Arany János

Arany János

I. Bev.
1. Gyermek-, fiatalkora

szül. 1817. márc. 2 . Nagyszalonta

Arany-család: 10 gyerek ® legidősebb lány (Sára), legfiatalabb fiú marad életben

beteges, betegségre hajlamos; gyenge látású, vékony testalkatú gyermek

idős szülei mindentől féltik ® túlérzékeny, félénk, visszahúzódó természetű

1823-33: nagyszalontai iskola

14 éves ® segédtanítói állást vállal

Szalontán ismerkedik meg Szilágyi Istvánnal, aki kibontakoztatja írói hajlamát

1833 ősze ® debreceni kollégium, majd Kisújszállás

1835.: visszatér Debrecenbe, majd vándorszínésznek áll ® kevés tehetség, unszimpatikus társaság ® 1839.: abbahagyja színészkedést

gyalog hazaindul; 1836-tól szülővárosában tanító majd másodjegyző

23 éves ® feleségül veszi Ercsey Juliannát. Gyermekeik: Juliska (1841), László

(1944) 1845. júl.: Az elveszett alkotmány c. vígeposza ® Kisfaludy Társaság pályázatát megnyeri, de nem teszi elismertté. A műben egy megyei választás hadjáratát, a hazug jelszavakkal folyó küzdelmet gúnyolja ki.
Nagy eposzok formai kellékeit használja fel kisszerű téma előadásra

2. Toldi-trilógia

1846.: Kisfaludy Társaság újabb pályázata: “Népies témájú és hangvételű mű megalkotása” ® megírja Toldit ® meghozza számára az igazi és nagy sikert; vmint kivívja Petőfi tetszését

felhasznált forrásai: kutatások, történelem, Ilosvai Selymes Péter (mottók idézése), mondák

téma: nép tehetséges, erkölcsös, erős, győzni tudó fia

műfaja: nagyobb elbeszélő költemény; “eposz formájú idill”

Toldi Miklós, a főhős nemcsak eszményi népi hős, a nemzeti jellem példája, hanem a nemzeti egység megtestesítője is: nemesi származása ellenére viselkedése miatt parasztosnak mondható; egyszerű és tiszta lelkületű

1848.: Toldi estéje

műfaja: eposz formájú elégia

aggodalmak, kétségek, megoldhatatlan dilemmák ® konfliktusok sorozata

Toldi, aki fiatalon szeretett volna bejutni a király vitézei közé, az udvarban mégsem találja meg a vágyott világot; a modern szellemben csupán a testi-lelki elkorcsosodást, az erkölcsök megromlását látja

haldokló Toldi és király dialógusa kivetített belső vita: író kételyei szólalnak meg benne

1848.: Daliás idők címmel elkezdi Toldi-trilógia 3. részét, Toldi szerelmét, amelyet csak élete végén fejez be

2. A forradalom

forradalom nagy hatással van költészetére; műveiben teljes változást okoz

1848-as forradalomban nemzetőrként részt vesz (1849.: minisztériumi fogalmazó) ® bukás után bujdosnia kell

legjobb barátját, Petőfit is elveszti

3. Költészetének átalakulása

Geszten nevelősködik Tisza családnál, majd 1851-től Nagykőrösön a református gimnázium tanára ® nem tud beilleszkedni a rideg, alföldi városba

tanári munka rengeteg időt elrabol költői alkotásoktól; erőt vesz rajta búskomorság, a végleges elmúlás gondolata ® Arany válságkorszaka

kedélyvilága elkomorul; egyre többet panaszkodik testi és lelki betegségeiről

1865.: MTA titkára, később főtitkára, ám ezen állásáról 1876-ban lemond

1877-es boldog nyarát Margitszigeten tölti ® ekkor írja Őszikék verseit

1879.: befejezi Toldi szerelmét

1882. okt. 22. Pest: meghal

4. Költészete ált.

lírai alkatú költő, pályáján mégis epikusként indult; epikusnak hiszi, tudja magát

II. Lírája
1. 1848 előtt

költészetére jellemző: - Petőfi és a népiesség hatása
- epikus műveinek sikere
- bizakodás és elégikus hang

2. A rab gólya (1847)

kísérlet a lírizált kisepika megteremtésére

rab madár költői hagyományból vett allegóriáját a kiszolgáltatottságnak belülről, lelkiállapotként való ábrázolásává fejleszti

3. 1849-60

költészetére jellemző: - “nagykőrösi korszak”
- Petőfi emléke
- a szabadságharc elsiratása és ironikus, szatirikus értékelése
- önvizsgálat, számvetés
- elégikus és ironikus hangnem
- a kétség és fájdalom versei

lírai művei: Letészem a lantot, Kertben, Visszatekintés, Az örök zsidó

4. Letészem a lantot (1850)

műfaja: elégia; keretbe foglalja

abból az elhatározásból születik, hogy Arany abbahagyja a versírást (nemzetet ért tragédia, Petőfi elvesztése ® magány)

lant: költészet jelképe ® leteszi, mert a költészet hiábavaló

alapélménye: kiábrándulás, múlt visszahozhatatlanságának felismerése, katasztrófaélmény

két korszak szembeállítása: értelmetlen, céltalan jelen ® ¬ nagy reményeket ígérő, éltető múlt

