Ady Endre

Ady Endre

I. Élete
1.

szül. 1877. nov. 22. Érmindszent (Erdély; ma Románia)

családban elevenen él lecsúszás dacos keserűsége

iskolái: Érmindszent, Nagykároly, Zilah

1. kinyomtatott költeménye: 1896. márc. 22.: Márc. 20 ® Szilágy c. lapban

1896.: debreceni jogakadémia, de nem köti le a jog

hat rá: August Comte, Friedrich Nietzsche (régi ítéleteket romboló gesztus, dionüszoszi életmámor, felsőbbrendű ember jogait hirdető tanításai)

első kötete: 1899. jún. Debrecen: Versek

1900. jan.: nagyváradi Szabadság munkatársa ® Nagy Endrétől, Biró Lajostól sokat tanul; gazdag és művelt polgárság körében kitágul irodalmi és politikai látóköre

nagy hatással van rá a polgári radikalizmus politikai programja ® harc a magyarság kulturális és szociális elmaradottsága ellen

cél: addig uralkodó osztályok hatalmának megtörése; munkásság és parasztság gazdasági és műveltségbeli felemelése

Nagyvárad: hosszabb ideig tartó szerelmi viszony egy orfeumi táncosnővel ® vérbajt kap ® Mihályi Rozália csókja c. novella

2. Léda

nagy szerelem: Diósy Ödönné Brüll Adél kivételes intelligenciájú, széles érdeklődési körű, irodalom iránt fogékony, Párizsban élő magyar asszony

Adél (Léda) kiemeli Adyt a vidéki város szűk lehetőségei közül; magával viszi Párizsba

1903. szept. Nagyvárad: Még egyszer c. verseskötet ® visszhangtalan

1904-05. Párizsban van

itthon feszült politikai légkör ® úri Mo. bojkottja; radikálisok, szocdemek támogatása

1906. febr.: Új versek c. kötet ® nagy ellenállás (Ady nyelv ízlés, észjárás, költői magatartás és látásmód tekintetében egészen más, mint a megszokott)

érthetetlenséggel (szimbolizmus), erkölcstelenséggel (szerelmi költészet), hazafiatlansággal, árulással (magyar sorsról írt versei) vádolják

űzött vadnak érzi magát ® Párizsba menekül

1907. dec. Vér és arany c. verseskötet ® fokozza az ellene irányuló rosszindulatú harcok hevességét

1908.: Nyugat főmunkatársa ® Ady védelme, ellentámadás

örökös anyagi gondok; éjszakai, bohém élet

1914-ig évente kötetek ® népszerűség, siker
- 1908. Illés szekerén
- 1909. Szeretném, ha szeretnének
- 1910. A Minden-Titkok versei
- 1912. A menekülő Élet
- 1913. A Magunk szerelme
- 1914. Ki látott engem?

1912. ápr.: Lédával való viszonya megszakad ® Elbocsátó, szép üzenet: kegyetlen, igazságtalan, gyilkosan gőgös vers

3. Csinszka

1911-től Boncza Berta (Csinszka; tkp. nagyon távoli rokon) leveleket ír Adynak ® kezdetben szigorúan rokoni hang egyre bensőségesebb, intimebb, szerelmesebb, rajongóbb

1915. márc. 27. Budapest: esküvő (Ady aggálya: magához láncolhat egy fiatal lányt?)

Csinszka-versek: megnyugvás, ifjú asszonyba kapaszkodó reménykedés

Ady kialakult életstílusa nehezen bírja a kötöttségeket; nyűgnek érzi az állandóan körülötte nyüzsgő fiatalasszony szerető gondoskodását

Ady egészsége romlik; lelkileg összetöri a háború. Meggyőződése: háború mindenképpen a magyarság történelmi tragédiájához vezet

aggódik Erdélyért, siratja a magyarságot és az eltévedt emberiséget

1918. aug.: A halottak élén c. kötete

1923.: Az utolsó hajók 1914 óta összegyűlt versei

1918 ősze: betegsége beszédkészségét támadja meg; szellemi bénulás jelei

1918. okt. 31.: őszirózsás forradalom nem az Ady által várt és egész életében sürgetett, országot megújító forradalom, hanem a háborús összeomlás miatti pánik és kétségbeesés

Vörösmarty Akadémia elnökévé választják ® megnyitó beszédét nem tudja végigmondani

1919. jan. 27.: meghal

4. Költészete ált.

hazai líra nyelvének megújítója

szimbolista stílus; újszerű költői képanyag; merész szerelmi líra; maradi műveletlenséget ostorozó hang; gőgös, arisztokratikus önszemlélet

profetikus szerepet tulajdonít önmagának; átéli és művészi erővel fejezi ki a lét és a magyar lét minden fájdalmas korlátját, bűnét, problémáját

