I. Ha én Jean Fanuchi helyében volnék, igenis engedélyezném efféle eszközök bevetését. Hogy miért? A válaszok a következõk:

1. Ha nem lépek fel a probléma ellen, akkor az, mint az esettanulmányban is szerepelt, átterjedhet más osztályokra is, s ezzel még több veszteséget okozhat.

2. A nyereségkiesés közvetlenül hatással van a kifizetett bérekre. (A sajátomra is!) Az áruházban dolgozók bizonyára észrevennék a bércsökkenésüket (még ha nagyon kis százlékú is az) és egyértelmû, hogy a vezetést, tehát engem okolnának, amiért nem vagyok képes megoldani a problémát. Talán azt is kifogásolnák, hogy miért van a biztonsági õrség, ha nem képesek elfogni egy tolvajt.

3. Elképzelhetõ, hogy a tendencia tovább folytatódik, s egy idõ múlva nemcsak a nyereségkiesés, de a veszteség problémájával is szembe kell nézni. Az ékszerpiacon pedig non-profit szervezetként nem lehet megélni! Ez természetesen a második pontban leírtakat is maga után vonná.

II. A második kérdést, akárcsak az elsõt több részben kell tárgyalni. Két lehetõség áll ugyanis fenn. Az elsõ esetben (1) én is a tettesek között vagyok, a másik variációban (2) pedig nem követtem el semmit.

1. Ha azok között vagyok, akik saját zsebre dolgoztak (drogot árultak, ebédjegyet illetve ékszereket loptak), akkor biztos, hogy azzal védekeznék, hogy a kamerák és mikrofonok elhelyezésével a személyiségi jogaimat sértették meg. Megpróbálkoznék azzal, hogy az ilyen módon szerzett bizonyítékokat megsemmisítsék. (Csak kell egy jó ügyvéd!) Ha igazán rosszul állna a szénám, akkor megpróbálnám az igazgatót is kellemetlen helyzetbe hozni, amiért ilyen módon szerzett bizonyítékokat.

2. Ha ártatlan vagyok, akkor igenis felháborítónak tartanám a helyzetet, hisz az elrejtett kémberendezések (pl.: öltözõben) segítségével privát dolgokat is megtudhattak rólam, amelyek egyáltalán nem tartoznak a vezetésre.

III. A harmadik kérdésre adandó válaszom kapcsolatban van az elõzõ gondolatmenettel. A megszerzett privát információkat ugyanis, az etika azt diktálja, meg kell semmisíteni, hogy a késõbbiekben ne lehessen õket felhasználni pl. zsarolás céljából.