Babits Mihály

Babits Mihály

I. Élete
1. Bev.

Nyugat 1. nemzedékének igazi lírikusa

introveltált; befelé forduló

Adyval együtt Petőfi-utánzó népnemzeti irányzat ellen lép fel, de máshogy változtatja meg az irodalmat

múltba fordul vissza; kultúrába menekül - nem támad élesen

könyvekből, irodalom múltjából merít; műveiben alig van közéleti elem

örök emberi értékekhez menekül

költőnek Babits szerint erkölcsi magatartást kell tanúsítania; irodalom igazi értékeit kell képviselnie

társtalan magány; nem akar közéletivé válni

2. Első korszaka

arisztokratikus individualizmus kora

nagy hangsúlyt fektet a formai tökéletesség megvalósítására ; sokszor tartalom rovására

1909.: Levelek Írisz koszorújából ® 1. kötete

mitológiai képek sokasága; versek mögött érződik az olvasottság, műveltség

fiatal Babitsnál fontos a forma

nem szimbolizmus, hanem inkább szecesszió hat rá

2. kötete: 1911.: Herceg, hátha megjön a tél is

Esti kérdés c. verse

zárt, kötött formák; időmértékes verselés

egyéniségében ellentmondás: szemérmesség, nagyfokú bezárkózás ® ¬ kitárulkozás igénye

3. 2. korszaka (1911-19)

humanista szemléletű ember aktivizálódik; közéleti szerepet vállal

lírájában jelentkezik a kor feszültsége

háborúellenes versek ® éles fájdalom; személyesebb érzések

Húsvét előtt; Fortissimo

elkezd prózával foglalkozni: kritika, elemzés Petőfiről, Aranyról

kisregényei: Gólyakalifa, Kártyavár

kilép elefántcsonttornyából; közéleti szerepet vállal

4. 20-as évek

rengeteget fordít; több verseskötet

lírában formai játékok eltűnnek

kiábrándulás, útkeresés

tudja, hogy politika rosszfelé halad

Gazda bekeríti házát; Cigány a siralomházban

Halálfiai: nagyregény. Családregénynek indul, melyben saját korát próbálja bemutatni ® túl lírikus

20-as évek végén irodalmi vezérszerep ® ennek ellenére zárkózott; magának való

5. 1930-41.: az érett Babits

élete megváltozik - zavarja a vezérszerep (kritikus; fordító; Nyugat irányítója; Baumgarten-díj átadása; MTA + Kisfaludy Társaság tagja)

Nyugat: fiatalok megjelenési forrása

Európa irodalomtörténetének megírása ® túl szubjektív

30-as évek: új téma

gégerákos ® halál nagy témává válik: Balázsolás; Erős nyár; Ősz és tavasz közt

6. Utolsó időszaka

tudja, hogy meghal ® halállal küzdő Babits a megélt, szubjektív élményre már mer nyíltan, E/1-ben beszélni

utolsó jelentős műve: Jónás könyve, Jónás imája ® számot vet magával; felvállalja hibáit

II. Költői én + világ kapcsolata
1. Bev.

Babits induló korszakában teljesen zárkózott; elefántcsonttoronyba zárja magát

később aktivizálódik; fokozatosan irodalmi vezéregyéniséggé válik, de mindig is zavarja a vezérszerep

2. Lírikus epilógja (1903)

1. korszakát lezáró vers

20. sz. alapélményei klasszikus formában

önmagát, költészetének természetét, törekvéseit és ezek eredményét vizsgálja

önvallomás és egyben kritika saját magáról és költészetéről

művészi válságot jelez; Babits vívódásait tükrözi

vers belső feszültsége: nem lát túl saját magán ® ¬ kitárulkozás igénye

Babits bezárkózottságának oka az individualizmus és a nietzschei szellemi felsőbbrendűség érzete; ez egyben kitörésének akadálya is