Messiás is akar lenni, aki a magyarságot európai helyzetének kritikai önszemléletére akarta ráébreszteni

II. Magyarság-versek
1. Bev.

Ady művészi törekvésekben és életformában messze szakad a feudális maradványokkal terhelt falusi Mo. szűk körű provincializmusától

újfajta, kritikai jellegű nemzetszemléletet, hazaszeretetet tudatosít

harca a szellem harc a szellemellenes korlátoltsággal szemben

keserű, támadó, nemzetostorozó indulat

nemzetféltés, szorongás ® keserű, átkozódó, ostorozó költemények

mindegyikben hangot kap a tiltakozó keserűség s a tehetetlenségből fakadó fogcsikorgató düh

magyarság nemzeti vétke: akarathiány, tenni nem tudás, hencegő dicsekvés, tettekben való patópálos tehetetlenség

2. A magyar Ugaron (1905)

képre épülő vers ® negatív képsor

költő szemében a táj elátkozott föld, ahol minden és mindenki pusztulásra ítéltetett. Ugar = Mo. elmaradottsága; virágok (pozitívumok) nélkül

szimbólumba átváltó metaforák sora nem vizuálisan elképzelhető konkrét tájat ábrázol, hanem belső látásunkat ragadja meg riasztó látomásként

feszítő, cselekvésre izgató ellentétekre épül (elvadult táj ® ¬ szűzi föld; virág ® ¬ dudva, vad indák stb.)

képek, jelzők: nagy lehetőségekre, föld gazdag termékenységére utalnak, ugyanakkor az eldurvult, műveletlen világ leverő élményét fejezik ki

vers kompozíciója: lefelé menő, aláhulló

1-2. vsz.: lírai alany aktív; 3-4. vsz-ban az Ugar ® régmúlt szépségeket idéző hős tehetetlen rab lesz az indák fojtogató gyűrűjében

ugar-léttel szemben a virág-létre vágyó lírai én sorsa a közönségességben való elveszés

magyar föld az elvetélt lehetőségek hazája

visszautasítja az önámítást; Mo. szerinte konzervatív, elmaradott

3. A Hortobágy poétája (1905)

ars poetica

Hortobágy poétája tkp. Petőfi

téma: a művész tragédiája ® saját koruk nem ismeri a művészetet

költőt, aki új eszméket akar írni, saját kora visszafogja

szerkesztésmód: ellentétekre épül: szimbolikus jelentésű művészportré ® ¬ durva környezet

“kúnfajta, nagyszemű legény” más, int a többi: befelé élő, érzékeny lélek; élet mámorító, varázsos értékei foglalkoztatják

csorda és a csorda-népek csak állati vegetációra képesek

művészet megsemmisül; senki nem tart rá igényt

beteljesedik a művész-tragédia: szépség, dal elveszett a káromkodó, durva műveletlenségben

Hortobágy poétájának sorsa az elnémulás

kétségbeesett tehetetlenség-érzés

“mégis-morál”: ő megírja a verset, nem hagyja magát eltiporni

4. Góg és Magóg fia vagyok én

induló vers; ars poetica és programadás; írói szándékainak összessége

Ady mélyen hívő (református) ® sokszor használ bibliai motívumokat

vállalja magyarságot és a modernséget is

ellentétekre épül: cselekedni vágyó én ® ¬ cselekvést megakadályozó “ti”

1-2. vsz.: bezárt, elátkozott, pusztulásra ítélt néphez való sorsszerű kötődés és teljes azonosulás;

Ady nyugatról akar betörni új idők új dalaival (népe kiszabadításának vágya, megváltásának reménye)

“elátkozza Pusztaszer”: jelen haladást gátló hatalmasságai ® tehát nem az egész magyarság, csak az államvezetés

“hiába” ® ¬ “mégis”: küldetés reménytelensége ® ¬ szembeszegülés daca

régi magyar történelemből vett szimbólumok (Verecke ® honfoglalás; Dévény ® ny-i kapu volt)

költemény kulcsszava: “új” ® nem a nemzeti hagyományokat tagadja; jövő fejlődését összekapcsolja múlttal

mégis-morál: meg nem alkuvó, kemény, büszke dac

5. A magyar Messiások (1907)

Ady hazajön Párizsból ® feltűnik országának elmaradottsága, reménytelen küzdelme a fejlődésért

