Az I. Világháború
A Központi hatalmak kialakulása
- 1878: felbomlik a Három császár szövetsége (a berlini kongresszus miatt, Oroszország szembefordul)
- 1879: Németország és Ausztria-Magyarország szövetsége
- 1882: Olaszország is belép a szövetségbe; létrejön a Központi hatalmak nevű hármas szövetség
- 1883: Románia és Spanyolország is csatlakozik a Központi hatalmakhoz
- Oroszországgal folynak a tárgyalások
Az Antant szövetségi rendszer kialakulása
- Franciaország nem számíthat arra, hogy Anglia, Olaszország, Spanyolország és Németország belépne vele egy szövetségbe
- Oroszország is elszigetelt
- 1892: katonai szerződést köt Franciaország és Oroszország
- 1893: a két ország német-ellenes szövetséget köt
- a századfordulóra Németország gazdaságilag fejlett lesz, viszont nincs gyarmata, a nagy gyarmattartók viszont gazdaságilag visszaesnek (ezért áll szemben Franciaország és Anglia Németországgal)
- 1898: összecsapás Anglia és Franciaország között
- a franciák elfoglalják Nyugat-Afrika egy részét (nyugati irányba terjeszkednek)
- Anglia Egyiptomtól délre terjeszkedik
- 1898: Kitchener tábornok leveri a Mahdista felkelést, s megindul Szudán felé
- 1898: Fashodai incidens, melyet egy 1904-ig tartó tárgyalással oldanak meg
- 1904: megállapodás a franciák és az angolok: entente cordiale
- megalakul az Antant szövetségi rendszer
- Anglia megkapja Szudánt
- Franciaország angol segítséget kap marokkói törekvéseihez
- 1899–1902: Búr háború; Anglia megszerzi Dél-Afrikát
- 1902: Olaszország és Franciaország között titkos megállapodás születik: német–francia háború esetén Olaszország semlegességet vállal
- 1907: Anglia és Oroszország szövetséget köt
- az oroszok gyarmatosítás helyett a határok előretolásával próbáltak területeket szerezni, s az egyik cél
Perzsia (Közép-Ázsia) volt
- az angolok Indiából indultak Perzsia felé
- megállapodás: Perzsiát befolyási övezetekre osztják:
- kelet: brit befolyás
- észak: orosz befolyás
- közép: semleges terület
Konfliktusok a háború előtt
1905–06: I. Marokkói válság
a franciák a marokkói kormánynak pénzügyi támogatást ajánlanak, a marokkói ügyek ellenőrzésére kérnek jogot cserébe
1905: Tangerben II. Vilmos német császár beszédet mond: minden eszközzel meg fogják akadályozni Marokkó idegen befolyás alá kerülését (Tangeri beszéd)
a német fellépés következtében Anglia Franciaország mellé áll
1906: Algecirasi nemzetközi konferencia: az angolok fellépésének hatására a franciákat jogosítja fel Marokkó ellenőrzésére
1908: újabb konfliktus
1878: berlini kongresszus: feljogosítja Ausztria-Magyarországot, hogy okkupálja Bosznia-Hercegovinát
a Monarchia annektálja Bosznia-Hercegovinát
a nagyhatalmak tiltakoznak az annexió ellen, de Németország elfogadja
1911: II. Marokkói válság (“A párducugrás”)
Marokkóban egy kormányellenes felkelés robban ki, s a francia csapatok a védelem érdekében bevonulnak Fezbe, a fővárosba (nyílt beavatkozás)
Németország Agadirba küldi a Panther cirkálót (katonai fenyegetés a franciáknak)
angol fellépés: felszólítják a németeket, hogy vonják ki a hajót Marokkóból
Franciaország megkapja Marokkó egy részét; Marokkót háromfelé osztják: Francia Marokkó, Spanyol Marokkó, Tanger környéki nemzetközi területek
1912: az olaszok megszerzik Törökországtól Líbiát
A há
ború közvetlen előzményei
1912–13: I. Balkáni háború
1913: II. Balkáni háború
I. Balkáni háború
a balkáni államok (Bulgária, Görögország, Románia) robbantják ki Szerbia vezetésével Törökország ellen
Törökország elveszti európai területeit (csak Isztambul és környéke marad)
