973: A drúzok fõvárosukká nevezik ki al-Kahirah („ gyõzelem”) újonnan alapított városát

987: Franciaországban Capet Hugo uralomrajutásával egy új, a Capeting-dinasztia veszi kezde-tét, mely elõször csak az Ile-de France területe felett élvezhetett teljhatalmat. Capet felvette a Rex Francaurum címet.

1015: Az oroszországi, 10-11. századi trónviszályokból Bölcs Jaroszláv (Jaroszláv Mudrig) kerül ki gyõztesen. Uralkodása alatt Oroszország eléri fénykorát, ekkor épült az Aranykapu avagy a Szófia Székesegyház.

1053: Kerullarios Mihály konstantiná-polyi pátriarka bezáratta a latin templomokat. Intézkedésével ismét nõ a kelet—nyugat közötti ellentétes feszültség.

1055: Alp Arslan szeldzsuk török uralkodó megszerzi Bagdadot és egyben az Anatóliai Szeldzsuk Szultánság fõvárossá is teszi azt.

— A pápai székbe II. Miklós, elsõ reformpápa kerül,

— II. Miklós összehívta a lateráni zsinatot, ahol kijelentették: a pápát ezentúl a bíborosok választják meg, a bíborosokat pedig a pápa. (Ezzel a császár kezébõl kikerül az invesztitúra joga)

1073: VII. avagy Hildebrand Gergely pápává választásával folytatódnak az egyházi reformok. A pápa fõ célkitû-zése a civitas dei (isteni város) megvalósítása.

1076: A pápa jogos, a császárt az invesztitúra miatt megdorgálni. A wormsi birodalmi zsinaton elhatároz-zák, hogy megfosztják trónjától VII. Gergely pápát. A pápa ezt megtudva kiátkozza a császárt, IV. Henriket és híveit feloldja a hûbéreskü alól.

1077: A császár elmegy Matildhoz — mivel a pápa is itt tartózkodott — és többnapos bocsánatkérésre szánja el magát. VII. Gergely szíve a második nap után megesik a fagyoskodó ural-kodón és kiengesztelõen felszabadí-totta VI. Henriket a kiközösítés alól.

— I. Vilmos angol uralkodó összehívta a Salysburgi gyûlést, ahol kijelentette: „ mától minden vazallus közvetlenül a király hûbérese”.

1088: II. Orbán pápa elsõ pápai éve

1089: II. Orbán pápa kötelezõvé tette a cölibátust — az egyházi tisztségviselõ eztán tehát nem házasodhatott —, továbbá eltörölte a szimóniát (egyházi tisztségek értékesítése), illetve elvette a világiaktól az invesztitúra (pápaválasztás) jogát.

1095: Clermont-i zsinat, mely során a keresztény hívõket “fegyveres zarándoklatra” hívták a szeldzsuk törökök terjeszkedésének megállítá-sára a Bizánci Császársághoz. A rengeteg megmozdult paraszt fõként az öncélú területszerzés lehetõsége miatt vállalkozott a feladat teljesítésére

1096: Remete Péter megindítja az elsõ keresztes hadjáratot a Bizánci császárság felé, hogy segítsen nekik a betörõ szeldzsuk török nép megfékezésében. A magas fokú fegyvertelenség végett azonban a csapatok vereséget szenvedtek az ellenséggel szemben.

1097: A dél-itáliai normannok vezetõje, Tankred váratlan és jelentõs sikereket ér el hadjáratai során: elfoglalta Nikaiát, amit átadott Bizáncnak. Edessát, azonban már nem.

— I. Henrik angol uralkodó trónrajutása. Miután a 13 éves „ kongás” után helyreállította Angliában a rendet, reformkísérleteket tett: bíróságok ítéleteit ellenõrzõ mozgóbíróságokat, a rendfenntartással és a királyi adók begyûjtésével foglalatoskodó Sheriff-hivatalokat, illetve királyi kincstárat létesített.

1118: A templomos lovagrend kialakulásának évszáma, mely nevét a Jeruzsálemi-fõtemplomról, mint központjukról kapta.

1122: V. Henrik császár és II. Callixtus pápa a Wormsi concordatumban lezárja az I. Invesztitúra háborút, a pápaválasztás joga ezentúl a gyûrû és a pásztorbot átvételével kizárólagosan a pápa joga lehetett.