bibliai szimbólum, gondolati párhuzam: nép a Messiástól reményeinek megvalósítását várja ® magyar Messiások rosszabb helyzetben vannak: harcuk hiábavaló, céltalan, meddő áldozat ® magyar jelen haladást gátló hatalmai minden megváltási szándékot halálra ítélnek

konok dac, kitartás, önfeláldozás: Messiások újra és újra, ezredszer is vállalják megváltást ígérő küldetésüket

pesszimizmus, kilátástalanság, cél nélküliség hatja át

6. Nekünk Mohács kell

legkönyörtelenebb népostorozó verse

vers nyelvi anyagát erős indulat, vádló keserűség alakítja

párhuzamosan felépített strófák anaforaszerűen ugyanazzal a feltételes mondattal kezdődnek ® szenvedélyes érzelmeket, haragot, dühöt közvetítenek

erélyes tiltó és felszólító mondatok ® sújtás, verés követelése

indoklás: magyar szolgafajta; éretlen, akaratgyenge, széthulló, önmagát megszervezni képtelen nép

vers végén békesség elutasításának legdöntőbb, kétségbeesett érve: nemzeti pusztulás lehetősége. Ady szerint állandó sorscsapások nélkül elpusztulna a nemzet

Ady azonosul népével, maga is vállalja a sújtó csapásokat

7. A fajok cirkuszában (1910)

“századokkal nálunk előbbjáró kultúrtársadalmaktól” való lemaradásunk miatt érzett tragikus szomorúság szólal meg

magyarság képtelen felküzdeni magát a történelemformáló népek sorsába ® sorsa a másolás, az epigon lét; következménye az eltévedés, reménytelenség, komor céltalanság

tragikusan ironikus verslezárás: az élet itt groteszk komédia

8. A föl-földobott kő (1909)

hazájához való sorsszerű kötődésének egyik legszebb vallomása

Ady vállalja magyarságát népének hibáival együtt; osztozni akar fajtájának elrendeltetésszerű sorsában, akár pusztulásában is

vers címadó metaforája szükségszerűséget, determináltságot, végleges helyhez kötöttséget hangsúlyozza

érzelmek mozgása ellentétes irányú

fenn ® ¬ lenn; messze-távol ® ¬ közel ® feszültség

lélek szándéka: lenti világból messze tornyok magasába menekülni ® törvényszerűen visszazuhan a földre

Ady tiltakozik kisszerű sorsa, a menekülés lehetetlensége ellen

visszahullás keserűségébe - paradox módon- annyi szeretet, ragaszkodás, ellágyuló gyöngédség keveredik, mely végül megsemmisíti az eltávolító vágyak erejét

nem büszkén és dicsekedve, hanem meghasonlottan és szomorúan, de megvallja magyarságát, hazája iránti hűségét, népével való azonosságát

utolsó strófa feljajdulása végzetszerűséget fejezi ki

széthúzó erők és vágyak harca eldőlt; győzött a hazához fűző ragaszkodás

III. Háborúellenes versei
1. Bev.

1914. júl: 1. vh. kitör ® Ady költészetének középpontjába magyarság féltése kerül

1. pillanattól elutasítja háborút

gyűlöli a vérontást, emberi javak pusztítását; szava az emberi természet tiltakozása a háború ellen

apokaliptikus képekben jelenik meg az értelmetlen, egész emberiséget fenyegető öldöklés

háborús években közelmúlt átértékelődik; humánus értékeket őrző ‘Tegnappá” válik, ahol még hinni lehetett a biztató Jövőben

új küldetéstudat: emberiség nagy kincseit kell “bekvártélyoznia béna szivébe”, hogy átmentse ezeket “egy új emberű új világ” számára

háttérbe szorul a szerelem és Isten, előtérbe kerül a halál és a közéleti líra

nemzetostorozó hangot felváltja a szánalom, sajnálkozó részvét

2. Emlékezés egy nyár-éjszakára (1917. febr.)

A halottak élén c. kötet első nagy verse

prófétai látomás

cím alapján romantikára várunk ® ¬ vers negatív tartalma

Képi világ

látomás, szimbolista vers ® képek fontosak; tele vannak feszültséggel

nem egységes képrendszer, hanem képtörmelékek sorozata

világ kifordult saját magából ® erre utal vers “összevisszasága” is

1. kép: hagyományos, régi szimbólumok (hold, angyal)

2. kép: vidéki otthon meghitt melege (többes szám - csikónk)

3. kép: Adyra jellemző szimbólumok

Tér

1. képsor: égből, kozmikus távolságból indít; felülről néz rá a világra ® Apokalipszis világa; általános pusztulás