az államok nem tudnak megegyezni a területfelosztásról
II. Balkáni háború
Szerbia és Bulgária, ill. Törökország és Bulgária között
Bulgária veszít, Törökország visszaszerzi a Kelet-Trákiát
1914: a vitás kérdéseket eddig sikerült tárgyalásos úton rendezni, úgy néz ki, hogy csökken a feszültség
1914 nyara: az Osztrák-Magyar Monarchia hadgyakorlatot tart Bosznia-Hercegovinában
Szarajevóba érkezik Ferenc Ferdinánd (trónörökös) és felesége, Chotek Zsófia
1914. június 28.: Ferenc Ferdinándékat meggyilkolják
szerb nacionalista diákok
Gavrilo Princip
el lehetne rendezni a konfliktust békés úton, de a háborút választják
hosszas alkudozások és tárgyalások veszik kezdetüket
a monarchián belül: az uralkodó körök akarják a háborút, csak Tisza István miniszterelnök ellenzi
a monarchia és Németország között
eredmény: Ausztria-Magyarország teljeskörűen támogatja Németországot
Oroszország Szerbia oldalán lépne be a háborúba
A háború (1914. július 28.–1918. november 11.)
1914. július 23.: a Monarchia képviselői ultimátumot küldenek a szerb kormánynak
Ausztria követeli a szerb kormánytól, hogy tegye lehetővé, hogy az osztrák hatóságok nyomozhassanak Szerbiában a merénylők után,
hogy lépjen fel a kormány az osztrák-ellenes propaganda ellen,
hogy az Ausztria-ellenes minisztereket bocsássa el
a szerb kormány Oroszországhoz fordul, aki azt tanácsolja, hogy mondjanak ellent, utasítsák el, s Oroszország támogatni fogja Szerbiát
az ultimátumra való válasz megadásáig 48 óra áll rendelkezésükre
1914. július 25.: a szerb kormány elutasítja az ultimátumot
1914. július 26.: diplomáciai kapcsolatok megszakítása
1914. július 28.: Németország hadat üzen Szerbiának; kitör az I. Világháború
Oroszország mozgósít
a németek arra számítanak, hogy az orosz infrastrukturális rendszer nem felel meg az európai szintnek
Németország ultimátumban követeli a demobilizációt az oroszoktól, amit elutasítanak
1914. augusztus 1.: Németország hadat üzen Oroszországnak
Németország ultimátumot küld Franciaországnak
semleges lenne-e Franciaország egy német–orosz háborúban?
válasz: nem
1914. augusztus 2.: Németország hadat üzen Franciaországnak
a német haditerv érinti a semleges Belgiumot is
Anglia úgy érzi, hogy meg kell védeni Belgiumot
1914. augusztus 4.: Anglia hadat üzen Németországnak
1914. augusztus: a románok és az olaszok bejelentik semlegességüket
1914. augusztus 10-ig: Ausztria-Magyarország is hadat üzen az Antant hatalmaknak
1905: Schliffen-terv kidolgozása (elnagyolt, felületes a terv; arra számít, hogy Oroszország lassan fog mozgósítani)
- Németország és Ausztria-Magyarország védekezik Oroszországgal szemben a keleti fronton
- nyugaton megtámadják Franciaországot
- a francia-belga határon támadnak, bekerítik a franciákat
a franciák megadják magukat, a német haderőt keletre irányítják, s megverik az oroszokat
a németeknek nincs tartaléka egy esetleges hosszú háborúra, gyors győzelemmel számolnak
nincs kidolgozva Párizs megkerülési iránya, és nem tudják mit kezdjenek Oroszországgal
a németek megindítják a háborút
1914. augusztus 23.: Japán belép a háborúba az Antant oldalán
1904: Orosz-Japán háború (győznek a gyors modernizáción átment japánok)
Japán újabb kelet-ázsiai terjeszkedést kíván
1914. október: Törökország belép a háborúba az Központi hatalmak oldalán
az Ifjú török kormány hadat üzen az Antantnak
cél: Törökország területeinek egyesítése
a háború Európán kívül, az afrikai gyarmatokon is folyik
az US semleges, de az Antanttal szimpatizál
