Balassi Bálint

Balassi Bálint

I. Bevezető
1. Ált.

XVI. sz. történelmi háttér: megtorlásba fúló parasztforradalom, török dúlás, független államiság elvesztése, ország 3 részre szakadása, feudális önkény.
új társadalmi réteg: protestáns arisztokrácia - nemesség nemzeti törekvéseit hordozza Habsburg-hívekkel szemben.

2. Életrajz (rövid!)

1554-1594. magyar nyelv első klasszikusa

szül. Zólyom vára, arisztokrata család

1572: szülei vigasztalására németből magyarra fordított vallásos elmélkedése (Beteg lelkeknek való füves kertecske) megjelenik nyomtatásban

nagy hatással van rá: katonai élet, Losonczy Anna iránt érzett szerelem, Egerben hadnagyság.

földesurak tomboló, földi örömöket végigélvező életét élte

II. Szerelmi líra
1. Ált.

2 nagy verscsoport: Júlia-, Célia-versek

Júlia-versek célja: Losonczy Anna meghódítása - hagyományos udvarló versek petrarkizmus sablonjai szerint, később szubjektív érzelmi kitárulkozás révén válik egyénivé

Balassi-strófa: 3 sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által 3 egységre tagolódik. Az egész vers 3x3, tehát 9 strófából áll. A mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg.

Balassi nagy költői tudatossággal versciklussá szervezi verseit, amelyek a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig széles skálán helyezkednek el. A versek egymásutánja nem a kronológiát követi, hanem tudatos szerkesztés következménye.

ciklus darabjai ismert dallamokra készültek.

legtöbb vers nem életrajzi ihletésű, hanem tudós poézis.

2. Hogy Júliára talála, így köszöne neki

váratlan, valószínűleg legutolsó találkozásukat örökíti meg

egész vers elragadtatott, ujjongó bókok halmaza

minden vsz. 1-1 köszöntést foglal magába

1.vsz.: boldog felkiáltás, öröm erőteljes túlzása a költő értékrendjét fejezi ki: Júlia nélkül értéktelen, értelmetlen a világ

következő 4 strófa: áradó metaforasor - lelki lét értékei, reneszánsz főúri világ mozzanatai, női test szépségei, egyéb értékek sorakoznak egymás után.

5. vsz.: összefoglalása az előző 4-nek

a fokozatos halmozás és a vallásos himnuszokból kölcsönzött üdvözlés magasabb szintre emeli a verset

az utolsó metafora újabb világi értékekkel egészíti ki az eddigieket

záróvsz. a lovagi szerelmi lírából jól ismert helyzetet rögzíti: Júlia elérhetetlen. A vers a kegyetlen, megközelíthetetlen Júlia képével zárul.

Ütemhangsúlyos vers.

3. Ütemhangsúlyos verselés

a ritmust hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja.
verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan ütem váltakozása
értelmi és verstani hangsúly nem feltétlenül esik egybe

4. Darvaknak szól

lányege: a melegebb, jobb hazába szálló darvakkal üzen elérhetetlen távolságban levő kedvesének

1-4. vsz.: madarak megszólításához kapcsolt fájdalmas önjellemzés - a darvak vonulása kínzó állapotára döbbenti rá: darvak szabadon repülhetnek Júlia országába (Paradicsomba), ő viszont idegen országban kénytelen bujdosni.

Közte és Júlia között áthidalhatatlan a távolság ® nem földrajzi, hanem lelki.

Balassi ugyan örökre ki van rekesztve a boldogság édenkertjéből, ám ő a teljes reménytelenség és kilátástalanság ellenére is őrzi szerelmét

5-6. vsz.: üzenetküldés motívuma, örök szerelmet hírül adó üzenet a gyöngéd rajongás megható jókívánságaival

záróstrófa a kor szokása szerint a vers születésének körülményeit, az ihletforrást rögzíti.

5. Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról

Irodalmi minta Angerianustól való

Szerkesztőelv: egymásra torlódó s ezért minden dologra kiterjedő érvényesség illúzióját keltő halmozás

Költemény csúcspontja: 4. strófa végén rövid kijelentés

Mindenen uralkodó örök és szükségszerű változás alól egyetlen dolog kivétel: a költő szerelme, mert annak sosem lehet vége

Ez az érzés azonban nem önfeledt boldogságot ad, hanem a viszonzatlanság miatt örökké tartó kínokat.

6. Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezd el

Az eszménnyé nemesedett Júlia azonos Vénusz istennővel, így a távolság a földi és az égi lény között reménytelenül legyőzhetetlen

Első 4 vsz.: eszményítés

Gondolatritmust alkalmaz (mondatpárhuzamok egymást követő sorozata) - jele: egy-egy strófa sorai azonos szóval kezdődnek

Halmozásoknak érzelemerősítő hatásuk van

5-7. vsz.: eszményből fokozatosan átvált a valódi földi asszony szépségeinek csodálatára

Kecses tánca közben láthatjuk Júliát - közel a költőhöz, mégis elérhetetlen távolságban tőle.

8-10. vsz.: szerelem kínokat okoz

Mű középpontjába költő kerül elkárhozott állapotával

18. strófa mitológiai reneszánsz hasonlat az Alvilágban gyötrődő Titüoszról

Az utolsó szakasz epigrammatikus módon zárja le a költeményt

Júlia azonos a Szerelemmel, csak erkölcse különbözik

A végső konklúzió a kegyetlen Júliáról humanista divatszólam és a költő tragédiájának valódi forrása egyben.

7. Célia-versek

Lengyelországban Wesselényi látja vendégül Balassit, az ő felesége Szárkándy Anna, aki valószínűleg azonos Céliával

Hiányzanak belőlük a nagy indulatok, érzelmi háborgások

ehhez a szerelemhez nem kapcsolódik annyi lángolás, gyötrelem, küzdelem és várakozó reménykedés

rövidebb, stílusosabb versek

Ezekben a kései versekben a kifinomult műgond, a játékos könnyedség, az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó

8. Kiben az kesergő Céliárul ír

háromstrófás hasonlatsor, amely tárgya ellenére (Célia siratja rokonát) akár idillnek is nevezhető lenne

a pillanat teljessége, értéktelítettsége, a kedves mindeneken átsugárzó szépsége feledteti ugyanezen pillanat gyászát, bánatát

A hasonlatsorok valóságanyaga a tavasz hang-, szín-, illatpompáját idézi, jóllehet a költői fegyelmező akarata a bánat mozdulatait fogalmazza képpé

hasonlatok a strófák 2/3-át teszik ki

szimmetria reneszánsz törvényszerűsége érvényesül: 1. és 3. vsz. részletesen kibontott hasonlatai Célia keserű fájdalmát érzékeltetik, a 2. szakasz hasonlata viszont a bánatában még vonzóbbá váló asszony szépségében való költői gyönyörködést fejezi ki

záró kép visszautal a 2. strófára

a vers lírai tartalma: ámuló csodálkozás a szeretett és szerelmes asszonyon, akit a bánatos zokogás új oldaláról világít meg s még szebbé varázsol

III. Vitézi líra
1. Egy katonaének

Lírai korrajz: a kor egyik legkiemelkedőbb költőjének világhorizontú, egyetemes érvényű vallomása egy kiegyensúlyozott, harmonikus világrend utáni vágyakozásáról, melyben az emberség, a tisztesség, az önzetlen, bátor helytállás erkölcsi magasabbrendűsége győzedelmeskedik

16.sz-i históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává

a korabeli európai humanista poézisben az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett lírai témává a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc

a vers felépítésében a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje érvényesül, uralkodó szerkesztési elve a hármas szám

1. vsz. lelkes kérdése magában rejti a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon

költemény címzettjei a vitézek: nemcsak róluk, hozzájuk is szól a vers

2-4. vsz. az 1. strófa állítását igazolja - mozgalmas képekben jeleníti meg a végek életének mozzanatait, nem titkolja a vitézi élet férfias keményességet és veszélyességét sem

a mindennapok próbára tevő kockázata szépen beleilleszkedik a nagy természet egyetemes harmóniájába

5. vsz. a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjává emeli

Emberség és vitézség - a 16. sz-i magyar humanista világnézet erkölcsi értékei Balassi szemében a végek vitézeinek jellemző tulajdonságai

6-8. vsz.: mozzanatos képek a katonaéletből - árnyoldal; magasztosabb célért az élet egyéb szépségeiről való lemondás gyászosabb hangulata

4-8. vsz. zárósorai közt hangulati-tartalmi ellentét: csata utáni pihenés ® ¬ hősi halál

9. strófa: elragadtatott felkiáltással zengi a végek örök dicsőségét A nagy erejű érzelmi kitörés egyszerre válasz is a két, hangulatilag eltérő képsorra.

az utolsó sorban a költő áldást, hadi szerencsét kíván a végvárak katonáinak.

