/ E.k. 277.o. /

Véleményem szerint a problémát feltétlenül jelenteni kell a külföldi kollégáknak, azonban a információközlés mértéknek dilemmája igencsak jogos. Az erkölcsileg helyes és követendõ magatartás feltétlenül a hiba közlése lenne, ezzel megkönnyítve a külföldi kollégák munkáját, kímélve idejüket azonban mérlegelni kell az állás elvesztésének lehetõségét is. Ha a hibázás ellenére az állás megtartható, akkor a követendõ magatartás feltétlenül a hiba és a hibázás tényének közlése. Ha azonban a hibázás az állás elvesztéséhez vezet, akkor a középutas megoldás választása sem hiba, ugyanis a cég vezetõi viselkednének erkölcstelenül, ha a hibázásért elbocsátanák a dolgozót aki becsületesen bevallotta hibáját és õszintén fordult segítségért a külföldi kollégákhoz.
Ha ez utóbbi eset veszélye áll fenn és a dolgozó a középutas megoldás választja, akkor nem elmarasztalható, hiszen õ csak a vezetõség miatt nem vallja be a teljes igazságot.
Tehát a cselekvés alapvetõen erkölcsös ember esetén is lehet a középút, hiszen a külsõ körülmények kényszerítették rá.