Magyarország a 16-17. században
1387–1437: Luxemburg Zsigmond magyar király
fő célja a Német-Római Császárság megszerzése volt
ennek érdekében pénzügyi áldozatokra is kész volt
városokat és vármegyéket zálogosított el
rontotta a pénzt
rosszabbodik a jobbágyság helyzete
megszűnik a szabad költözési jog
terjednek a husziták antifeudális tanai
az erdélyi püspök (Lépes György) 3 évig nem szedte be az egyházi tizedet a pénzromlás miatt 1437-ig, amikor a 3 év elmaradt adóját egyszerre akarta beszedni
1437: Kolozs, Doboka és Belső-Szolnok megyékben kirobban a Budai Nagy Antal kisnemes vezette parasztfelkelés, mely fokozatosan átterjedt az Erdély melletti magyar területekre is
1437. július: Désnél katonai sikert érnek el a parasztok a nemességgel szemben
1437. július 6.: a Kolozsmonostori Egyezmény megkötése a nemesek és a felkelők között
a felkelőket büntethetetlennek nyilvánítják
a feudális terheken könnyítenek
eltörlik a kilencedet
visszakapják a szabad költözési jogot
szabad végrendelkezési jogot kapnak
a parasztok választhatnak településenként egy képviselőt, aki a Bábolnai hegyen megvitathatja kérdéseiket a többi képviselővel, egy évben egyszer
1437. szeptember 16.: az erdélyi előkelők megkötik a Kápolnai Uniót
három nemzet uniója: székely, szász, magyar
kölcsönös segítségnyújtási egyezmény
folytatódik a háború, Kolozsvár a parasztokat támogatja; újabb sikereket érnek el a nemesekkel szemben
II. Kolozsmonostori Egyezmény
1437. december: Kolozsvár ostroma
1438. január vége: Kolozsvár elbukik, a felkelést leverik
1438. február: a Kápolnai Unió megújítása
1458–1490: I. Hunyadi Mátyás magyar király
- megteremtette a központosított monarchiát Magyarországon
1490: Mátyás utódjául törvénytelen fiát, Korvin Jánost (a legnagyobb magyar földbirtokos) jelöli ki, akit azonban a többi trónkövetelő rövid időn belül eltávolít a trónról
a trónra pályázott még III. Frigyes német-római császár, Beatrix, az özvegy királyné, Ulászló és János Albert lengyel hercegek
Ulászló házasságot ígért Beatrixnak, megszerezte ezzel a magyar trónt, de az ígéretét mégsem tartotta be
1490–1516: II. Jagelló Ulászló magyar király
- szétesik a központosított monarchia
- újjáélednek a bárói ligák
- a zsoldoshadsereg, mivel nem kapta meg zsoldját, rabolni, fosztogatni kezdett; 1492-ben Kinizsi Pál szétverte a Feketesereget
- az ország védelmét ezentúl ismét a banderiális hadseregek látták el
a korábbi főúri hatalmi szervek (országbíróság, nádori bíróság) visszakerültek eredeti helyükre
a kormányzást a királyi tanács látta el, melynek az élén főkancellárként az esztergomi érsek állt
a királyi bevételeket a főurak kapták
1512–1520: az oszmán-török szultán I. Szelim volt, aki elhódította a Szreberniki bánságot
a török terjeszkedés miatt X. Leó pápa 1513-ban keresztes hadjáratot hirdetett, melynek Magyarországon való kihirdetésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg
1514. április 9.: Bakócz kihirdette a pápai bullát
aki a keresztes hadjáratban részt vesz, bűnbocsánatot kap
a keresztes sereg élére Dózsa Györgyöt (székely köznemes) nevezi ki
sok jobbágy gyűlik össze a táborokba
a köznemesség meg akarta akadályozni a jobbágyság hadba vonulását
1514. május 15.: leállítják a toborzást, az összegyűlt sereget Erdély felé irányítják, hogy ott csatlakozzon Szapolyai János erdélyi vajda seregével, s együtt induljanak el az Al-Duna vidékére a törökök ellen
1514. május 23.: Apátfalvánál a paraszti keresztesek előőrseit szétverik a nemesek
1514. május 24.: a keresztesek főserege Nagylaknál megverte a nemeseket
következmény: a király és az érsek leállítja a hadjáratot
a parasztok megtámadják a nemeseket
- céljuk: Erdély bázisként való megszerzése
- Szapolyai megakadályozta az Erdélybe való behatolást
június közepén egy erődítmény, Temesvár elfoglalását tűzik ki új célként
Temesvárt június közepén ostromolják (Báthory István a várkapitány)
Báthory (főnemes) Szapolyaitól (köznemes) kér segítséget
Szapolyai hátba támadja Dózsáékat
június 15-én Dózsa fogságba esik, a felkelést szétverték
kivégzik Dózsát
szétverik a megmaradt csapatokat
1514. október: Rákosi Országgyűlés
megtorló intézkedések végrehajtása
a jobbágyok röghöz kötése
heti egy nap robotként való eltöltésére kötelezik a jobbágyokat
1514: Werbőczy István kiadta a Tripartitumot
fő- és köznemesi jogokkal foglalkozik, valamint kis részben polgári és jobbágyi jogokkal is
