózat centrális, a személygépkocsi dominál. Hűtőkamion egyáltalán nincsen. Az áruszállítás a korszerűsítésre szoruló vasúton és vízen (érc, ásvány Dunán, Tiszán) zajlik. A légiközlekedés is többet hozhatna.

Külkereskedelem

Előtérben Németország. Behozatal van olajból (arabok), ércekből (Ukrajna, Románia) és gyógyszeripari termékekből, a kivitel főleg gyógyszerekből és számítógépipari termékekből áll.

Rossz a kapcsolat Romániával és a déli országokkal, de jó az USAval, Japánnal (gépipar, gyógyszeripar, vegyipar), Németországgal (gépipar) és a fejlődő országokkal.

Idegenforgalom

Magas, mert évi 20 millióan mennek át az országon. A turisták főleg közepes és kispénzűek. Jók a lehetőségek, ha a megtartóerő nő. Szakterületek: konferencia- és gyógyturizmus + Budapesten kulturális turizmus. Az idelátogatók főleg tengerentúliak: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Izrael).

Written by Asbót Márton 1998.