érzelmi kettősség: csüggedés, lelkesedés ® összetett hangnem: elégiai és ódai ® költő belső küzdelmét tükrözi

refrén: fájdalom és lemondás

5. Kertben (1851)

emberi otthontalanság, fásult közöny és részvétlenség lehangoló ábrázolása; elidegenedés, a modern kor érzelmi sivárságának egyik első kifejezése

kétszeresen is allegorikus: kertész-halál; saját maga-eltorzult világ (általánosítás)

kulcsszava: közöny ® lírai én saját közönye (valódi?) és amit a külvilágról állít

hangütése elégikus hangulatot áraszt

E/1. indítás ® költő, lírai alany kerül életkép középpontjába

látvány leírása elmélkedésbe vált át, mintha még létezne az az öncsaló illúzió, hogy az elkülönülés, a magányba menekülés védettséget, megoldást jelenthet

ő megpróbál a maga kertéjében rendet teremteni, elvonulni a világtól ® nem sikerül

keserű ítélet az eltorzult világról s saját magáról

emberiség, történelem mindig újraszüli bajokat, gonoszságot, közönyt

emberi haladásba vetett hite megrendült

a kertész, aki a vers elején még a gyógyítót jelenti, a végszóra már a halállal azonosítódik

gondolatmenet haladása: egyeditől általánosig konkréttól elvont felé

6. Visszatekintés (1852)

személyes emberi válság költeménye; létösszegzés

önironikus elégia, melyben Arany sorság, egész életét, szerény életvitelét kudarcként tünteti fel; álmai mindörökre beteljesülhetetlenek maradnak

végigtekint egész pályafutásán ® meg nem valósult élet kudarcait metaforikus ellentétpárokba sűríti

elhalasztott értékekért önmagát hibáztatja

költemény pesszimisztikus menetét lefékezi záró strófa bizakodó hangja, erőszakolt vigasza

7. Az örök zsidó (1860)

első nagy lírai korszakát lezáró műve

a megnyugvás, pihenni vágyás és az űzöttség; a művészi útkeresés és az életszomj konfliktusa

lírai elégia és epikus ballada ötvözete; balladás hangú drámai monológ

író egy költött személy álarca mögé bújva szólaltatja meg kínzó gondolatait: van-e értelme, célja az emberi létnek, örökös rohanásnak, a folytonos újrakezdésnek?

egész költeményből mitizált alak panaszáradata árad

kétség, bizonytalanság, értékrend hiánya

befejezés: feloldja a jelképet

lezáratlan vers: nincs felelet arra, hogy ez a vég, a halál adhat- e egyáltalán értelmet az életnek

III. Balladái
1. Ballada

kisepikai mű drámai és líraik elemekkel

“tragédia dalban elbeszélve” ® mindhárom műnem sajátosságát magán viseli

ált. a sűrített cselekmény lelkiállapotok egymás után vetített tablóiból áll össze, melynek hátteréül vmilyen erkölcsi konfliktus szolgál

egyén erkölcsi felfogása egy szűkebb vagy szélesebb közösség normarendszerével ütközik

jellemző rá az időben megszakítottság, a helyszín gyakori váltása, a párbeszédesség, a szaggatott mondatszerkezet, a balladai homály

két forrása a történelem és a néphagyomány

2. Balladák témái

történeti balladák: két kor közötti párhuzam, gyakran allegorikus, buzdító célzat; nemzeti érzések tükrözése; lélektani elemek is (Walesi bárdok, Szondi két apródja, V. László)

lélektani balladák: bűn-bűnhődés kérdése; gyakran őrültség motívuma; finom lélekrajz (Ágnes asszony, A walesi bárdok)

parasztballadák: népi környezet, téma és hiedelemvilág; balladai homály (Ágnes asszony, Vörös Rébék)

3. Balladák szerkezete

egyenes vonalú: egy szálon futó cselekmény; feszültség; szaggatottság, tördeltség, nyelvi eszközök ® Zách Klára, A walesi bárdok

többszólamú: több szál (pl. múlt-jelen, szereplők) párhuzamossága, ellentéte ® Szondi két apródja, V. László

körkörös v. keretes: visszatérő motívum (kezdés-befejezés) időben kitágítja, jelképessé emeli a történetet ® Ágnes asszony

4. A walesi bárdok (1857)

téma: Ferenc József + feleség először jön Mo-ra ® köszöntő ódát kéne írnia ® visszautasítja

erős párhuzam magyar-angol történelem között

szerkezet, cselekmény: egy szálon, egy időben futó eseménysor

nagy homályosság nem jellemző

némaság: nem a nyugalom csendje, hanem a két vihar közötti fulladt hangtalanság

zárás: királyt lelkiismeretfurdalása őrületbe kergeti; vértanúk dalát hallja

A 3 bárd

1. bárd: öreg (fehér galamb = béke). Nem akar semmit felkavarni. Erőtejes képek ® kellemetlen érzés. Nemes tettek felsorolása helyett vádaskodik ® máglyára

2. bárd: “lágyabb ének kell nekünk” ® csak 1-2. sor az, utána negatív felhangok, megint erőteljes képek ® máglyára

3. bárd: hívatlanul jön “Neved, ki diccsel ejtené, nem él oly walesi bárd”® válasz Arany felkérésére

Párhuzamok

felkelés után, fegyverrel elfoglalt terület

szabadság helyett függőség, rabság

Edward ® ¬ Wales Ferenc József ® ¬ Mo.

nem koccintanak Edwardra Arany elutasítja felkérést