a főnemesség ellenállása miatt nem iktatják törvénybe, de a köznemesség sokáig alaptörvénynek tekintette
a főnemesség gyenge kezű, idegen uralkodót akart Magyarország élére, a köznemesség viszont egy „
Mátyásszerű”
királyt
1505: Rákosi Országgyűlés
kimondják, hogy idegen uralkodót nem választhatnak, csak magyart
a köznemesség célja Szapolyai János trónara ültetése
1506: házassági szerződés a Jagellók és a Habsburgok között
Jagelló Annának Habsburg Ferdinándot, Habsburg Máriának Jagelló Lajost ígérik oda
1515: a házasságok megkötése
1516: II. Lajos trónra lép
1516–1526: II. Lajos magyar király
- Magyarország a Habsburgok szövetségese lett
- Magyarország gyenge, nincs hadsereg, pénz és a nemesek között összetartás
- a parasztok nem harcolhatnak
a déli végvárrendszer feladata megvédeni az országot a törököktől
1521. augusztus 29.: Nándorfehérvár elfoglalása (kulcsvár)
1521–1524: Orsova, Zimony, Szörény elesik: a végvárrendszer szétesik
1523: Lajos Tomori Pál kalocsai érseket kinevezte főkapitánynak a Délvidéken
Tomori mindent, amit tehetett, megtett a terület védelmének megerősítésére
1526. április: Drinápolyból Magyarország felé megindul a török sereg
Lajos júliusra hirdet gyülekezőt Tolnára
a törökök Eszéknél kelnek át a Dráván
a magyarok úgy vélték, hogy Mohácsnál meg tudják állítani ellenségüket, ezért ide helyezték el csapataikat; a magyar sereg 25000 fős, a török 80000-es
a magyarok taktikája: délután-este, a táborozás megkezdése előtt való támadás a felkészületlen ellenséges seregre
1526. augusztus 29. du. 3 óra: elkezdődik a csata, másfél óráig tart, a magyar sereg és az önálló magyar állam megsemmisül
meghal Lajos, Tomori Pál, a fővezér, Szapolyai György, Szapolyai János testvére, 7 főpap és 28 főúr
Szulejmán bizonytalan volt, nem tudta mit csináljon:
nem foglalta el Budát, csak bevonult (szeptember 8.), kifosztotta és kivonult (október 8.)
Lajos halála után az 1505-ös Rákosi Országgyűlésen elhatározottak szerint a magyar köznemesség Szapolyai Jánost választotta meg Magyarország királyává
a főnemesség külső segítséget várt, ezért I. Ferdinándot választották királlyá, s őt koronázták meg a szent koronával
1526–1540: Szapolyai János magyar király
1526–1564: I. Ferdinánd magyar király
megkezdődik János és Ferdinánd között a hatalmi harc
a magyar főnemesség úgy képzelte, hogy majd V. Károly német-római császár segítséget küld Magyarországnak
1527: Ferdinánd elűzi Szapolyait Magyarországról Lengyelországba
Szapolyai külső segítséget keres, s megtalálja Szulejmánban
Szulejmán célja Magyarország felosztottságának megtartása volt
1529: Szulejmán Bécs ellen vonult
Drinápoly–Eszék–Buda (elfoglalja, átadja Szapolyainak)–Bécs
Bécset ostromolja, a nem megfelelő felkészülés miatt sikertelenül
1532: következő hadjárat
a Dráva mentén halad Eszéktől, majd Kőszeg mellett elhaladva vonul Bécs felé, de megtudta, hogy Bécs elég erős, ezért a Jurisics Miklós által védelmezett Kőszeget foglalja el, majd visszavonul Szulejmán
1537: a Habsburgok ellentámadása Eszéknél, vereség
János és Ferdinánd felismeri, hogy a megosztottság nem jó
1538: Ferdinánd és János aláírja a Váradi Békét, ami kimondta, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd lesz az egyedüli király
1539: János feleségül vette Izabellát, a lengyel királylányt, 1540-ben gyerekük született, János Zsigmond, majd János meghalt
Habsburg reagálás: a váradi béke betartása
osztrákok vonulnak Buda ellen (Budán volt Izabella, János Zsigmond és Szapolyai hívei)
Pest a Habsburgok kezére került, Izabella segítséget kért Szulejmántól
1541: a Habsburgokat megtámadta Szulejmán seregével, elűzte őket Budáról
békés tárgyalások Izabella és Szulejmán között
1541. augusztus 29.: a törökök elfoglalták Budát harc nélkül
Szulejmán Erdélybe küldte Izabellát János Zsigmonddal együtt
Izabella évi 10000 aranyforint fizetése fejében kapta meg Erdély kormányzását
1541: az ország három részre szakadt: Északnyugat-Magyarország: Ferdinándé (királyi Magyarország); Erdély, Partium (Erdélyhez csatolt területek): János Zsigmondé; a Közép- és Dél-Magyarország Szulejmáné: Török hódoltság
Erdély 1570-ig királyság, akkor János Zsigmond a speyeri egyezményben lemondott királyi címéről, Erdély fejedelemség lett
a Török hódoltság 1683-ig fokozatosan növeli területét
1543: hadjárat
1543–1545: szélesedik a Török hódoltság területe: Pécs, Siklós, Székesfehérvár, Veszprém, Visegrád, Esztergom, Tata, Hatvan
