Hollandia
Hollandia a Benelux államok közösségébe tartozik. Ezek kicsi, sűrűn lakott országok nagy
történelemmel. A 16-17. században az egész világot behálózó kereskedelmi telepeket és útvonalakat hoztak létre, és igen nagy gazdagságra tettek szert. Gyarmata volt Indonézia. Fellendülésében kulcsszerepet játszott a kedvező földrajzi fekvés (Északi-tenger, Rajna, Maas). 1960 után Belgiummal és Luxemburggal együtt megnyitotta határait (munkaerő, tőke), ez volt az Európai Unió bölcsője.Területének 1/4-e mélyföld, a gátakkal védett, de a viharoktól mégis veszélyeztetett terület az ország 2/3-a. Az ország területét folyamatosan növelik ún. polderesítéssel. A folyamat a legszigorúbban megtervezett és kivitelezett, minden eshetőségre számítanak (globális felmelegedés).
Éghajlata óceáni (700mm), talaja a Holland-síkság nyugati felén tengeri, folyami üledékkel boított tőzeges, keleten jégkori homok, vályog és podzol.
Mezőgazdasága igen fejlett. A terméshozamok világrekordúak, mert nagy értékű árukat termelnek nagy beruházásokkal. Hatalmas fűtött üvegházakban egész télen termelnek zöldséget, dísznövényeket, virágokat. Az ország keleti felén rozsot, burgonyát, búzát és cukorrépát termelnek.
A vezető ág mégis az
állattenyésztés, mert a klíma kedvez a legelőknek. A sok tehén az enyhe telekkor is kint legel. A tejet sajttá, vajjá, tejporrá dolgozzák fel. Tejtermék-exportban világelső, de jelentős a sertés- és baromfitenyésztése (hulladék).Legnagyobb kikötőjében, Rotterdamban megy át a legnagyobb mennyiségű áru a világon (tranzit-forgalom). Gyáripara csak az I. világháború után indult meg fejlődésében, külföldi nyersanyagokra épül, exportra termel. Az
ipar két fő központja Amszterdam és Rotterdam. Legnagyobb gyára az ijmuideni vaskombinát, mely csak importanyagokat használ. Az itteni alapanyagok a gépgyártás mozgatói. A legfőbb gépek a kikötőben használt daruk és hűtőkocsik. Itt székel a világméretű elektronikai cég, a Philips (Eindhoven). A legtöbb munkást az élelmiszeripar foglalkoztatja.Vegyiparának a 60-as években feltárt kőolajmező adott nagy lendületet. Beindult az aluminiumkohászat, és rengeteg kőolaj-finomító épült. Az üzemek ma már nincsenek kihasználva, de a Shell cég még így is az első nagyvállalatok közt van Európában.
Érdekes jelenség az ipari városok patkószerű elhelyezkedése. A központok közül kiemelkedik Amszterdam (kereskedelem, pénzügy), Hága (politikai központ) és Rotterdam (ipar, kikötő). E 6 milliós patkóváros növekedése megállt, a fejlődés súlypontja a belső országrészre tevődött át.
Written by Asbót Márton 1996.