— A Német-Római Birodalomban új dinasztia alakul, megalapítója, Hohenstauf Konrád (1152—1190) nevérõl kapja a Hohenstauf el-nevezést

— VII. Lajos, francia uralkodó elsõ éve a trónszéken

— Az Almorávida állam bukása az 1130-ban alakult Marokkói Állam terület-bõvítési célkitûzésének sikeres végre-hajtása miatt.

1152: Hohenstauf Konrád, a Hochenstauf dinasztia elsõ uralkodójának hatalomra jutása a Német-Római Birodalomban.

1154: II. Plantagenet Henrik, Anglia, Aquitánia, Gascogne és Normandia uralkodója trónra jutása. Reformin-tézkedései közül a legjelentõsebb a peres szokások (boszorkányégetés) eltörlése, 12 fõs esküdt szék, a Királyi Bírói Hivatal és a Kancellári Hivatal felállítása, illetve a hadba vonulást kiváltó pajzspénz bevezetése volt.

1162: I. avagy Barbarossa Fridrig (Rõtszakállú Frigyes), hatalmának kiterjesztése érdekében megtámadja Milanot, a legjelentõsebb észak-itáliai várost, és lerombolja azt.

— Thomas Becket, a II. Plantagenet Henrik által megalapított Kancellári hivatal elsõ hivatalnokának szembe-szegülés miatti szándékos meggyilko-lása.

1176: A legnanoi csata során a Lombardi Liga III. Sándor pápa vezetésével vereséget mért Rõtszakállú Frigyesre, a bizánci császárra.

— A III. keresztes hadjárat kezdete, vezetõi I. avagy Barbarossa Fridrig (Rõtszakállú Frigyes) németrómai császár, Fülöp Ágost, a német had vezetõje valamint I. avagy Oroszlán-szívû Richárd voltak. Egyetlen siker Cyprus elfoglalása volt Oroszlánszívû vezetésével.

— I. avagy Oroszlánszívû Richárd uralkodásának elsõ esztendeje.

— A német-római Hohenstauf Konrád, elsõ dinasztiabeli császár uralkodásá-nak utolsó éve.

— A Lombard Liga elleni legnanoi csatát megvívott I., Rõtszakállú Frigyes a III. keresztes hadjárat során vízbe fúl.

1199: Oroszlánszívû Richárd utolsó uralkodási éve; részt vett a III. keresztes hadjáratban, mely alkalmá-val elfoglalta Cyprust. I. Lipót Auszt-riában fogvatartotta, és váltságdíjat követelt. Utóda I. Földnélküli János.

— A IV. keresztes hadjárat kezdõ éve, melynek végkifejletét az okozta, hogy a velenceiek nem kapták meg a keresztesek szállításáért járó béreket, s így bosszúból kis módosítást hajtottak végre az útvonalon: a célpont Jeruzsálem helyett Bizánc lett. Elvették Zára városát.

1204: A IV., „ félreirányított” keresztes hadjárat ebben az évben zárult le, mely során a keresztesek elfoglalták Bizáncot, s az a velenceiek kezébe került. Az ittlakó Paleolog-dinasztia Iznikbe és Trapezundba menekült, s ezzel gátlások nélkült adtak lehetõ-séget a Latin Császárság kialakulá-sának.

1207: Földnélküli János angliai uralkodó a Loire-tól északra fekvõ területeket elvesztette. (Innen nevének eredete is.) Anjou, Bretagne és Normandia így II. Fülöp Ágost francia király kezébe került, Flandria azonban függetle-nedett.

— A IV. és az V. keresztes hadjárat között, 1212-ben zajlott a gyerekek hadjárata. A korábbi veszteségek kiküszöbölése érdekében a honatyák úgy határoztak, olyan személyeket kell hadba küldeni, akik még nem szen-vednek bûnöktõl; ezek voltak a gyere-kek. Elhatározásuk azonban kudarcot vallott: az ellenség a gyerekeket eladta rabszolgáknak.

— Az almohád—spanyol ellentét döntõ összecsapására Las Navas de Tolosa-nál került sor, aholis a spanyol királyságok vereséget mértek az almohádokra és ettõl kezdve megállít-hatatlan lesz az Ibér-fsz egyesítése, azaz megindul a Reconquista.

— II. Hohenstauf Frigyes, Nápoly és Szicília német-római uralkodójának hatalomra jutása és az invesztitúra-háború felelevenítése, mellyel IX. Gergely „ két tûz közé került”.