1552: hadjárat; területnövelés
Ali budai beglerbég Drégelyt ostromolta (Szondi védte)
Ahmed a szultáni csapatokkal Temesvárt (Losonczi), Szolnokot (Nyáry Lőrinc) Ali csapataival együtt, majd Eger várát (Dobó István, Mekcsei István) ostromolta
1556: hadjárat Szigetvár ellen (Horváth Márk)
1566: hadjárat Szigetvár ellen (Zrínyi Miklós)
Szulejmán bizonytalan: Bécs vagy Eger helyett ide jön
egyik pasáját (Pertev) Gyulára küldte (Kelecsényi László)
Szulejmán ostromolja Szigetvárat
szeptember 6.: a vár ostromának csúcsa: Szulejmán meghal, a leleményes nagyvezír kiülteti a sátor elé, hogy figyeljen a seregre
szeptember 8.: Zrínyi kiront, meghal
1566–1574: II. Szelim török szultán
1564–1576: II. Miksa német császár
1568: Drinápolyi béke Szelim és Miksa között: lezárják az első szakaszt a háborúban, rögzítik a fennálló határokat, a Habsburgok évjáradékot fizetnek (10000 forint)
A Királyi Magyarország
Felvidék és Nyugat-Dunántúl; 6 főkapitányság (székhelyek): Horvát (Károlyváros), Vend (Varsad), Balaton-Drávaközi (Kanizsa), Duna-Balatonközi (Győr), Alsó-Magyarország (Komárom), Felső-Magyarország (Kassa)
1527: felállítják Pozsony székhellyel a helytartótanácsot, aminek az élén a nádor vagy az érsek állt, feladata a magyarországi ügyek irányítása volt
Habsburg államszervek: titkos tanács (az uralkodó tanácsadó testülete), udvari kamara (pénzügy), udvari kancellária (diplomácia, külügy), haditanács (hadügy)
magyarországi hivatalok: magyar kamara (Pozsony), kancellária (Bécs): alá vannak rendelve a bécsi azonos nevű szerveknek
Habsburgok fő feladata a végvárak erősítése, a végvárrendszer kiépítése
a törökök arra törekszenek, hogy a várakat elfoglalják
modernizálódik a végvárrendszer, olasz hadmérnökök irányítják az építést (olasz bástyák)
Erdély
- 1540–1571: hivatalosan János Zsigmond az uralkodó, Izabellának kellene kormányoznia helyette, gyakorlatilag azonban Martinuzzi Fráter György kormányzott
- György hazaküldte Izabellát és János Zsigmondot Lengyelországba
- Erdélyt és a Magyar Királyságot akarta egyesíteni, s Erdélyre is Habsburg hatalmat akart kiterjeszteni
- tárgyalt a Habsburgokkal, Habsburg csapatokat hívott Erdélybe, amik azonban nem tudták volna megvédeni Erdélyt az esetleges török támadástól
- a zsoldosvezér (Castaldo) Fráter Györgyöt alvinci kastélyában 1551 decemberében leszúrta
- Izabella és János Zsigmond visszatért Erdélybe
- 1570: speyeri egyezmény: János Zsigmond le
mond a királyi címről
II. Miksa elismeri Erdély különállását
a két terület véglegesen szétválik
1571: meghal János Zsigmond
1571–1586: Báthory István erdélyi fejedelem
- nem sokat volt Erdélyben, mert 1576-ban Lengyelország királyává választották a lengyel nemesek
- Livón háború
- politikai berendezkedés: a fejedelem nagy hatáskörrel rendelkezik
egykamarás rendi gyűlés választja a fejedelmet
szükséges a választáshoz a török szultán hozzájárulása
Erdély névleg független, de gyakorlatilag erősen függ a törököktől
Erdély köteles volt a töröknek megfelelő külpolitikát folytatni
az erdélyi fejedelem igen nagy önállósággal rendelkezik a rendekkel szemben
Török Hódoltság
- közigazgatási területek: a legnagyobb közigazgatási terület a vilayet, ami szandzsákokra osz
lik, amelyek nahiyékből és kazákból (közigazgatás és bíráskodás szempontjából)
1541: Budai vilayet
1552: Temesvári vilayet
1596: Egri vilayet
1600: Kanizsai vilayet
1660: Váradi vilayet
1663: Érsekújvári vilayet
a vilayet élén beglerbég áll
a szandzsák élén szandzsákbég áll
a Hódoltság élén a budai beglerbég áll
beglerbég: hivatali megnevezés
pasa: tábornoki rang
divan: tanács, a beglerbégek mellett működik
főhivatalnokok: kádik (főbírók)
egyetlen bég sem hozhat intézkedést a kádi beleegyezése nélkül
a kádi segítője a mufti
Koránidézetekkel támogatja a kádit
defterdár: pénzügyek felügyelője, feladata: adóbehajtás
legfőbb állami adó: haradzs, harács
a lakosság (főleg a peremvidéken élők) rossz helyzetben van a kettős adózás miatt
a török nem végzett nagy pusztítást
a mezővárosok a szultánnak adóznak, virágzó városokká válnak
A reformáció Magyarországon
- az 1520-as években megjelenik Magyarországon a reformáció lutheri irányzata
a nemességben talál követőkre
az 1523-as rákosi országgyűlés határoz arról, hogy a lutheri tanok követőit halálbüntetéssel kell büntetni
egyes főurak birtokain ennek ellenére terjed a reformáció eszméje: Thurzó, Perényi, Nádasdy, Török családok birtokain terjesztik a prédikátorok a tanokat
