A germánokkal elõször Marius ütközött meg i.e. 101-ben. Ezek akkor a kimberek voltak. Ezt követték a germánok elleni Markomann-háborúk. Alarich a gótokkal 401-ben tört be Italiába.

I.sz. 406-ban jelentek meg a vandalok. Elõször Hispaniában telepedtek le, majd 414-ben a vizigótok nyomásának engedve a 429-ben Geiserich vezetésével átkeltek Africába és 439-ben elfoglalták Carthagot és ez lett fõvárosuk. Vallásuk arianizmus volt. 455-ben feldúlták Rómát. A bizánci Belisarius 534-ben Carthago elfoglalásával Észak-Africát Bizánchoz csatolta.

A burgundok a Balitkumból jöttek a gepidák nyomására. A 3. században a Rajna jobb, majd a germán mozgások hatására az 5. század elején annak bal partján telepedtek le. Róma betelepítette õket és Aëtius irányítása alatt harcoltak Catalaunumnál. Késõbb elfoglalták Lion környékét és ez lett fõvárosuk. Az 5-6. század fordulóján királyuk, Gundobad törvénykönyvet adott ki, melyben a szokásjogok mellett nagy hangsújt kapott a vérdíj. 500 körül visszavertek egy frank támadást, és szövetséget is kötöttek, mely szerint Chlodvig frank uralkodó feleségül vette Gundobad unokahúgát, Klotildot és Gundobad fia, Sigismund egy keleti gót uralkodó lányát, Osztrogothát vette el. Sigismund vette fel arianizmus helyett a katolicizmust. 534-tõl frank uralom alatt éltek.

Az osztrogótok elõbb Pannoniaban, majd a Balkánon telepedtek le, és jó kapcsolatot építettek ki Bizánccal. 488-ban Bizánc bíztatására Italiába nyomultak Theodorich vezetésével, és 490-493-ig ostromolták Ravennat, majd létrehozták az Italiai Osztrogót Királyságot. A király, Theodorich halála utáni trónviszályok gyengülést okoztak, ezért Belisarius 535-tõl Italiában harcolt tovább. 552-ben Totila uralkodónõ vesztett Narsessel szemben, így Italia is Bizánc kezére került.

A longobárdok 510 körül a gepidákkal harcoltak a Kárpát-medencéért, de Alboin uralkodó az avarok segítségével elért gyõzelem (567.) után 568-ban a benyomuló avarok elõl Észak-Italiába menekült. Az új fõváros Pavia lett. 630 körül Rothari törvénykönyvet adott ki. A 750-770-es években a pápákkal való rossz kapcsolat miatt a frankoktól szenvedtek vereségeket. (756-ban Kis Pippintõl, majd 774-ben Nagy Károlytól.) A vereségek hatására megszûnt a Longobárd Királyság.

A vizigótok 410-ben feldúlták Rómát, majd Dél-Galliában és Hispaniában megalakították a Vizigót Királyságot Tolosa közonttal. Korai uralkodójuk, I. Theodorich Róma oldalán halt meg 451-ben Catalaunumnál. 507-ben vereséget szenvedtek a frankoktól és a 6. század végére kiszorítódtak Dél-Galliából. Arianizmus helyett felvették a kereszténységet. 711-ben Tarik arab vezér Észak-Africából átkelve legyõzte a vizigótokat és ettõl kezdve arab uralom volt Hispaniában.

A frankokat lásd frankok.doc !