1215: Az angliai, 1214-es bovinesi vereséget a 61 cikkelybõl álló Magna Charta Libertatum (Szabadság Nagy Oklevele) ellensúlyozza.

— III. Ince pápaságának utolsó esztendeje. Az ezt megelõzõ eszten-dõkben virágzó pápai állam jött létre.

1220: A szeldzsuk törökök 13. sz-i „ virágzásuk” kezdete. I. Alaeddin Keykubad amellett, hogy a fõvárost Konyába helyezte át, jelentõs építkezé-sekbe is belevágta fejszéjét (karaván-szerájok).

— A mongol terjeszkedés eléri Orosz Fejedelemséget, s a Kalka-folyónál összecsapásra került sor — mongol gyõzelemmel, a nyertesek azonban egyenlõre még visszahúzódtak.

1226: IX. Szent Lajos francia király trónra jutása, ki késõbb az Egyiptom illetve Tunisz ellen vezetett 7. és 8. hadjáratokat megindította. Uralkodása alatt bírósági reformokat hajtott végre: a papsági bíróság mellé létrehozta a világi bíróságot, megnövelte a királyi testõrség létszámát és zsoldoshadse-reget állított fel fõ katonai erõként.

1227: XI. Gergely pápaságának elsõ éve

— A mongol Batu uralkodásának kezdete. Jelentõsége az Orosz Fe-jedelemség megtámadásában érvénye-sül

1242: Novgorod ellen hadjáratot szerveznek a német lovagrendbeliek, a támadást azonban ismételten sikerül Gyõzõnek elhárítania a csud-tói csatánál.

1243: A szeldzsuk törökök vereséget szenvedtek az éppen terjeszkedõ mongoloktól, és felbomlott a szultá-nátus, a Szeldzsuk Török Állam ré-szekre, magukat önállósított bégségek-re szakadt.

— A VII. keresztes hadjárat elsõ éve; a IX. Lajos Egyiptom ellen vezette háború kudarcot vallott, s 1249-ben le is zárult.

— Az ayyûbidák bukásával a mamelukok uralma veszi kezdetét Egyiptomban.

1253: II. Ottokar jelentõsebb cseh uralkodó hatalomra kerülése.

— Megkezdõdik a német-római biroda-lmi Nagy interregnum.

1261: A Latin Császárság bukása, a Paleolog-dinasztia visszatérte Bizánc-ba Iznikbõl.

1264: III. Henrik angol király uralkodása alatt meglehetõsen elszaporodta a kegyencek, ugyanakkor megnöveked-tek az adók. Simon de Monfort báró fegyveres megmozdulást szervez.

1265: Simon de Monfort az angliai belsõ, III Henrik király adókivetései miatt kialakuló tiltakozó mozgalom megszer-vezõje Westmins-terben összehívta a királyi nagytanácsot, a pápaság kép-viselõit, megyénként két lovagot, és városonként két polgárt, s megnyitotta az elsõ rendi gyûlést. (Rend: a feudális társadalom azonos helyzetû és érdekû, azonos jogokkal rendelkezõ csoport-jai). A felkelést III. Henrik még ezévben leveri, s skót háborúkat indít.

— A XIII., utolsó keresztes hadjárat vezetõje szintén IX. Lajos volt. A Tunisz ellen

— Elzászi (Habsburg) Rudolf Kun László magyar király segítségével a dürnkruti csatában legyõzi II. Ottokar cseh király csapatait, majd birtokba vette Ausztriát. II. Ottokar a csata során meghalt, a Cseh Nagyhatalom pedig megszûnt.

1285: IV. avagy Szép Fülöp uralomra jutása. Az uralkodó legfõbb célja, Flandria megszerzéséért vívott csatát elveszti. Új adókat vetett ki a polgárságra, illetõleg kijelentette: „ A király hatalmát sem egyházi, sem világi erõk nem befolyásolhatják.” Ezekután már nem tûnik csodának, hogy a papságot is megadóztatta, invesztitúrát gyakorolt és aranykiviteli tilalmat rendelt el, ami miatt a római adók a határon falnak ütköztek. Az akkori pápa, VIII. Bonifác (1294—1303) igen méregbe gurult.

1288: A kayi törzset az oguzból kivezetõ Ertugrul halála. Utóda Osman lett, kirõl a nép a nevét kapta.

— A Nagy interregnum utáni elsõ német-római uralkodó, Elzászi (Habsburg) Rudolf utolsó uralkodási éve.