jelentős evangélikusok: Dévai Bíró Mátyás és Melanchton Fülöp
szükségessé válik az evangélikus hitvallás egyesítése
1546: Ötvárosi hitvallás: Lőcse, Kisszeben, Kassa, Bártfa, Eperjes
- az 1540-es években elkezd terjedni a kálvinista irányzat is
a városokban, mezővárosokban terjed
Eger a kálvinisták központja
1562: a kálvinista tanok összefoglalása: Debreceni hitvallás
jelentős kálvinista: Kálmáncsehi Sánta Márton
- az unitárius irányzat az 1540-es és 1560-as évek között terjedt
az irányzatok képviselői hitvitákban tárgyalták meg tanaikat; az unitáriusok egyik jelentős képviselője Dávid Ferenc volt, Méliusz Juhász Péter volt az egyik ellenfele
1571: a protestánsok számára szabad vallásgyakorlást biztosított János Zsigmond Erdélyben, aki maga is unitárius volt
a reformáció terjedésével többen Biblia-fordításba fogtak
Károli Gáspár: protestáns magyar Biblia
Káldy Márk, Sylvester János: katolikus magyar Biblia
- 1570-es évek: megindul az ellenreformáció: az erdélyi fejedelem, Báthory István jezsuitákat visz Erdélybe, akik Kolozsváron és Nagyváradon alapítanak központot
1593–1606: tizenötéves háború
1571–1586: Báthory István erdélyi fejedelem
- lengyelországi királysága idején testvére, Báthory Kristóf a kormányzó
1586–1597: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem
1576–1608: Habsburg Rudolf magyar király
1574–1595: III. Murád török szultán
1595–1603: III. Mehmet török szultán
1603–1617: I. Ahmed török szultán
1592–1605: VIII. Kelemen pápa
- 1591–1592: Hasszán boszniai pasa Sziszek várát ostromolta sikertelenül
- 1593: a horvátországi magyarok vereséget mértek a pasára; III. Murád hadat üzen Magyarországnak
- Erdély függetlenedni akart; a Habsburgok Báthory Zsigmondban szövetségesre leltek
- 1594: sikertelen magyar kísérlet Esztergom visszafoglalására
1595: Gyurgyevói csata: a legnagyobb magyar győzelem a törökök fölött (elfoglalják Esztergomot)
Bocskai István és Vitéz Mihály (havasalföldi vajda) vezette a csapatokat
súlyos török vereség
1596: Nyáry Pál átadja Egert a törököknek
1596: Mezőkeresztei csata (török siker)
1600: Kanizsa elfoglalása (török siker)
1606: Zsitvatoroki béke: rögzítették a határokat, a Habsburgok egyszeri, 200000 forintos pénzösszeg átadásával megváltották az évi 10000 forint fizetését
a háború költségei nagyon megterhelték a Habsburg birodalom kincstárát, ezért a király felségsértési perekbe fogott, amik során földterületekhez és jószágokhoz jutott (a felségsértőket lefejezték)
néhány főúr a perek elől Lengyelországba vagy Erdélybe menekült: pl. Homonnai Druget Bálint, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi várkapitány és Illésházy István országbíró
a Habsburgok és Erdély viszonya egyre romlott
1603: Basta tábornok vezetésével Habsburg csapatok vonultak Erdélybe, s ott sanyargatták a népet
Váradon Bocskai István lett a főkapitány, akit felségsértési perbe vontak, birtokait elvesztette; szentjobbi birtokát Belgioioso foglalta el
Bocskai szembefordult az uralkodóval
A Bocskai-szabadságharc
- 1604–1606: Bocskai-szabadságharc
- Bocskainak nem volt nagy katonai ereje
- megnyerte magának a hajdúkat, azzal, hogy adómentességet és földet ígért nekik
- hajdúk: a középkorban a legfontosabb exportcikk, a szarvasmarha piacra kísérését végezték, a XV–XVI. században a török megjelenésével a hajdúság közé szökött jobbágyok és elbocsátott várkatonák vegyültek, akik raboltak és fosztogattak; a törökök és a magya
rok is üldözték őket
1604: Bocskai Álmosdnál győzött, Osgyánnál és Edelénynél viszont vereséget szenvedett
nő a támogatottsága, sikerül elfoglalnia Váradot, Debrecent és Kassát
katonai sikereinek eredménye: a szökésben lévő főurak (Rákóczi, Illésházy) csatlakoztak hozzá
1605: Bocskai erdélyi fejedelem lesz
a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmének választják
a központja Kassa lesz
1605 vége: letelepíti a hajdúkat Nánás, Vid, Hadház és Nagykálló településeken
1606 eleje: tárgyal a Habsburgokkal
1606: Bécsi béke
vallásszabadságot biztosítottak Magyarország területén a protestánsoknak
Erdély különállását biztosítják
kötelezi a bécsi kormányt a törökkel való béketárgyalásra
haláláig megkapja Szatmár, Bereg és Ugocsa megyéket
Erdély a XVII. században
- Báthory Zsigmond többször lemond az erdélyi trónról, majd visszafoglalja azt
1605–1606: Bocskai István erdélyi fejedelem
