A bróker

Ha Zoltán az üzleti etika szellemében akar eljárni, akkor - Béla érdekeit képviselve - részt vesz a részvényjegyzésben. Azonban ha Zoltán a jog által meghatározott úton akar járni, nem szól Bélának errõl a nagyszerû lehetõségrõl. Zoltánnak e között a két szélsõség között kell megtalálni a megoldást erre az állapotra, melyben a jog és az erkölcs ütközik.

Zoltánnak a feladata mindig ügyfelei érdekeit képviselni. Mivel ebben az esetben Béla érdeke az, hogy részt vegyen a részvényjegyzésben, Zoltánnak a jogszabályt kellene áthágnia. De neki ugyanakkor be is kellene tartania az etikai kódex által elõírt szabályt, hogy állását megtarthassa a brókercégnél.

Mindezek alapján könnyen belátható, hogy ezt a konfliktust nagyon nehéz lesz kiküszöbölni.

Tudjuk, hogy Béla a részvényjegyzés ideje alatt cselekvõképtelen állapotban lesz. Azt is tudjuk, hogy Bélának minden befektetését Zoltán kezeli, ami arra vall, hogy Béla feltétlenül megbízik benne. Zoltán részérõl az egyetlen megoldás az lehet, ha úgy szerzi meg Béla megbízását a részvényjegyzésre, hogy arról Béla ne tudjon. Tehát Zoltánnak - ügyfele betegségére való tekintettel - Bélával olyan megállapodást kell kötnie, amely lehetõvé teszi számára, hogy a pénzügyi piacon Béla számára és nevében üzleteket kössön. Ez természetesen csak arra az idõtartamra érvényes, amíg Béla cselekvõképtelen.

Ebben a megállapodásban szó sem esne hamarosan meghirdetésre kerülõ részvényekrõl, stb., az egészet csak azért tartanák szükségesnek a szerzõdõ felek (Béla és Zoltán), hogy az esetlegesen felmerülõ lehetõségekrõl Béla se maradjon le, ne kerüljön betegsége miatt hátrányba.

Ezzel a megoldással Zoltán az etikai kódexet sem sértené meg, hiszen nem beszélt Bélának a közelgõ lehetõségrõl, mégis az õ érdekeit képviselhetné betegsége alatt.