2. képsor: miniatűr világ; család - személyesen elvesztett otthon
minden elpusztul, világ rendje felborul - fenyegető, irracionális, érthetetlen dolgok történnek a világon
világot elsüllyesztő éjszaka a teljes értékpusztulás tragikusmegérzését sugallja

3. képsor: jellegzetes embertípusok; kisebb csoportok bemutatása
társadalom erkölcsi értékrendje felborul; erkölcsileg senkik uralkodnak

4. képsor: versszint megemelése ® általános emberről beszél
ember kicsi; minden etikai érzékét elvesztette
külső világ, természet is kritikus, elítélő, ellenséges; idegen

zárás: magas - mindenkiről beszél
új apokalipszisi gondolat; minden embere beleköltözik a rossz; nemcsak az erkölcs változik, a józan ész is megrészegül

elszabadul a pokol ® utolsó mentsvárként Istent keresi, de az sincs

Forma

szabadvers

nincsenek versszakok, nem tagol strófára. Ok: személyes látomás a világról alig szerkeszthető ® tagolás az ívet törné meg

Műfaja

rapszódia; alkotó erős érzelmeinek feszültsége szétfeszíti a formát

képek nem racionálisak, mert az érzelmek feszültsége a racionalitás határain kívül van

egy húzásban megírt; lendületes

refrén nem igazán tagolja a verset; inkább a feszült, fenyegető hangulatot nyomatékosítja, szuggerálja

3. Az eltévedt lovas (1914. nov.)

téma: háború ® pusztuláson keresztül jelenik meg

eltévedt lovas magyarság jelképe

strófákra tagolt, szabályos vers ® nem viharos érzelmi kitörés

1. strófa: vak ® céltalan, eltévesztett út
múltunk elpusztult. Múlt emlékei életre akarnak kelni - magyar múlt feléledne

2. strófa: gazdag múlt pusztuló képei
Múlt felébred; “kielevenedik”

3. strófa: múlt kitör leláncoltságából; betelepíti sivár jelent
nem biztos, hogy a felelevenedő múlt jó

4. strófa: megint a jelen sivársága
fogyatkozott számú ember ® háború; tömegnyomor

5. vsz.: múlt megint megelevenedik, de ez is csak ködösen

6. vsz.: erőteljes, skandálásszerű felsorolás; múlt felelevenedik

7. vsz.: eltévedt lovas képe átalakul. Múlt új utakat keres magának, de nincs fény, falu (menedék) Falu = magyarság + élet

8. vsz.: faluk alszanak ® vegetálás
múlt rémei újra megjelennek

9. vsz.: záró keret
keret lényege: körkörösség; innen nincs kilábalás ® teljes reménytelenség
múlt egyetlen értéke, hogy tele volt élettel

Monarchia robbantotta ki a háborút ® eltévesztettük az utat nemcsak a múltban, hanem a jelenben is

mégis-morál: - nem látja a célt, de még mindig létezik és üget
- újra és újra nekivág (körkörösség)
- hajdani eszelősök - ő is az

4. Ember az embertelenségben (1916)

költői és emberi helytállás bizonyítéka

téma: háború borzalmai + űzött magyarság

tehetetlenség kínzó érzése - idő összezavarodása

1. vsz.: metonímiák sora jelzi az egyén testi-lelki tépettségét

metonímiák mutatják háború öldöklő iszonyatát is

idő összezavarodik; józan tájékozódás lehetetlen ® tehetetlenség kínzó érzése kiteljesül; elbizonytalanodás, kétségbeesés

halotti cselekvésképtelenséggel szembeszegül “mégis” dacossága

másokért kell élnie, át kell mentenie a jövőnek az emberiség múltban kiküzdött értékeit, meg kell őriznie a “szebb tegnap” reményeit a holnap számára

zárás: újra háború iszonyata

utolsó kiáltás nem gyűlölködő nacionalizmus, hanem emberség hangos követelése embertelenség idején

5. Őrizem a szemed (1916.)

öregedő férfi féltő szerelmi vallomása (Csinszka-vers)

témája főleg a társra találás vigasza; a háború közepette védő, óvó otthon békéje, nem pedig szerelmi szenvedély

Ady Csinszkában főleg a társat, és nem a nőt látja

vers nyugalmat áraszt magából

felszín idillikus nyugalma mélyén rejtve, titokban ott a halál közelsége is

forma: rövid, tömör

nyelvezet egyszerűbb; nincs Adyra jellemző egyéni szimbólum

hagyományos szimbólumokat használ

nyugodtabb hang, egyszerűbb forma kiegészítve egyszerű szimbólumokkal

2 ember kapcsolata halálvárásra, félelemre és főleg a társkeresésére épül