- utódjául Homonnay Bálintot nevezi ki, akit a török szultán athnaméjával (beleegyezési nyilatkozat) támogat
- a trónra pályázik Báthory Gábor, Báthory Zsigmond unokatestvérének fia is
- a harmadik pályázó Rákóczi Zsigmond
felső-magyarországi főkapitány volt, aki Erdélybe menekült a szabadságharc idején és amíg Bocskai nem volt Erdélyben, ő kormányozta azt; ellopta az athnamét, és átjavította benne Báthory nevét a sajátjára
1607–1608: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem
- a hajdúk letelepítését nem fejezte be, ezért a hajdúk fellázadtak
- támogatójukat Báthory Gáborban lelték meg
1608–1613: Báthory Gábor erdélyi fejedelem
- Bethlen Gábor volt a legmegbízhatóbb embere
- tárgyalt a törökökkel, rendbe tette Báthory dolgait
- Báthory gyanakvó lett Bethlen politikájával szemben
- 1613: utasítást adott, hogy Bethlent végezzék ki
- Bethlen a törökökhöz menekült, s azok segítségével visszatért
- a szultán Bethlent állította Báthory helyére; Báthory elmenekült
a Gyulafehérvári rendi gyűlésen megválasztották Bethlen Gábort Erdély fejedelmének az erdélyi főurak is
a törökök megkapták Bethlentől Jenő és Lippa várát cserébe a fejedelemségért
1613–1629: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
- Erdély fénykorának kezdete
- kiváló politikus volt Bethlen
- Habsburg-ellenes külpolitika
- a cseh rendek támogatása
- amikor a Habsburg csapatok Prágát ostromolták megtámadta Bécset
elfoglalta Felső- és Alsó-Magyarországot
1620. január: Magyarország fejedelme lett
1620: Magyarország királyává választják
a törökök hajlandóak lettek volna elismerni, ha átadja Erdélyt
Bethlen a Habsburgokkal tárgyalt
1621: Nikolsburgi béke
Habsburg II. Ferdinánddal köti Bethlen
Bethlen lemond a királyi címről és az elfoglalt területekről, cserébe Ferdinánd elismeri Erdély különállását, 7 felső-magyarországi vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa) ad Bethlennek haláláig
biztosítják a protestáns vallásszabadságot Magyarországon
belpolitika:
merkantilista gazdaságpolitika
Colbert a klasszikus atyja, aki XIV. Lajos pénzügyminisztere volt (XVII. század vége)
XVII. század első felében Erdélyben megjelenik
célja: aktív külkereskedelmi mérleg biztosítása; eszköze: protekcionista vámpolitika (védővám-politika); alapja: egy viszonylag fejlett gazdaság, elsősorban fejlett ipar
csak olyan állam képes rá, ami exportra is képes termelni amellett, hogy ellátja a belföldet és az export meghaladja az importot
következménye: nemesfém áramlik be, ami felhalmozódik vagy visszaforgatódik a gazdaságba: befektetés az iparba, hadsereg fejlesztése, improduktív beruházások: kulturális fejlesztések
a Habsburgok csehországi rekatolizációs kísérletei idején Erdélybe menekültek a cseh-morva protestáns iparosok és fejlesztették az erdélyi ipart
1628: feleségül veszi Brandenburgi Katalint a kassai Fekete Sasban
1629: meghal
testvére, István volt a kormányzó, aki most a fejedelmi címre is pályázott, Katalin és Rákóczi György (Zsigmond fia) mellett
a hajdúk megint bizonytalanságba kerülnek, ezért szövetségest keresnek Györgyben
elűzik Katalint
1630–1648: I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
- folytatódik Erdély virágkora
- a harmincéves háborúban a franciák unszolására belépett egy Habsburg-ellenes szövetségbe
- 1644: Hadjárat a Habsburgok ellen
meghódítja Felső-Magyarországot
Alsó-Magyarországot Eszterházy Miklós, a nádor védte, ezért nem tudta meghódítani
1645: Linzi béke
György és III. Ferdinánd (1637–1657, magyar király)
elismerik Erdély különállását, a protestánsoknak Magyarországon vallásszabadságot biztosítanak és György megkapja a 7 felső-magyarországi vármegyét, amiből kettőt (Szabolcs, Szatmár) örökíthet, míg a többit csak haláláig birtokolhatja családja
1648: meghal
1648–1660: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem
jlődés, évi 10000 forint fizetése a törököknek
György erősnek képzeli fejedelemségét
1656: belép egy lengyel-ellenes szövetségbe az oroszokkal
1657: megtámadja Lengyelországot
király akart lenni Lengyelországban
ellenállás nélkül foglalja el Krassót és Varsót
a lengyelek közben Erdélyt támadták, sőt a törökök és a tatárok is, amiért Rákóczi a beleegyezésük nélkül vezetett hadjáratot
a tatárok elfogják Rákóczi seregét
összeomlik Erdély
1658–1662: egymást váltogatják a fejedelmek
1660: Szászfenesi csata: Rákóczi elesik
1662–1690: Apafi Mihály erdélyi fejedelem
- Erdély hanyatlása