a skandináv államok, Hollandia és Svájc függetlenek
Hadicélok
Németország
- az angol és francia gyarmatok megszerzése
- orosz és francia európai területek megszerzése
Ausztria-Magyarország
- orosz területek megszerzése
- balkáni terjeszkedés, Szerbia meghódítása
Oroszország
Németország és a Monarchia területén élő lengyelek területének megszerzése
a tengerszorosok és a Kaukázus megszerzése
Anglia
- a németek gyarmatok megszerzése
- sem Németországot, sem Ausztria-Magyarországot nem akarják nagyon legyengíteni (felbomlana a kontinentális egység, a status quo)
Franciaország
- a német gyarmatok megszerzése
végső csapás Németországra
keleten: maradjon épségben Ausztria-Magyarország
kontinentális vezető szerep
Olaszország
- semleges
- ajánlat a Központi hatalmaknak:
- ha megkapja Dél-Tirolt és Isztriát a Központi hatalmaktól, hajlandó vállalni a semlegességet továbbra is (a Monarchia nem adja)
Románia
- felajánlja a Központi hatalmaknak, hogy ha megkapja Erdélyt, akkor hajlandó hadba lépni (a Monarchia is hozzájárul, de Tisza István nem engedi)
További események
- 1914. augusztus: három frontvonal
- Ausztria-Magyarország megtámadja Szerbiát
az oroszok Kelet-Poroszország és Galícia felől támadnak
összeomlik a német haditerv, a nyugati és déli frontról csapatokat kell átvezényelni
a franciák megnyújtják a védelmi vonalakat, majd a németek és a franciák is a tengerhez érkeznek (“versenyfutás a tengerig”)
a csapatok beássák magukat: állóháború
a frontvonal lövészárkokból áll, ahonnan nem lehet kimozdulni, nincs áttörés a háború utolsó pillanatáig (4 év állóháború)
déli front
a Monarchia a Drinánál állóháborúba bocsátkozik
keleti front
viszonylag mozgékony, mivel nagy csapatokat mozgatnak
német-orosz front
osztrák-orosz front
kaukázusi front
Keleti front
- frontok: Galícia (monarchia–Szerbia), Kaukázus (Oroszország–Törökország), Kelet-Poroszország (Oroszország–Németország)
- 1915: Przemysl városnál vannak a legsúlyosabb harcok; Oroszország elfoglalja a várost
- 1915. május: a monarchia csapatai áttörik a Gorlice-nél az orosz vonalakat és visszafoglalják Przemysl várát
- 1915 tavasza: a gallipoli frontnál kívánnak partraszállni az angolok, hogy megtámadják Törökországot
- angol vereség
Közép-Európa
- 1915. április: Olaszország megállapodik az antant hatalmakkal: hadba lép április 26-án
- 1915. május 15.: Olaszország hadat üzen a Központi hatalmaknak; új front: Olaszország és a monarchia között Isonzo-nál (nincs komoly áttörés)
- 1915. október: Bulgária hadba lép a Központi hatalmak mellett, Szerbiával fordul szembe; célja: visszaszerezni Makedóniát
- elfoglalják Montenegrót, Albániát, Makedóniát
egyre többen ellenzik a háborút a sok halott, sebesült miatt, ezért sokan szorgalmazzák a béketárgyalásokat, főleg a monarchia és Oroszország
A nyugati front
1916. február–június: a németek támadást indítanak Verdun ellen, mely végül kudarcba fullad
az angolok Somme-nál ellentámadnak: tankokat vezetnek be, áttörik a német vonalat; visszaverik őket, mivel gyalogságuk nem volt
a nyugati front marad Franciaország területén
1916. május 31. Jütlandi csata
angol győzelem, nagy veszteségek (ez volt az egyetlen tengeri csata)
1916. augusztus 27.: Románia az antant oldalán hadba lép (az antant felajánlja Erdélyt, a Bánságot és Bukovinát)
a monarchia nem tudja megállítani a csapatokat, ezért segítséget kér Németországtól
a monarchia Németországnak lett alárendelve
1916. december 6.: a Központi hatalmak elfoglalják Bukarestet
1916. november 21.: meghal I. Ferenc József (1848. december 2.)