1295: I. Edward angol király összehívta a „ Mintaparlament” elnevezésû rendi gyûlést, melyen három rend alakult ki: a fõnemesség avagy az ún. Lordok háza avagy Felsõház — ide tartozik a fõpapság is —, a köznemesség, illetve a polgárság avagy Alsóház.

1300: Az oszmán törökök szeldzsuk törököktõl való függetlenedésével kez-detét veszi az oszmán török terjesz-kedés.

1303: VIII. Bonifác pápa halála egy franciaországi börtönben, ahova egy évvel ezelõtt Szép Fülöp záratta.

1309: V. Kelemen (francia) pápa Rómából Avignonba helyezte át a pápai székhelyet, melyet majd csak 1377-ben helyez vissza XI. Gergely pápa. Ez az idõszak volt az avignoni fogság.

1322: IV Károly francia király uralmának elsõ éve.

1325: Pénzeszsák Iván, a Moszkvai Fejedelem uralkodójának trónrajutása. Az elkövetkezendõ években megszerez-te az adószerzés jogát, és sikkasztás-ból tekintélyes vagyonokra tett szert.

1327: III. Edward angol király uralkodásának elsõ éve.

1328: IV. Károlyt Flandria elismerése szerint III. Edward, a franciák elismerése szerint azonban a Valois-dinasztia elsõ uralkodója, VI. Fülöp váltja fel. (A dinasztia egészen 1589-ig állt fenn.)

— Megkezdõdik a Százéves háború Anglia és Franciaország között. A háború ezévben kez-dõdött elsõ szakasza egyértelmû angol fö-lénnyel zárult.

— A Sluis városánál lezajlott tengeri csata, avagy a Százéves angol-francia háború elsõ szakaszának elsõ jelentõs összecsapása, mely angol fö-lénnyel zárult.

— I. Károly cseh király és németrómai császár uralomra jutása, ki megalapított a Európa elsõ, máig is fennálló egyetemét, a Prágai Egyetemet. Uralkodása alatt megnõ a németrómai befolyás a Cseh Államban.

1354: Niccolo di Rienzo olasz néptribunus kiûze-tése után mégis visszatért Rómába, ahol meg-gyilkolták

1355: Dusán István szerb uralkodó halála. Az ezt megelõzõ években Szerbiában fénykor volt, ha-lálával azonban a nagybirtokos arisztokrácia aránytalanul felemelkedésével bomlási folyama-tokat indít meg.

1356: Az angol—francia Százéves háború elsõ sza-kaszának utolsó, harmadik jelentõs össze-csapása Poitiers-nél, szárazföldön, mely során János francia király fogságba esett.

1358: Kitör a francia jackuerie felkelés, vezetõje Guillanne Cale volt. A felkelõk baklépése az volt, hogy nem próbáltak kompromisszumra lépni a városi polgárokkal; Cale Dózsa-halált szenvedett, ugyanakkor Marcelt is megölték.

— Dimitri (DumTpuò) moszkvai fejedelem ha-talomra jutása. Uralkodása alatt tett legje-lentõsebb lépése a mongolok ellen indított had-járatai, és adóik akadályoztatása volt.

1360: A Százéves háború elsõ szakasza a brétigni békével, egyértelmû angol fölénnyel zárult. Az ezévben induló második szakasz 1415-ig tartott.

— V. Károly francia uralkodó trónra jutása. A Százéves háború második szakaszában kísér-letet tett az elvesztett területek visszaszerzésére, s a tengerparti kikötõk (Callais, Bordeux és Brest) kivételével hozzá is jutott.

1370: III. Kázmér, lengyel király halála. Uralkodása alatt másodszorra egyesült Nagy- és Kis-Lengyelország, rendszeressé vált a rendi gyûlés, és általánossá vált a banderiális hadsereg. Megalapította továbbá (1364-ben) a Krakkói Egyetemet, egységes törvénykönyvet alkotott és igyekezett gyakorolni az invesztitúra-jogot, a pápák ugyanis ezidõ alatt avignoni fogságon voltak. A trónra I. avagy Nagy avagy Anjou Lajos megállapodás alapján került.

1375—1377: Angliában a legyengült lakosság között pestisjárvány üti fel a fejét; az adókat megemelik, sõt nemegyszer többet és több ízben vetnek ki.