- évi 40000 forint fizetése a törököknek
törököktől függ Erdély
enyhe Habsburg-ellenes külpolitika: támogatja az 1670-es évektől kezdődő kuruc mozgalmat
A Királyi Magyarország a XVII. században
1576–1608: Rudolf magyar király
1608–1619: II. Mátyás magyar király
megkoronázása előtt és után új törvényeket hozott
trónra lépése előtti törvények:
biztosítja a szabad vallásgyakorlatot a protestánsoknak
elismeri, hogy a királyi tanács jóváhagyása nélkül nem adományozhat szabad királyi városi címet
a rendek jóváhagyása nélkül nem indíthat hadjáratot
szabályozza a nádorválasztás rendjét: a király által jelölt két katolikus és két protestáns személyből a rendi gyűlés választ nádort
koronázását követő törvények:
gyakorlatilag ekkor válik a rendi gyűlés két táblára: alsó- és felső táblára (a felsőre a király meghívója szükséges, az alsóba a városok és megyék képviselői tartoznak)
megindul az ellenreformáció
Pázmány Péter az egyik fő ellenreformátor, ő alapítja meg 1635-ben a nagyszombati egyetemet (a mai ELTE)
1619–1637: II. Ferdinánd magyar király
1637–1657: III. Ferdinánd magyar király
- a harmincéves háború Erdély és a Királyi Magyarország között
- 1648: westfaliai béke
- a török birodalom gyengül
- a Habsburgok 1649-ben meghosszabbítják a zsitvatoroki békét 29 évre, ezzel kiváltják a ma
gyar rendek felháborodását (vezéregyéniség: Zrínyi Miklós (1620–1664), költő-hadvezér)
1647: horvát bán lett
1653: megpályázta a nádori méltóságot (Wesselényi Ferenc elnyerte előle)
röpiratokkal próbálja összefogni a magyar nemességet (Tábori kis trakta, Vitéz hadnagy stb.)
Mátyás király életéről való elmélkedések (a mű címe)
nemzeti uralkodós központi monarchia megteremtése a célja (1657-ig II. Rákóczi Györgyöt tekinti az ideális uralkodónak)
Az török áfium ellen való orvosság
hogyan képzeli el a török kiűzését:
- nemzeti hadsereg létrehozása magyar hadvezetéssel
a magyaroknak önerőből kell kiűzni a törököket az országból
békeidőben 12000 fős zsoldos hadsereget kell fenntartani (6000 gyalogos és 6000 lovas katona), háborúban ennek a dupláját
1657–1705: I. Lipót magyar király
- 1663: a török nagyvezír, Köprülü Ahmed egy Bécs-elleni hadjáratot indított
Párkánynál győzött, elfoglalta Érsekújvárat, de a Habsburg erők megállították Bécsnél
1663–1664: Zrínyi sikeres téli hadjáratot vezetett: 1664 elején felégették az eszéki Dráva-hidat és ostromolni kezdték Kanizsát, de elfoglalni nem tudták
1664: a Habsburgok Montecuccoli vezetésével hadjáratot indítottak a törökök ellen
augusztus 1-jén megnyerték a szentgotthárdi csatát
az uralkodó békét kötött a törökökkel: vasvári béke; visszaadták a törököknek az elfoglalt területeket
a béke nagy felháborodást váltott ki a nemesek között, akik szervezkedni kezdtek
vezetők: Wesselényi Ferenc, nádor, Nádasdy Ferenc, országbíró, Lippai György, esztergomi érsek, Zrínyi Péter, horvát bán, Frangepán Ferenc, jelentős horvát főúr
a Wesselényi-féle összeesküvés helyszíne: a sárospataki vár Sub-rosa terme
itt a vezetők és Rákóczi Ferenc gyűltek össze
Habsburg-ellenes felkelést akartak kirobbantani, ehhez pedig a protestáns nemesek is csatlakoztak
nem áldoztak sok pénzt a felkelésre
1666: meghalt Lippai
1667: meghalt Wesselényi
1670: Zrínyi és Rákóczi vezetésével kirobban a felkelés
mindketten Bécsbe menekültek a következmények elől
Wesselényi özvegye (Széchy Mária) feltárta az összeesküvés részleteit
a felkelés vezetőit és résztvevőit letartóztatták
1671. április 30.: Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt kivégezték, több nemest elítéltek
Rákóczit anyja 400000 forinttal kiváltotta
Lipót uralkodása alatt indul meg az abszolutizmus kiépülése
jobbágyterhek növekedése
rendszeressé válik a porció (a jobbágyok által a katonáknak nyújtott ellátás)
állandó zsoldoshadsereg felállítása
a jobbágyterhek és az erőszakos ellenreformáció elől szöknek a jobbágyok
1673–1674: 700 protestáns papot idéztek bíróság elé, 300 megjelent, ezeket áttérésre szólították fel, aki nem tért át, azt kivégezték
a rendek háttérbe szorítása érdekében Lipót beszüntette a nádorválasztást, helyette egy hét fős tanácsot, a guberniumot állította az ország élére
1670-es évek: elbocsátják a végvári katonákat
a jobbágyok, a felkelők, a protestánsok és az elbocsátott katonák a Partiumban gyülekeztek: kurucság
portyáznak a Magyar Királyságban, Habsburg-ellenes mozgalmat indítanak el