helyére a békepárti IV. Károly (1896–1918: magyar király) lép, I. Károly osztrák császárként
1916 vége: a Központi hatalmak felvetik a békekötés lehetőségét
1917. január: az antant békeajánlatot tesz: hajlandók rá, ha
a Központi hatalmak elismerik Belgium, Szerbia, Montenegro függetlenségét
a Központi hatalmak által megszállt területeket kiürítik (francia, olasz, román területek)
a megszállás által okozott károkért kárpótlást nyújtanak
a monarchiának biztosítania kell az ott élő nemzetiségek számára az önrendelkezési jogot
Elzász, Lotharingia, Lengyelország felszabadítása
a Központi hatalmak nem reagálnak
1917 nyara: IV. Károly levelet ír az antantnak:
a monarchia területi integritásának (sértetlenség) megőrzésével hajlandó békekötésre
az angoloknak és a franciáknak jók ezek a feltételek, de az olaszok elutasítják, mert ők vissza akarják kapni Dél-Tirolt és Isztriát
1917. február 1.: Németország meghirdeti a Korlátlan Tengeralattjáró Háborút
válogatás nélkül mindenkire lőnek, aki vízen van
az USÁnak nem tetszik
1917. február 3.: az USA megszakítja a diplomáciai kapcsolatait
1917. április 6.: az USA hadat üzen Németországnak
csak 1 év múlva érkeznek Európába, addig kiképzés folyt
1917 tavasza: a franciák belépnek az antant oldalán török területekért
1917. március 9.: Putyilov-gyári munkások sztrájkja Szentpéterváron; megkezdődik Oroszországban a forradalom (belpolitikai probléma); az USA hadüzenete segít
1917. július: Kerenszkij offenzíva: orosz támadás
1917. november 7.: lezajlik a Nagy Orosz Forradalom
az oroszok célja a háború lezárása és az abból való kilépés
1917. december: fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Breszt-Litovszkban
1917. december 15.: fegyverszünetet köt Oroszország és Németország
1918. január 8.: újra igény van béketárgyalásokra: Wilson-i 14 pont (Woodraw Wilson): feltételek a békéhez (3 pont megvalósul)
- nyílt tárgyalások – mindenki tudjon mindenről (ekkor már folynak a francia–olasz–angol tárgyalások Törökország felosztásáról)
- hajózás, kereskedelem szabadságának biztosítása, semmi korlátozás (Anglia tengeri flottafölényre törekszik)
- gazdasági, kereskedelmi korlátozások beszüntetése
- fegyverzet-csökkentés minden állam részéről
- gyarmati igények pártatlan elrendezése (mindenki jelenlétével)
- nem baj, hogy Oroszországban forradalom volt, ettől függetlenül egyenlő
en kezelik Oroszországot a nagyhatalmak
- belga önállóság visszaállítása
- francia területek kiürítése, kártalanítása és Elzász, Lotharingia visszaadása
- Olaszországnak járnak az olasz lakta területek
- bomoljon fel a monarchia (nem uralkodhat a nemzetiségeken, azok önrendelkezési jogát meg kell adni)
- a megszállt területeket ki kell üríteni, függetlenséget kell biztosítani; Szerbiának kijárást kell biztosítani a tengerre
- a tengerszorosokat szabad hajózási területté kell nyilvánítani; Törökországtól el kell venni a nem török-lakta területeket (arab területek), de a török-lakta területeket oda kell adni Törökországnak
- független lengyel állam helyreállítása
- népszövetség – nemzetközi szövetség (szervezet) felállításának szükségessége: európai helyzet rendezése (az 1930-as években kudarcot vall)