IV. Istenes versek
1. ált.

legszebbek a költő életének válságos éveiben születtek

a kétségbeejtő helyzetekbe sodródó világi ember panaszai, indulatai, háborgásai

a vallásos tematika a legszemélyesebb lírai mondanivaló kerete lett számára: elsírja élete kisiklását, őszintén megvallja vétkeit, bűnbocsánatért esedezik.

vallásos líra a reneszánsz költészet szerves része

Istennel folytatott szüntelen és szenvedélyes dialógus - a mindenható, de mégis emberarcú Isten

többször használ felszólító módot - mögötte a hatalmasabbnak való kiszolgáltatottság örök léthelyzete áll

2. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett...

versfők összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTHÉ

ifjúkori költeményeit zárja le; tisztázni és tisztára mosni szeretné korábbi életét - ezért tör fel belőle az őszinte bűnbánás és gyónás megrendítő éneke

virtuóz versalakzat

három eltérő, de egymással össze is függő érzelmi-hangulati lelkiállapot követi egymást a költeményben

1-5. vsz. - 1. szerkezeti egység: kétségek köt hányódó meghasonlottság, lelki válság, ostorozó önvád. Tisztában van bűneivel, önmagát teszi értük felelőssé. Nem talál rájuk mentséget, nem mer az Úristen elé járulni. Bevallja, hogy nincs semmi érdeme, amivel Istent engesztelhetné.

6-10. vsz. - 2. szerkezeti egység: reménykedve mégis Isten szánalmáért könyörög

11-15. vsz. - 3. szerkezeti egység: a bizakodás bizonyossággá erősödik. Háborgásain túljutva érvel a megbocsátás szükségessége mellett. Eddig E/2 szólt Istenhez, most megnyugodva önmagához fordul, saját lelkét szólítja meg (13. vsz.). Az Istenbe vetett bizalom megingathatatlan, a bizonyosság múlt időben szólal meg.

Záróstrófa összefoglalja a versen végigvonuló különböző lelkiállapotokat: lelki válságot és keserűséget, bűnbánó őszinteséget, Úr kegyelmében való megnyugvást, lelki megbékélést.

3. Adj már csendességet...

Balassi sosem találta meg az evilági harmóniát - a földi boldogság lehetőségében véglegesen csalódott ember csak a belső békét, a lélek csendjét igyekszik elnyerni

belső ellentétektől feszülő, izgatott menetű alkotás: csupa kérlelő könyörgés, perlekedés, vita és szenvedélyes érvelés » különböző mondatformák állandó váltakozása

új, megrövidített strófaszerkezet - belső zaklatottságot művészileg kifejező "Balassi-versszak" (belső rímeket figyelembe véve hat soros strófát kapunk).

3 szerkezeti egység: 1-2. vsz. könyörgés, 3-6. vsz. érvelés, indoklás, 7-8. vsz. könyörgés

Középső rész érvelés mellett belső vita is egyúttal

ha az áhított harmóniát a földi életben nem találhatta meg már az ember, a költő megteremtette a szépség és szellem külön harmóniáját, rendjét a művészi világban.

V. Egyéb
1. Érett Balassi

Célia-versekben, utolsó istenes énekekben már elhagyja a nótajelzést, függetleníti magát a dallamhoz igazodás kényszerétől: megteremti a magyar költészetben az "énekvers" után az ún. "szóverset".

Ezek a költemények a dallamtól függetlenül önmagukban is helytálló, olvasva is gyönyörködtető alkotások, a nyelvi ritmus tökéletessége fölöslegessé teszi az énekkíséretet.

2. Balassi hatása

a Balassa-kódex megtalálása után az elkövetkező két évszázad minden művészére hatással volt vmilyen formában

Balassi az első költőnk, aki tudatosan vállalja az alkotói létet, aki összegezte, egybeolvasztotta az addigi költői hagyományokat, de merészen újítani is képes volt.