1670: Fogarasi egyezmény: a lengyelek, a franciák és az erdélyiek között kötik: Habsburg-ellenesség, támogatják a kurucokat
1677: Varsói egyezmény: a fogarasi egyezmény megújítása: az erdélyiek megfelelő vezérkart biztosítanak a kurucságnak
Wesselényi Pál (nádor) és Teleki Mihály vetélkedett a kurucok vezetői címéért
Thököly Imre Árva megyei nemes a kurucokhoz menekült, akiknél vezető szerepet töltött be és összefogta a kurucokat; feleségül vette Rákóczi özvegyét, Zrínyi Ilonát (II. Rákóczi Ferenc nevelőapja lett)
sikeres hadjáratokat vezettek a Felvidéken: a Garamig terjedő területet elfoglalták
1682: a törökök évi 20000 forint fizetéséért elismerik Közép-Magyarország fejedelmének Thökölyt
Lipót változtatni akar: 1681-ben országgyűlést hív össze: fölszámolja a guberniumot és engedélyezi a nádorválasztást
1682: kölcsönös segítségnyújtási egyezményt köt III. János lengyel királlyal a török ellen
1683: Kara Musztafa nagyvezír megindult egy 150000 fős sereggel Bécs ellen
1683: Bécs ostroma: Bécset Starhemberg védte 6000 fős sereggel júniustól szeptemberig
szeptember: Lotharingiai Károly és III. János vezetésével felmentő sereg érkezett; meghalt Musztafa
1683: a Habsburgok elfoglalták Esztergomot
1684: a Szent Liga megalakulása: Ausztria, Lengyelország, Velence
céljuk: a török kiűzése
1685: elfoglalják Érsekújvárat; felszámolják a kuruc-mozgalmat
csak Munkács maradt a kurucoknál 1688-ig, amit Zrínyi Ilona birtokolt
1688: elfoglalják Munkácsot
Zrínyi Ilona Habsburg fogságba esett, kicserélték a törökökkel, így Thökölyhez került Törökországba
1686 júliusa: megkezdődik Buda ostroma Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel és Bádeni Lajos vezetésével (a budai basa Abdurrahman volt)
1686. szeptember 2.: Buda elfoglalása
1687: Nagyharsányi csata: Lotharingiai Károly vereséget mér a törökre
1688: Miksa Emánuel elfoglalja Belgrádot
1690: Belgrád török kézre kerül
1691: Szalánkemeni csata: Bádeni Lajos győz
1697: Szavolyai Jenő a Zentai csatában döntő vereséget mér a törökre
1699: a törökök megkötik a Karlócai békét
a Temesköz kivételével mindenről lemondanak
elismerik a Habsburgok jogát Erdélyre
a kuruc emigrációt a határoktól távol telepítik le
megkezdődik a lipóti abszolutizmus kiterjesztése Magyarországra
növekvő jobbágyterhek
végvárak megszüntetése
új védővonal kiépítése a déli határon, nem magyar zsoldos hadsereggel
erőszakos ellenreformáció
1687: Caraffa tábornok Eperjesen törvényszéket hozott létre, a protestánsokat itt végezték ki (a nádor fellépése vetett véget a dolognak)
1687: Pozsonyi országgyűlés: új öröklési rend meghatározása: az osztrák Habsburgok kihalása esetén a spanyol ág örökli Magyarországot, ha az is kihal, a magyarok visszakapják a szabad királyválasztás jogát
1690: meghal Apafi Mihály
Erdélybe is Habsburgok mennek
Lipót kiadja a Diploma Leopoldiumot
rendezi Erdély jogállását
Erdélyt nem csatolják a magyar területekhez, hanem a császárság külön tartományaként kezelik
élére guberniumot neveznek ki
bármilyen határozat, kinevezés életbe léptetéséhez a bécsi udvarnak is bele kell egyezni
rnyékén a katonaság erőszakos fellépése és az ellenreformáció miatt egy Habsburg-ellenes parasztfelkelés robban ki
Tokai Ferenc és Szalontai György vezetésével kitört a Hegyaljai felkelés
Bercsényi Miklós bandériuma leveri a felkelést
Rákóczi a felkelés elől Bécsbe menekült, majd visszament Sárospatakra és XIV. Lajos francia királlyal levelezett, ami kitudódott, és ezért Rákóczit Bécsbe vitték és börtönbe zárták
1701: megszöktetik Rákóczit: Lengyelországba menekült, Brezán várában várja az alkalmas pillanatot a visszatérésre
az osztrák-francia viszony rossz
II. Károlynak, az utolsó spanyol királynak nem volt fia; Lipót úgy gondolta, majd ő kapja meg a trónt
1699–1700: a spanyol Habsburgok közelebb álltak rokonilag Bourbon Fülöphöz mint Lipót családjához, így aztán Fülöp a trónörökös
1701–1714: Lipót megvívta a spanyol örökösödési háborút, melyben Nyugat-Európa összes hatalma részt vett
1700–1721: Északi háború Oroszország és Svédország között
1703–1711: Rákóczi-szabadságharc
1703: a parasztok gyülekeztek Hegyalján, ahol korábban is, hasonló okok miatt (növekvő terhek, a zsoldosok erőszakossága)
Esze Tamás tarpai jobbágy, Kis Albert és Bige György volt kurucok a vezetői a felkelésnek
felismerik a tényt, hogy egyedül gyengék, ezért Rákóczihoz fordulnak segítségért, aki Brezán várában várt a megfelelő pillanatra a visszatéréshez
