Hollandia
Hollandia a Benelux államok közösségébe tartozik. Ezek kicsi, sûrûn lakott országok nagy történelemmel. A 16-17. században az egész világot behálózó kereskedelmi telepeket és útvonalakat hoztak létre, és igen nagy gazdagságra tettek szert. Gyarmata volt Indonézia. Fellendülésében kulcsszerepet játszott a kedvezõ földrajzi fekvés (Északi-tenger, Rajna, Maas). 1960 után Belgiummal és Luxemburggal együtt megnyitotta határait (munkaerõ, tõke), ez volt az Európai Unió bölcsõje.
Területének 1/4-e mélyföld, a gátakkal védett, de a viharoktól mégis veszélyeztetett terület az ország 2/3-a. Az ország területét folyamatosan növelik ún. polderesítéssel. A folyamat a legszigorúbban megtervezett és kivitelezett, minden eshetõségre számítanak (globális felmelegedés).
Éghajlata óceáni (700mm), talaja a Holland-síkság nyugati felén tengeri, folyami üledékkel boított tõzeges, keleten jégkori homok, vályog és podzol.
Mezõgazdasága igen fejlett. A terméshozamok világrekordúak, mert nagy értékû árukat termelnek nagy beruházásokkal. Hatalmas fûtött üvegházakban egész télen termelnek zöldséget, dísznövényeket, virágokat. Az ország keleti felén rozsot, burgonyát, búzát és cukorrépát termelnek.
A vezetõ ág mégis az állattenyésztés, mert a klíma kedvez a legelõknek. A sok tehén az enyhe telekkor is kint legel. A tejet sajttá, vajjá, tejporrá dolgozzák fel. Tejtermék-exportban világelsõ, de jelentõs a sertés- és baromfitenyésztése (hulladék).
Legnagyobb kikötõjében, Rotterdamban megy át a legnagyobb mennyiségû áru a világon (tranzit-forgalom). Gyáripara csak az I. világháború után indult meg fejlõdésében, külföldi nyersanyagokra épül, exportra termel. Az ipar két fõ központja Amszterdam és Rotterdam. Legnagyobb gyára az ijmuideni vaskombinát, mely csak importanyagokat használ. Az itteni alapanyagok a gépgyártás mozgatói. A legfõbb gépek a kikötõben használt daruk és hûtõkocsik. Itt székel a világméretû elektronikai cég, a Philips (Eindhoven). A legtöbb munkást az élelmiszeripar foglalkoztatja.
Vegyiparának a 60-as években feltárt kõolajmezõ adott nagy lendületet. Beindult az aluminiumkohászat, és rengeteg kõolaj-finomító épült. Az üzemek ma már nincsenek kihasználva, de a Shell cég még így is az elsõ nagyvállalatok közt van Európában.
Érdekes jelenség az ipari városok patkószerû elhelyezkedése. A központok közül kiemelkedik Amszterdam (kereskedelem, pénzügy), Hága (politikai központ) és Rotterdam (ipar, kikötõ). E 6 milliós patkóváros növekedése megállt, a fejlõdés súlypontja a belsõ országrészre tevõdött át.
Written by Asbót Márton 1996.