Alexandros még életében Perdikkast bízta meg a kogmányzásra, míg fia fel nem nô. Alexandros hadvezérei, azonban önállóságot akarván ôt i.e. 321-ben félreállították. A másik, akit még Alexandros bízott mek vezetéssel, az Antipatros, a görög városállamok kormányzója volt. Neki a görög városállamok i.e. 322-321-ig tartó lázadását kellett levernie.

I.e. 321-ben megtörtént a birodalom felosztása a diadokhosok között.Így került Lysimakhoshoz Thrákia, Antipatroshoz Makedónia és Görögország, Antigonoshoz Közép-Kis-Ázsia, Seleukoshoz a keleti tarományok Babilon központtal, Eumeneshez Kelet-Kis-Ázsia és Ptolemaioshoz - aki minden korai egymást irtó harcbol kihagyta magát - Egyiptom. I.e. 310-ben Alexandros családját kiírtották.

I.e. 301-ben az ipsosi csatában Seleukos és Lysimakhos harcolt az öreg Antigonos ellen. A csata a két szövetséges gyôzelmével végzôdött. Az i.e. 3. század elejére így már csak három nagyobb állam maradt a térségben:i.e. 323-tól a Ptolemaidák Egyiptoma /Ptolemaios/, i.e. 281-tôl a Szeleukidák Szír állama /I. Antiokhos/ és i.e. 277-tôl az Antigonidák Makedón-Görög állama /I. Antigonos/.

Egyiptom

1.) I.e. 323-ban I. Ptolemaios Alexandriában temettette el Alexandrost és ez késôbb nagyon erôsítette államát. Célja Szíria, Fônícia és Palesztína meghódítása volt, ezért az i.e. 3. században megkezdôdtek a szír háborúk. Ezekbôl 4 darab folyt váltakozó sikerrel, de az i.e. 201-195-ig tartó 5. szír háborúban ellenfelétôl, III. Antiokhostól akkora vereséget szenvedett, hogy elvesztette Palesztínát és Fôníciát. Ekkor Egyiptom katonai szövetségest kezdett keresni és végül a rómaiak jöttek segíteni. Az idôk folyamán késôbb egyre nôtt Róma befolyása felettük, míg i.e.30-ban teljesen Róma uralma alá került.

2.) Az ország élén imét az isteni fáraó állt. Ô volt minden föld tulajdonosa és használatba adta azokat adóért. A földeket szabad parasztok mûvelték és közmunka kötelezettség csak a csatornaásás volt. Gazdaságára a központosítás volt jellemzô. Egy-egy terület igazgatása egy-egy oikomonos kezében volt. A gazdasági vezetô a dioiketes volt, kinrk dolga az adók behajtása /termény+pénz/ volt.

A kereskedelem és a bányászat állami monopólium volt. A bányákban és az üzemekben már rabszolgákat alkalmaztak.

Szíria

1.) Bocs, de ezt úgy látszik nem fejeztem be…