Azt, ha erkölcsösen viselkedve építjük karrierünket, fokról-fokra, nem törődve az évek múlásával, vagy ha hirtelen minden etikai szabályt felrúgva saját érdekeinket helyezzük előtérbe. A film kapcsán az előbb említett kérdés és a megadott két válaszút lehetősége merült fel bennem.

A film szereplői közül három személy viselkedését emelném ki. Az egyik szélsőséges személy (pozitív értelemben) Charlie Sheen apja, aki minden helyzetben mások érdekeit helyezi előtérbe, saját érdekei elé. Az ő életét tekinthetnénk az erkölcsösség mintaképének.

A másik szélsőség, Gekkó (negatív értelemben) - Michael Douglas - , aki életének sikereit csalásnak, lopásnak... köszönhette: "A szabály az, hogy nincsen szabály!" "Választani kell: mindent vagy semmit!"

Eközött a két életmód - közvetetten két ember - között kell választania Charlie Sheennek. Eleinte az erkölcsös utat próbálta követni, de a sorozatos kudarcok hatására a gyorsabb, viszont veszélyesebb útra vetődött. A tiszta lelkiismeret, felelősség és bizalom helyett újabb irányelveket választott "pénz, pénz, pénz"! Teljesen hasonlóvá válik Gekkóhoz. Megtanulja az összes lehetséges módot pénzének gyarapítására:

Erkölcsileg lejtőre kerül, amin apja állíthatja meg: "A sikert nem a pénztárca vastagságán lehet mérni, a siker és a boldogság az, hogy az ember megpróbál hinni valamiben.".