bezártság; elefántcsonttorony-szituáció

E/1, de általában mindenkiről beszél

valóság és vágy ellentmondó feszültsége: mindenséget megverselni vágyó költő csak önmagáról tud énekelni

dió-hasonlat: bezártság, magány; kitörés vágya - nincs remény

vak dió ® semmit nem tud a világról

vers szerkezete: klasszikus, Petrarca-i szonett

klasszikus, nem magyaros versforma

ő minden kezdet és végzet; első és utolsó (1. és utolsó vsz-ban is megjelenik)

csak önmagáról tud írni ® pedig nem ezt akarja

3. Esti kérdés

képekre épül, mint líra általában

formai bravúr: egész vers egyetlen, 53 soros mondat

versindítás: este hangulatos leírása. Melléknevek ® sajátos hangulat, tempó lassítása; andalító jelzők ® varázslatos este erős atmoszférával

szöveg hangzása: rendkívül szenei ® hangstilisztikát használ

estével indít; térben és utána időben tágít, mint filozófiai versek ált.

tértágítás: nagyvilágból indít ® közelről (szoba) tágul ki a kép; kocsi és hajó még távolabb viszi az embereket

időtágítás: emlékképek sora múltba visz

cím: értelmező cím - eddig csak leírást kaptam. Időhúzás fokozza feszültséget: mi lesz a kérdés?

kérdéssor: ugyanaz a kérdés több változatban: mi az élet értelme, célja? (Faust, Ember tragédiája, emberség-drámák). Gyorsuló ritmus; eddigi lassú hömpölygés helyett hirtelen kérdések

utolsó kérdés (fű): romantikus körforgás

kérdés nyitott marad ® nem megválaszolható, hisz az irodalom célja, hogy gondolkozni kényszerítsen

nagy létfilozófiai kérdést nem válaszolhat meg egy ember, mert az biztosan szubjektív

kérdésre választ sugallja: világ bemutatásával ® szépség, gyönyörűség ® filozófiai kérdésre költői válasz

körkörösség: minden végzetben ott a kezdet és fordítva ® romantikával ellentétben ebben a körkörösségben nincs pesszimizmus

lassú kezdés, csattanószerű lezárás

4. Húsvét előtt

műfaja: klasszikus rapszódia ® átívelő, hosszú mondatok; tele van érzelmekkel, indulatokkal, feszültséggel, szenvedéllyel; irracionális, feszült képek (háború); majdnem szabadvers

Babits formaművész ® szokatlan tőle a formákat széttörő rapszódia

felvállalja a közéleti témát ® tőle ez is szokatlan

visszafogott, zárkózott ember ® kiszakad belőle a fájdalom

Babits hasonlatrendszerrel él: háborút egy nagy malomhoz hasonlítja

szerinte nem a katona bátor, hanem az, aki kimondja, hogy elég a vérontásból - ő ezt meg is teszi

tetőpont: “elég volt!”

laza mondattagolás feszültségkeltés; “időhúzás”

háború képsorai - még mindig nem tudom, mit akar mondani

mondanivalója kirobban: “legyen béke!”

”S ha kiszakad ajkam...” többször ® lehet, hogy nem meri kimondani; többször nekifut

1916-ban íródott; háborús őrjöngés kora ® lírikus költő szembeszáll háborúval ® bátorság kell neki ehhez

8. vsz.: kirobban a békevágy; kimondás tkp. vágás ® feszültség kisül kimondás pillanatában; elhalkul a vers

9-10. vsz.: lágyabb, líraibb vsz-ok. Várt jövő, amiben béke van. Húsvét, feltámadás megidézése ® élettel, békével azonosítja.