1703. május: Rákóczi kiadta a Brezáni Kiáltványt, amiben hadba hívta Magyarország lakosságát
Rákóczi zászlókat adott Eszééknek
Tarpa környékén sokan gyülekeztek
1703. május 21.: a zászlók kibontásával megkezdődik a felkelés (a zászlókon a Cum Deo Pro Patria Et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért) felirat szerepelt)
a csatlakozott jobbágyok elindultak a határ felé Rákóczi elé
belefutottak Báró Károlyi Sándor szatmári főispán megyei bandériumába, ami vereséget mért a felkelőkre (1703. június 7., Dolha), Károlyi a vezetők egy részét és Rákóczit Bécsbe vitte, hogy a felkelés megállítása miatt jutalmat kapjon Lipóttól, aki nem adott semmit, mert el volt foglalva a spanyol rokonokkal
a szétvert parasztok újra gyülekeztek, Rákóczi elé vonultak, de csalatkoztak Rákócziban, mert annak nem volt túl nagy serege, amivel döntően emelhette volna az összetoborzott parasztsereg ütőerejét
1703. június 16.: Rákóczi kis sereggel bár, de Magyarországra érkezett
1703. július 18.: kiadja a Naményi Pátenst, amiben hadba hívja a nemességet
csak a kurucok és a hajdúk csatlakoztak
1703. augusztus: Vetési Pátens kiadása, a fegyverfogó jobbágyokat mentesíti a feudális kötelezettségek alól, viszont az otthonmaradókat azok viselésére kötelezi, ezzel jelezve a nemességnek, hogy nem ők a célpontok, hanem a Habsburgok
1703. ősz: nemesek is csatlakoznak, az elsők között volt Károlyi Sándor
1703. év vége: a kurucok kezére kerül Észak-Magyarország, a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze
1704: a gyulafehérvári erdélyi országgyűlés Rákóczit Erdély fejedelmévé választotta
vereséget szenvednek Koroncónál és Nagyszombatnál
a Höchstä
dti csatában a franciák, XIV. Lajos serege vereséget szenved a Habsburgoktól, ezzel megszűnik, mint katonailag erős szövetséges, ezek után már csak pénzzel tudja támogatni Franciaország a felkelést
1705: Szécsényi országgyűlés:
Magyarország államformája rendi konföderációs lesz, aminek vezetője egy vezérlő fejedelem: Rákóczi Ferenc; az államforma hasonlít a Lengyel Nemesi Köztársaságra
Rákóczinak nincs korlátlan hatalma, a rendeknek komoly beleszólásuk van a törvényhozásba
Rákóczit egy udvari tanács segíti, ami 3 főpapból, 10 főúrból és 15 köznemesből állt
a protestáns vallásszabadság kimondása
1705: Bottyán János (Vak Bottyán) katonai sikereket arat, a kurucok kezére kerül a Dunántúl; Rákóczi Erdélyt is kézbe akarja venni, de Zsibónál vereséget szenved
1707: Ónodi országgyűlés
a Habsburgok trónfosztása
a királyi címet Rákóczi nem fogadja el, szerinte idegen király kell, két jelöltje van: Miksa Emánuel és Frigyes Vilmos porosz trónörökös; végül Frigyes Vilmos lesz a kiválasztott
Rákóczi csapatokkal vonul Frigyes Vilmos elé, de 1708-ban a Habsburgoktól Trencsénnél vereséget szenved, Frigyes Vilmos végül nem lesz magyar király; XIV. Lajossal lazul a szövetség
1707: új szövetséges: I. (Nagy) Péter orosz cár, aki nem tud segítséget küldeni, mert el van foglalva az északi háborúval
1708: bomlás, hanyatlás a kurucság között
a Sárospataki országgyűlésen Rákóczi elfogadtatja, hogy az összes jobbágy, aki a háború végéig fegyvert visel hajdúszabadságot kapjon; már nem állítható meg a hanyatlás
1709: kiürítik a Dunántúlt és Alsó-Magyarországot
1710: csak Felső-Magyarország van kuruc kézen
utolsó jelentős csata: Romhányi csata, döntetlen
1711: Rákóczi elhagyja az országot, Nagy Péterhez megy tárgyalni; Károlyi tárgyalásokat kezd a Habsburgokkal
1711. április 30.: Báró Károlyi Sándor és Gróf Pálffy János valamint a Habsburg uralkodó békét köt: Szatmári béke
büntetlenség az összes katonának, feltéve, hogy leteszik a hűségesküt a Habsburgoknak
Rákóczi nem él a lehetőséggel, hogy birtokait megtartsa, Franciaországba, majd Törökországba menekül (1735-ben halt meg)
1711. május 1.: Majtényi fegyverletétel
társadalmi kérdés: különböző társadalmi rétegek fogtak fegyvert, a társadalmi ellentétek a vereségeket követően elharapództak, az ok: a katonai vezetésben nagy szerepet játszott a származás, szemben a tehetséggel (az összes vezető nemes volt), Esze Tamás is csak ezredesi rangig vitte
hadsereg: 3 részből áll:
1.: udvari ezred (francia kiképzők által kiképzett, viszont kis létszámú, nagy ütőerejű haderő)
2.: talpasok (jobbágyok, nagy létszámú képzetlen haderő, legkisebb katonai erő)
3.: lovasság (kurucok, ez volt a legsikeresebb, viszont fegyelmezetlenségük miatt erejüket nem tudták kihasználni a csatákban)