A történet szereplõjével manapság majdnem minden vállalkozásnál találkozhatunk, mert a vállalkozások alkalmazottai számos esetben saját anyagi érdekeik érvényesítését helyezik a vállalat érdekei elé. Amely érdekek elérésére sokszor erkölcsileg és jogilag is kifogásolható eszközöket alkalmaznak.

Elõször is a szerzõdéskötésekor nem vette figyelembe a tisztességes verseny elvét, amely szerint a szerzõdéses kapcsolatban tilos az egyik felet indokolatlan, egyoldalú elõnyben részesíteni. Így tulajdonképpen a többi vállalathoz képest monopolhelyzetben volt.

Másrészrõl a vállalatával szembeni erkölcstelensége részben úgy nyilvánult meg, hogy ily módon a vállalatnak esélye sem volt arra, hogy kipróbálja a versenytársak munkáját, amelyek lehet, hogy minõségileg jobbak és olcsóbbak lehettek volna.

A vállalatnak jelentõs veszteséget okozott azzal Dániel, hogy a munkáját a munkaideje alatt végezte. Mert nem elég, hogy ezzel saját vállalkozásának költségeit csökkentette, de emellett a vállalat termelékenységét is csökkentette, amellyel a vállalat piaci pozícióját, nyereségességét is veszélyeztette.

Dániel magatartását elsõsorban a vállalattal szemben, nagyon erkölcstelennek tartom, mert lehet, hogy az “ügyeskedései” révén, anyagilag jobb helyzetbe került, de ezt a vagyont a vállalat nyereségébõl vonta el, illetve vállalkozásának egyes költségeit a vállalat állta. Így Dánielt inkább tartom erkölcstelennek, mint ügyesnek.

Manapság gazdaságukban mindennaposak a történetben leírt események, amelyek fõ okozói emberi kapzsiság, pénzvágy. A szomorú az egészben az, hogy ezeket a jelenségeket nem lehet soha megszüntetni. mert mindig lesznek olyan emberek, akik mindenáron saját érdekeiket próbálják elõnyben részesíteni, és közben nem törõdve azzal, hogy esetleg így mások megélhetését veszélyeztetik.