- 1918. március 3.: Breszt-Litovszki békét megkötik: Oroszország lemond a Baltikumról és a lengyel területekről (kell neki a béke az új rendszer megszilárdításához)
- 1918 nyaráig a Központi hatalmak próbálkozik frontvonal-áttö
réssel (a “Kövér Berta” ágyú a fronttól Párizsig képes lőni)
- 1918. szeptember 14.: döntő fordulat: az antant támadást indít Bulgária ellen Görögország felől, melynek eredményeként a bolgár ellenállás összeomlik
- 1918. szeptember 29.: a bolgárok fegyverszünetet kötnek
- 1918. október 30.: a törökök fegyverszünetet kötnek
- 1918. november 3.: a monarchia is fegyverszünetet köt
- 1918. november 11.: Németország is fegyverszünetet köt: a
Compiegne-i erdőben egy vonaton írták alá a fegyverszünetet
- 1919. január 18.: Versaillesben megnyitják a békekonferenciát
- a háború győztes hatalmai összeülnek és osztozkodnak
- a vesztesek csak aláírni jönnek
- győztesek: Franciaország, Olaszország, USA, Anglia, Japán
- tízek tanácsa
: minden ország 2-2 képviselőt küld, valójában 4-en, ebből 3 a nagyhatalom (?)
- a tárgyalók: Lloyd George angol miniszterelnök, Clemenceau francia, Orlando olasz és Wilson USA elnök
- 1919. június 28.: Németország aláírja a Versailles-i békét:
- Elzász, Lotharingia Franciaországé
- Malmedy és környéke Belgiumé
- Memel Litvániáé
- a Rajna bal partja népszövetségi ellenőrzés alá került
- a Rajna jobb partja 50 km-es sávban demilitarizált övezet
- Saar-vidék népszövetségi ellenőrzés alatt
- szénbányák francia tulajdonban
- béke aláírása után 15 év múlva a Saar vidéki lakosság népszavazással döntheti el, hogy hova kerüljön a vidék
- Lengyelország német területekből jön létre, helyreállítják a független Lengyelországot, de nincs tengerpartja, ezért
Danzig várost szabad kikötőnek nyilvánítják és területen kívüliséget élvez; létrejön a lengyel corridor, út a tengerhez, de elválasztja Németországot Kelet-Poroszországtól
- Európán kívüli gyarmatait Németország elveszti (Európán belüli gyarmat?), ezek angol, belga és francia fennhatóság alá kerülnek; a csendes-óceáni szigeteket Japán kapja meg, kivéve Samoát és Új-Guineát, melyek ausztrál és új-zélandi kézre kerülnek
- a német hadsereg létszámát 100000 főre korlátozzák
- korlátozzák a német hadiflotta méretét
- korlátozzák a német hadiipar termelését
- jóvátétel fizetésére kötelezik Németországot, de még nem határozzák meg a mértéket
- 1919. szeptember 10.: Saint-Germain-i béke:
- Ausztria aláírja
- a monarchia felbomlását, önrendelkezési jogát tartalmazza
- Anschluss tiltása (Németország és Ausztria egyesítése)
- Dél-Tirolt megkapja Olaszország
- katonai, fegyverzeti korlátozások
- 1919. november 27.: Neuilly-i béke (Bulgária írja alá)
- Románia megkapja Dél-Dobrudzsát
- Görögország megkapja Nyugat-Trákiát
- a bolgárok kötelezve vannak 70000 szarvasmarha leszállítására Görögország, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia részére, valamint a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részére szenet is kell szállítania
- 1920. június 4.: Trianoni béke Magyarországgal
- Csehszlovákia megkapja Kárpátalját és a Felvidéket: 63000km2