— XI. Gergely halálát követõen a bíborosok egy-szerre két pápát választanak. Az egyik pápa központja Róma, míg a másiké Avignon lett. Mivel egyik pápa se mondott le a másik javára, így schizmára, szakadásra került sor.

— Velencében ekkor volt a gyapjú mosásával foglalkozó ciompik elsõ munkásmegmozdulása. Ezt elsõ sorban a fokozódó vagyoni különb-ségek, illetve a Signora-testület kedvezõtlen összetétele tartotta indokoltnak.

— V. Károly francia uralkodó halála. Utóda. VI. avagy Õrült Károly szellemileg kevésbé volt ugyan beszámítható, mégis 1422-ig képes volt az állam élén maradni.

— Az 1256 óta tartó Velence—Genova háború döntõ csatájában Chiogiá-nál Velence legyõzi Genovát, s így Genova hatalma hanyatlani kezd.

— Az orosz—litván szövetségesek Kulikoronál (Kyrukobo) megverték a mongolokat, Dimitri (DumTpuò) pedig felvette a Donszkoj (DoHckaû) jelzõt.

— Anjou Lajos uralkodásának utolsó éve. A Lengyel Állam két részre szakadva, két önálló egységként mûködik, a kapcsolatot csupán a király személye biztosítja. Két lánya Mária és Hedvig volt.

— Megállapodás szerint Anjou Lajos, lengyel ki-rály egyik lánya, Hedvig feleségül ment a litván nemzetiségû Jagelló Ulászlóhoz, ezzel létrejött a Lengyel-litván Unió.

1389: — Dimitri (DumTpuò) moszkvai fejedelem uralmának utolsó esztendeje. Uralkodása alatti legfontosabb vívmánya a mongol adók csök-kentése és a mongol állam megtámadása volt.

— Az oszmán török Orhan uralkodása alatt megtámadták a lázár szerb államot, melynek szövetségese a havasalföldi vajda, Mirchea volt. Murád török szultán még ezévben Szerbiába indított hadjáratán elfoglalta Drinápolyt, s itt, a koszovo polei (rigómezei) csata során a törökök megverték mind a szerbeket, mind szövetségeseiket, ellenben Murád is, Lázár is meghalt. Az új oszmán török uralkodó I. Yildrim (Villám) Bajezin lesz, ki jelzõjét onnan kapta, hogy hódításait össze-vissza csapkodva végezte. 1390—1392 között elfoglalta Nyugat-Anatóliát, majd Európát is támadta 1393-ban, s megszerezte Bulgáriát, Dobruddzsát, s a tirnovói bolgár államot is.

1393: I. Yildrim Bajezid oszmán török uralkodó Európát támadta, és elfoglalta Bulgáriát, Dobruddzsát és a késõbbiekben a tirnovói bolgár államot is.

— II. Richard uralkodásának végsõ éve, és mivel utóda nem volt, IV. Henrik, a Plantagenet-dinasztia Lancester (piros rózsa) ágról származó király vette át a hatalmat.

— Befejezték az oszmán török kezdeményezésû Ulu Dzsámi építését, melynek 20 kupolája lett, közüle 19 kõbõl, a húszadik azonban üvegbõl készült.

— Jan Hus megkezdi prágai prédikációit, melyben támadja a vagyonra törõ Egyházat.

— Az Ankaránál vívott csatát ez esetben az oszmán törökök elveszítették, és Luxemburgi Zsigmond illetve a mongolok élén álló Timur (Sánta) Lenk nyertek, Bajezid, a török uralkodó fogságba esett, majd a következõ évben meg is halt.

1409: A prágai érsek megtiltja Jann Hus számára a huszita tanok terjesztését, õ azonban — kisebb templomokban ugyan, de folytatta prédikációit.

1410: A lengyel Hedvig és Jagelló Ulászló házas-ságán keresztül létrejött Lengyel-litván Unió, mely döntõ csapást mért a német lovagokra Grünwaldnál.

1412: Jan Hus prédikációban témaváltás jelent-kezett, és elkezdte erõsen támadni a búcsúcé-dulák árusítását

1413: IV. Henriket V. Henrik angol király váltja fel a Százéves háború második szakaszában, ki Õrült Károly uralkodása alatt benyújtotta igényét a francia trónra. Mindkét uralkodó a Plantagenet dinasztia lancesteri, piros rózsa jelképet hirdetõ ágáról származik.