Képek: béke képei; kifejezetten magyar képek

Isten és tavasz is megjelenik

örök emberi értékek (megbocsátás, szeretet) ® ¬ vérízű, vad világ

5. Fortissimo (1917)

istenkáromlás ellen beperelik; eljárás indul ellene ® versét elkobozzák

már túl van a kimondás feszültségén; megfogalmazza békevágyát

erőteljes hangvételű rapszódia

“alvó Isten” ® mert engedi ezt a barbárságot (alvó Isten képe: Nietzsche, Goethe)

Fortissimo zenében: legerősebben

tele van felkiáltójellel (indulatfokozás); gyors, pattogó ritmus

képek ismétlése ® feszültség fokozása

“anyák sírjanak” ® ez a sírás talán felébreszti Istent. Ha ez sem elég, a férfiak káromkodjanak

“tagadjuk őt” ® eljut oda, hogy nincs Isten, mert Ő ezt nem engedné

ősibb, egyszerűbb képeket használ, mint Húsvét előtt-ben

önkínzó pesszimizmus; nincs jövőkép

halállal, Istenbe való visszazárással zárul

III. Jónás
1. Jónás könyve

műfaj: elbeszélő költemény; bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajz, melyben Babits kívülről szemléli önmagát

társadalmi háttér: Európa fasizálódik (Hitler, Mussolini)

téma: bibliai ihletésű

lírai önvallomás; saját sorsáról vall; költő feladata a háborús, kegyetlen világban

emberi és költői programot ad ® ars poetica

Jónás = Babits. Kezdetben nem akarja vállalni prófétaságot - Babits sem vállalt közösségi szerepet

1. vh. idején Babits arisztokratikus elzárkózása megszűnik; a közösség felé fordul. Rájön, hogy fel kell nyitnia az emberek szemét ® közösségi feladatot vállal

Jónás 3 helyre bújik (meseszám): tenger; sivatag; kikötő ® ellentétes helyek

Jónás nem tud kitérni feladat elől ® elvállalja

Babits eltér bibliai történettől: emberek nem térnek meg; nem hallgatnak Jónásra, hanem megdobálják

Ninivében 3 helyen hirdeti Úr szavát: piactér, mutatványosok, királyi palota

egyre nagyobb helyszín, egyre gazdagabb réteg - egyre jobban kigúnyolják

kimegy pusztába bujdosni ® tök alatt vár Ninive pusztulására ® nem következik be

számonkéri Úrtól ® Úr példázattal indokol: “A szó tied, a fegyver enyém”. Jókat nem szabad rosszak miatt büntetni; mindig egyenként kell bírálnunk az embereket

befejezés: remény - 1-2 emberben megmaradt a mag; ki fog csírázni a gondolat ® meg fognak térni

“Vétkesek közt...”

az is hibás, aki tűri a kegyetlen fasiszta hatalmat, nem szólal meg

nem szabad csöndben lenni

emberséget sosem szabad elveszíteni, de tiltakozni kell

Szerkezet

4 rész

tetőpont: “Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” ® kulcsszó; központi téma

párosrímű jambusokból épül fel

szótagszám nem szabályos ® feszültséget árul el; forma is átveszi feszültséget

ironikus-komikus és patetikus hangnem kettőssége

archaizmus; bibliafordítók latinizmusai ® emeltebb, patetikus stílus

2. Jónás imája (1939)

magáról, költészetről vall; költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörgő ima

ugyanazok a motívumok, mit Jónás könyvében

2 egység ® 1. rész: nagybeteg költő régi szavak hűtlenségéről panaszkodik

2. rész: bizakodást szólaltatja meg

Babits már tudja, hogy halálos beteg - rák miatt néma lett ® “Hozzám már hűtlenek a szavak”: nem tud megszólalni; képtelen harcolni

későn döbbent rá, mit kellett volna tennie

Gazda = Isten; Jónás = Babits; nagy hal = cet; örök cethal = halál

könyörög: amíg él, tiltakozhasson, harcolhasson költészetével

költő fegyvere a beszéd ® imádkozik, hogy beszélhessen

közeli halál tudata ® nem rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kell követnie Isten parancsait