, ez az összes 22%-a; 3,5 millió lakos, ebből 1042000 magyar
- Erdély Romániához kerül: 102000 km2, ez az összes 36%-a; 5265000 lakos, 1700000 magyar, 560000 német, Észak-Erdély magyarlakta terület
- Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságé lesz: 21000 km2, 7%
- Horvátországot is elcsatolják: 4000 km2, 358000 lakos
- Sopron hovatartozásáról népszavazás dönt (eredmény: Magyarországhoz, “Hűség városa”)
- 93000 km2, 7,5 millió lakos
- 1920. augusztus 10.: Sevres-i béke Törökországgal
- előzményként: nagy örmény és kurd állam létrehozása, az ötletet elvetik
- arab lakta területeket elveszik, létrejön Szaúd-Arábia
- a többi terület mandátumterület lett: angol-francia félgyarmati terület
- Damaszkusz Észak-Mosul (Ninive) vonalát északra angol és francia mandátumi terület, Szíria, Libanon, Palesztina, Irak
- Thrákiát, Smyrnát és környékét Görögország kapja
- a szigetvilágot elcsatolják (előbb az olaszoké, később a görögöké)
- dél-nyugat-anatóliai területek: angol és francia fennhatóság alatt
- Közép-Anatólia marad Törökországé
- a tengerszorosok népszövetségi felügyelet alá kerülnek
- korlátozzák a hadsereg létszámát
- beavatkoznak a pénzügyekbe
- 1921. november 12.: washingtoni békekonferencia
- Hughes (USA), Balfour (Anglia), Kato (Japán) miniszterelnökök
- 9 állam képviselője vesz részt: USA, Anglia, Franciaország, Japán, Kína, Belgium, Portugália, Hollandia
- 3 jelentős békeszerződés: 4 hatalmi, 5 hatalmi, 9 hatalmi egyezmények
- 1921. december 13.: 4 hatalmi egyezmény
- Anglia, Franciaország, USA, Japán
- a Csendes-óceánt befolyási övezetekre osztja közöttük
- 1922. február 6.: 5, 9 hatalmi egyezmény
- Japán, Olaszország, USA, Anglia, Franciaország stb.
- szabályozza az aláíró államok egymáshoz viszonyított flottáját
- USA, Anglia: 10-10
- Japán: 6
- Franciaország, Olaszország: 2,5-2,5
- 9 hatalmi egyezmény: lehetővé teszi a 8 államnak (9 kivéve Kína) a szabad kereskedést Kínában
- mikor megkezdődtek a tárgyalások, látszott, hogy nem
kedveznek Törökországnak
- 1918: jogvédő társaságok jönnek létre, céljuk a török területek sérthetetlenségének biztosítása
- a jogvédő társaság elutasította a Serves-i békét
- 1920 tavasza: feloszlatja az isztambuli parlamentet
- akik elutasítják ezt,
Ankarába mennek és létrejön a Nagy Nemzetgyűlés
- Ankara: az ország közepén van ezért jól védhető
- elnöknek Mustafa Kemal hadvezért nevezik ki
- az antant rájön, hogy a Nagy Nemzetgyűlést meg kell szüntetni, de ők nem indulnak meg ellenük, helyettü
k a görögök mennek
- 1921: a görögök megtámadják Törökországot, céljuk: Ankara, előtte, a
Sakarya folyónál 3 hetes csata után vereséget szenvednek
- a parton állomásozó angol és francia csapatok nem veszik fel a harcot
- új fegyverszünetet kötnek és új béketárgyalások kezdődnek
- 1923: Lausanne
- arab lakta területet elveszíti
- de ők úgyis csak a török lakta területeket akarták egyben tartani
- elvesztették a szigeteket
- visszakapják Trákiát
- a tengerszorosok demilitarizált övezet lesz
- törö
k kisebbség kerül Bulgáriába, és Törökországba is kerülnek kisebbségek, de az etnikai viszonyokat szem előtt tartják