1414: Az 1378-ban kialakult szkizma tovább-rom-lását meggátolandóan összehívták a konstanzi zsinatot, ahol egyben a Wycliff-tanok felszámolásáról is szó esett, melynek terjesztõje Jan Hus volt. (Késõbb eretneknek nyilvánították). A zsinaton egy új, bolognai pápát választanak, mivel azonban az avignoni és római társai a lemondásra nem hajlandóak, a helyzet tovább romlik.

— Jann Hus cseh nemzetiségû, huszita tanokat terjesztõ személyt eretneknek nyilvánították és „ megégették”

— A csehországi Huszita háború kezdete. A há-ború elsõ évében a cseh polgárok különös esemény végrehajtásával jelezték elégedetlen-ségüket, s ez a defenesztráció volt. Ugyanakkor ebben az évben adták ki a Prágai cikkelyt is, melyben az alábbiaknak adnak hangot: „ biztosítsák a szabad, korlátoktól mentes prédikációt, sajátítsák ki az Egyház birtokait és büntessék meg a halálos bûnök elkövetõit”, valamint követelték a „ két szín alatti áldozást”.

— A Morva Állam irányításáért felelõs Bogdan az 1386—1419 közötti török, magyar és lengyel támadásokkal szemben igyekezett felvenni a harcokat.

1420: Luxemburgi Zsigmond cseh uralkodó a hu-sziták ellen irányított hadjáratsorozatának kezdõ éve. Mind az öt hadjáratát azonban elvesztette, mivel a husziták két remek hadvezére, Ziz ka és Prokop kétségkívül kiváló hadvezérek voltak. ugyanakkor a huszita harcmodor teljesen egyedi volt: mindent szekerekre pakoltak, így a had — még az ágyúkat is beleértve — könnyeden átcsoportosítható, mobil volt. Utol-só hadjárata 1430-ban volt.

— V. avagy Õrült Károly francia király halála, utóda VI. Henrik lesz; mindketten a Lancester ágból származtak.

— A Százéves háború harmadik szakaszának záró, a negyediknek megnyitó éve. Ezévben az angolok teljes egészére elfoglalták a Loire-tól északra fekvõ területeket a franciáktól, Õrült Károly azonban ennek ellenére elismerte a korábban benyújtott angol trónigényt a francia királyi „ ülésrõl” vonatkozóan.

1429: Az angolok ostrom alá veszik Orleans városát, de Jeanne d’Arc az ostrom alatt álló várost felmenti, majd sajátkezûleg koronázza meg VII. Károlyt.

1431: Jeanne d’Arc halála a compiegne-i csatában. Társai cserbenhagyták: bezárva elõtte a várka-put, végtelen maradt az elõretörõ ellenséggel szemben.

1433: Luxemburgi Zsigmond cseh király tárgyalt a husziták vezetõivel és megígérte nekik, hogy engedélyezni fogja a szabad prédikálást és a két szín alatti áldozást. Eztán a husziták két tábora nézetmegoszlás végett kétfelé szakadt.

1434: A cseh Huszita háború lezárulta. A Lipany-nál vívott csata során Ziz ka elesett, s a kely-hesek pedig már Luxemburgi Zsigmond cseh király oldalán álltak. A csatátvesztett táboriták a környezõ országokban szélednek szét.

— Az oszmán törökök II. Mehmed szultán veze-tésével elfoglalták Bizáncot. Az ortodox egyház székhelye ettõl az évtõl helyezõdik át e városból Moszkvába, a Kelet-Római Császárság azonban végleg megszûnik — az utolsó császár XI. Konstantinos volt —, s ugyanakkor ezzel az oszmán török terjeszkedés lezárult. A szultán dicséretéül felvette a Fatih (hódító) jelzõt.

— Angliában III. Richárd király hatalma Tudor Henrik, fehér rózsa-beli trónörökös közeledté-vel homályba tûnik, meginog. Henrik a Ric-harddal szembenálló tábor mögé áll, a végered-ményt a bosworthi csata hozza: III. Richard a csatatéren meghal, így Tudor Henrik átveszi a hatalmat. A rózsák háborúja azzal zárul, hogy az új uralkodó feleségül veszi Yorki Erzsébetet, s ezzel egyesíti a fehér és vörös rózsa-dinasz-tiákat.

— Firenzében a Mediciek legfontosabb alakja, Lorenzo Medici uralkodásának utolsó eszten-deje. Utóda a domonkos-rendbeli Giorlano Savonarola volt, erõsen demokratapárti.